„Ámon isteni felesége” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
Az első királyné, akit Ámon isteni feleségeként említenek, [[Ahhotep]], neki azonban csak a koporsóján tűnik fel, és lehet, hogy csak halála után ruházták rá. Az első, aki minden bizonyossággal már életében viselte a címet, leánya, [[Ahmesz-Nofertari]] volt, a [[XVIII. dinasztia]] (és az Újbirodalom) első fáraójának, [[I. Jahmesz]]nek a felesége, aki gyakrabban használta ezt a címét, mint a [[nagy királyi hitves]] címet.<ref>Shaw, op.cit., pp.244-245</ref> [[Hatsepszut]] is gyakran hangsúlyozta az Ámon isteni felesége címet, és ez valószínűleg segítette abban, hogy végül fáraóként a trónra léphessen. Hatsepszut uralkodása után az ''Isten felesége'' címet főként a királyi családba beházasodott királynék viselték, a címmel járó hatalom és tekintély nagyban csökkent, egyidőben azzal, hogy a királyi család nőtagjai a háttérbe szorultak. A cím a XX. dinasztia idején tesz szert újra jelentőségre, amikor [[VI. Ramszesz]] ráruházza lányára, [[Iszet (főpapnő)|Iszetre]]. Ekkor indult el az a hagyomány, mely szerint Ámon isteni felesége cölibátusban él és örökbe fogadja a következő király lányát utódjául.<ref>Wilkinson, op. cit., p.93</ref> |
Az első királyné, akit Ámon isteni feleségeként említenek, [[Ahhotep]], neki azonban csak a koporsóján tűnik fel, és lehet, hogy csak halála után ruházták rá. Az első, aki minden bizonyossággal már életében viselte a címet, leánya, [[Ahmesz-Nofertari]] volt, a [[XVIII. dinasztia]] (és az Újbirodalom) első fáraójának, [[I. Jahmesz]]nek a felesége, aki gyakrabban használta ezt a címét, mint a [[nagy királyi hitves]] címet.<ref>Shaw, op.cit., pp.244-245</ref> [[Hatsepszut]] is gyakran hangsúlyozta az Ámon isteni felesége címet, és ez valószínűleg segítette abban, hogy végül fáraóként a trónra léphessen. Hatsepszut uralkodása után az ''Isten felesége'' címet főként a királyi családba beházasodott királynék viselték, a címmel járó hatalom és tekintély nagyban csökkent, egyidőben azzal, hogy a királyi család nőtagjai a háttérbe szorultak. A cím a XX. dinasztia idején tesz szert újra jelentőségre, amikor [[VI. Ramszesz]] ráruházza lányára, [[Iszet (főpapnő)|Iszetre]]. Ekkor indult el az a hagyomány, mely szerint Ámon isteni felesége cölibátusban él és örökbe fogadja a következő király lányát utódjául.<ref>Wilkinson, op. cit., p.93</ref> |
||
Ámon isteni felesége a [[harmadik átmeneti kor]] végén érte el politikai hatalmának csúcsát, mikor [[III. Oszorkon]] lányát, [[I. Sepenupet]]et jelölték ki erre a pozícióra. A cím [[i. e. 525]]-ben tűnik el végleg, mikor [[ |
Ámon isteni felesége a [[harmadik átmeneti kor]] végén érte el politikai hatalmának csúcsát, mikor [[III. Oszorkon]] lányát, [[I. Sepenupet]]et jelölték ki erre a pozícióra. A cím [[i. e. 525]]-ben tűnik el végleg, mikor [[Anhnesznoferibré]] főpapnősége alatt a perzsák legyőzték Egyiptom utolsó szaiszi uralkodóját, [[III. Pszammetik]]et. |
||
==Ámon isteni feleségeinek listája== |
==Ámon isteni feleségeinek listája== |
||
A lap 2012. február 1., 01:28-kori változata
| hemet-netjer | |||
|
Ámon isteni felesége (ḥm.t nṯr n ỉmn) magas rangú főpapnő volt az ókori Egyiptomban; a XVII. dinasztia végétől kezdve gyakorlatilag Ámon főpapjának női párja.[1]
Az isten felesége cím elsőként a X. és a XII. dinasztia idején tűnik fel, amikor az Ámon, Min és Ptah szolgálatában álló közrendű nők használták, igazi jelentőségre azonban az Újbirodalom kezdetén tesz szert. Maga a cím utalás a fáraó isteni születésének mítoszára, mely szerint maga a főisten, Ámon nemzi a jövendő fáraót.[2]
A pozíciót innentől mindig vér szerinti hercegnő töltötte be, eleinte királynék, akik többnyire lányuknak adták tovább, az Újbirodalom végétől kezdve azonban Ámon isteni felesége nem ment férjhez, utódját örökbefogadta.[3] Ugyanebben az időben Ámon isteni felesége fokozatosan egyre nagyobb hatalomra tett szert, végül már olyan előjogokat is birtokolt, melyek korábban csak fáraóknak jártak ki – nevét kártusba írhatta (a XX. dinasztia idejétől kezdve), előnevet vehetett fel (a XXI. dinasztia idejétől),[4] és olyan jelenetekben ábrázolták őket, amilyenekben korábban csak a királyt, és még szed-ünnepet is tarthatott.[5]
Az első királyné, akit Ámon isteni feleségeként említenek, Ahhotep, neki azonban csak a koporsóján tűnik fel, és lehet, hogy csak halála után ruházták rá. Az első, aki minden bizonyossággal már életében viselte a címet, leánya, Ahmesz-Nofertari volt, a XVIII. dinasztia (és az Újbirodalom) első fáraójának, I. Jahmesznek a felesége, aki gyakrabban használta ezt a címét, mint a nagy királyi hitves címet.[6] Hatsepszut is gyakran hangsúlyozta az Ámon isteni felesége címet, és ez valószínűleg segítette abban, hogy végül fáraóként a trónra léphessen. Hatsepszut uralkodása után az Isten felesége címet főként a királyi családba beházasodott királynék viselték, a címmel járó hatalom és tekintély nagyban csökkent, egyidőben azzal, hogy a királyi család nőtagjai a háttérbe szorultak. A cím a XX. dinasztia idején tesz szert újra jelentőségre, amikor VI. Ramszesz ráruházza lányára, Iszetre. Ekkor indult el az a hagyomány, mely szerint Ámon isteni felesége cölibátusban él és örökbe fogadja a következő király lányát utódjául.[7]
Ámon isteni felesége a harmadik átmeneti kor végén érte el politikai hatalmának csúcsát, mikor III. Oszorkon lányát, I. Sepenupetet jelölték ki erre a pozícióra. A cím i. e. 525-ben tűnik el végleg, mikor Anhnesznoferibré főpapnősége alatt a perzsák legyőzték Egyiptom utolsó szaiszi uralkodóját, III. Pszammetiket.
Ámon isteni feleségeinek listája
XVII.–XX. dinasztia
- Ahhotep, Szekenenré Ta-aa felesége (a cím csak koporsóján jelenik meg)
- Ahmesz-Nofertari, Szekenenré és Ahhotep leánya, I. Jahmesz felesége
- Szitkamosze, valószínűleg Kamosze leánya; lehetséges, hogy csak halála után kapta a címet
- Ahmesz-Meritamon, I. Jahmesz és Ahmesz-Nofertari lánya, I. Amenhotep felesége
- Ahmesz-Szitamon, I. Jahmesz és Ahmesz-Nofertari lánya
- Hatsepszut, I. Thotmesz leánya, fáraó
- Nofruré, Hatsepszut és II. Thotmesz leánya
- Iszet, III. Thotmesz anyja; csak halála után kapta a címet
- Szatiah, III. Thotmesz felesége
- Meritré-Hatsepszut, Hui Ámon-papnő lánya, III. Thotmesz felesége
- Meritamon, III. Thotmesz és Meritré-Hatsepszut leánya
- Tiaa, II. Amenhotep felesége, IV. Thotmesz anyja
- Szitré, I. Ramszesz felesége, I. Széthi anyja
- Tuja, I. Széthi felesége, II. Ramszesz anyja
- Nofertari, II. Ramszesz felesége (a sírjában említik címét)
- Tauszert, fáraónő
- Iszet Ta-Hemdzsert, III. Ramszesz felesége, IV. Ramszesz és VI. Ramszesz anyja
- Duatentopet, IV. Ramszesz felesége
- Iszet, VI. Ramszesz és Nubheszbed leánya
- Titi, valószínűleg X. Ramszesz felesége
XXI.–XXV. dinasztia
- Maatkaré (Mutemhat), I. Pinedzsem és Duathathor-Henuttaui leánya
- Henuttaui, II. Pinedzsem és Iszetemheb lánya
- Karomama Meritmut (Szitamon Mutemhat)
- Tasaheper (?)
- I. Sepenupet (Henemetibamon) (i. e. 754–714)
- I. Amenirdisz (Hanoferumut) (i. e. 740–700)
- II. Sepenupet (Henut-noferumut-irietré) (i. e. 710–650)
- II. Amenirdisz (i. e. 670–640)
- I. Nitókrisz Sepenupet (Nebetnoferumut) (i. e. 656–586)
- Anhnesznoferibré (Hekatnoferumut) (i. e. 595–525)
- II. Nitókrisz (Anhnesznoferibré kijelölt örököse; valószínűleg nem töltötte be a pozíciót a perzsa invázió miatt)
Forrás
- ↑ Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3, p.41
- ↑ Toby Wilkinson: The Thames and Hudson Dictionary of Ancient Egypt, Thames & Hudson, 2005. p.93
- ↑ Dodson–Hilton, op.cit., p.21
- ↑ Dodson–Hilton, op.cit., p.26
- ↑ szerk.: Shaw, Ian: Az ókori Egyiptom története. Debrecen: Gold Book Kiadó. Fordította: Kmilcsik Ágnes (2004). ISBN 963-425-022-X, p.376
- ↑ Shaw, op.cit., pp.244-245
- ↑ Wilkinson, op. cit., p.93