„Voyager–2” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: bs:Voyager 2
57. sor: 57. sor:


A Voyager–2 második kiterjesztett küldetése a ''[[Voyager Interstellar Mission]] (VIM)'', melynek keretében a [[Plútó]]n túli környezetet vizsgálja és hamarosan eléri a [[hélioszféra]] szélét. Sebessége 3,13 [[csillagászati egység]]/[[év]] (azaz kb. 54&nbsp;000&nbsp;km/h), távolsága a [[Föld]]től ([[2004]]-ben) 11 milliárd km, [[2009]]-ben 13 milliárd km. [[2011]] áprilisában a Naptól számítva 95 [[csillagászati egység]]nyi távolságra volt<ref>[http://voyager.jpl.nasa.gov/mission/weekly-reports/ Heti riportok a Voyager szondákról a NASA-JPL honlapján]</ref>, ez 14 milliárd km-nek felel meg.
A Voyager–2 második kiterjesztett küldetése a ''[[Voyager Interstellar Mission]] (VIM)'', melynek keretében a [[Plútó]]n túli környezetet vizsgálja és hamarosan eléri a [[hélioszféra]] szélét. Sebessége 3,13 [[csillagászati egység]]/[[év]] (azaz kb. 54&nbsp;000&nbsp;km/h), távolsága a [[Föld]]től ([[2004]]-ben) 11 milliárd km, [[2009]]-ben 13 milliárd km. [[2011]] áprilisában a Naptól számítva 95 [[csillagászati egység]]nyi távolságra volt<ref>[http://voyager.jpl.nasa.gov/mission/weekly-reports/ Heti riportok a Voyager szondákról a NASA-JPL honlapján]</ref>, ez 14 milliárd km-nek felel meg.

[[2011]]. [[november 4]]-én parancsokat küldtek a Voyager-2 szondának, hogy energiaspórolás miatt váltson át tartalék manőverező rakétákra. A visszajelzést [[november 7]]-én kapták meg, mely megerősítette, hogy a szonda vette a parancsokat. A módosítás lehetővé teszi a mérnököknek, hogy kikapcsolják azon fűtőszálat, amely az elsődleges manőverező rakéta üzemanyag vezetékét melegen tartja, így mintegy 12 wattnyi energiát spórolhatnak meg. Az energiahatékony módosítással a Voyager-2-nek még legalább egy évtizedre elegendő energiája maradhat. A [[Voyager-1]] [[2004]]-ben váltott ugyanezen tartalék rakétapárosra.<ref>[http://www.hirado.hu/Hirek/2011/11/08/09/Tartalek_manoverezo_raketakra_valtott_a_Voyager_2.aspx Tartalék manőverező rakétákra váltott a Voyager-2 ]</ref>


Körülbelül 40&nbsp;000 év múlva 1,76 [[fényév]]re közelíti meg a [[Ross 248]] nevű csillagot.
Körülbelül 40&nbsp;000 év múlva 1,76 [[fényév]]re közelíti meg a [[Ross 248]] nevű csillagot.

A lap 2011. november 8., 19:18-kori változata

Voyager–2

Ország Amerikai Egyesült Államok
ŰrügynökségNASA NASA
GyártóJet Propulsion Laboratory
Küldetés típusaközelrepülés
Küldetés
CélégitestJupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz
Indítás dátuma1977. augusztus 20.
Indítás helyeSLC–41
HordozórakétaTitan IIIE
Megérkezés1979. július 9. (Jupiter)
1981. augusztus 25. (Szaturnusz)
1986. január 24. (Uránusz)
1989. augusztus 24. (Neptunusz)
Az űrszonda
Tömeg735 kg, induló tömeg: 815 kg
EnergiaellátásIndulásakor 420 W,
2010-ben kb. 275 W
Pályaharmadik kozmikus sebesség
A Wikimédia Commons tartalmaz Voyager–2 témájú médiaállományokat.

A Voyager–2 az amerikai Voyager-program második űrszondája. Ez volt az első űrszonda, amely meglátogatta az Uránuszt és a Neptunuszt. Jelenleg az egyik legtávolabb lévő űreszköz a Földtől (a távolság 2011 áprilisában 14,216 milliárd km volt). Egyike annak az ember által készített öt tárgynak, ami képes elhagyni a Naprendszert. Az űrszonda eredeti neve Mariner Jupiter/Saturn B volt, de a felbocsájtás előtt fél évvel átkeresztelték Voyager 2-re.

Küldetés

A Voyager–2 1977. augusztus 20-án indult, két héttel a Voyager–1 előtt. Küldetése során megközelítette mind a négy óriásbolygót. Az Uránusz és a Neptunusz vizsgálatát a kiterjesztett küldetés keretében végezte. A Voyager–2 volt a NASA egyik legsikeresebb bolygókutató szondája. Több ezer felvételt készített, és több, addig ismeretlen holdat ill. gyűrűt fedezett fel a megközelített bolygók körül. A Neptunusz esetében hat új holdat fedezett fel.

Az óriásbolygók megközelítése:

Bolygó Megközelítés dátuma Megközelítés (km-ben) Fényképek
Jupiter 1979. július 9. 570 000 18 000
Szaturnusz 1981. augusztus 25. 101 000 16 000
Uránusz 1986. január 24. 107 000 8 000
Neptunusz 1989. augusztus 25. [1] 5 000 10 000

A Voyager–2 második kiterjesztett küldetése a Voyager Interstellar Mission (VIM), melynek keretében a Plútón túli környezetet vizsgálja és hamarosan eléri a hélioszféra szélét. Sebessége 3,13 csillagászati egység/év (azaz kb. 54 000 km/h), távolsága a Földtől (2004-ben) 11 milliárd km, 2009-ben 13 milliárd km. 2011 áprilisában a Naptól számítva 95 csillagászati egységnyi távolságra volt[2], ez 14 milliárd km-nek felel meg.

2011. november 4-én parancsokat küldtek a Voyager-2 szondának, hogy energiaspórolás miatt váltson át tartalék manőverező rakétákra. A visszajelzést november 7-én kapták meg, mely megerősítette, hogy a szonda vette a parancsokat. A módosítás lehetővé teszi a mérnököknek, hogy kikapcsolják azon fűtőszálat, amely az elsődleges manőverező rakéta üzemanyag vezetékét melegen tartja, így mintegy 12 wattnyi energiát spórolhatnak meg. Az energiahatékony módosítással a Voyager-2-nek még legalább egy évtizedre elegendő energiája maradhat. A Voyager-1 2004-ben váltott ugyanezen tartalék rakétapárosra.[3]

Körülbelül 40 000 év múlva 1,76 fényévre közelíti meg a Ross 248 nevű csillagot.

Üzenet az űrbe

A szondák rakterében az emberiséget és kozmikus környezetét bemutató szemléltető eszközöket helyeztek el. Egy kb. 30 cm-es, arannyal futtatott réz hanglemezen a Föld 35-féle természetes és az ember által keltett mesterséges hangjait helyezték el (többek között gyermeksírás, kutyaugatás, nevetés), továbbá üdvözletet 55 nyelven, köztük magyarul is. Mozart Varázsfuvolájától a zairei pigmeusok és az ausztráliai bennszülöttek énekén át Chuck Berry Johnny B. Goode-jáig 27 zeneműből szerepel részlet.

A lemezt alumínium tok védi, amin szerepel információ a lemez lejátszásához, és ami feltünteti a műhold indítási helyét. A lemez 2 cm-es területébe mintegy 0,26 nanocurie (kb. 10 Bq) aktivitású ultratiszta urán-238-at helyeztek el, aminek bomlásából megállapítható a szonda felbocsátási ideje.

A lemezen 115 darab analóg kódolású fénykép van.

A Voyagerek előtt hasonló, de kevesebb adatot tartalmazó üdvözlő-lemezt vittek magukkal a Pioneer 10 és 11, a LAGEOS, és az Apollo leszálló moduljai.[4]

Jegyzetek

  1. Voyager – Fact Sheet. (Hozzáférés: 2009. augusztus 28.) „Following Voyager 2's closest approach to Neptune on August 25, 1989”
  2. Heti riportok a Voyager szondákról a NASA-JPL honlapján
  3. Tartalék manőverező rakétákra váltott a Voyager-2
  4. NASA - NSS Data Center - Voyager-2

Külső hivatkozások