„Voyager–2” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: bs:Voyager 2 |
|||
57. sor: | 57. sor: | ||
A Voyager–2 második kiterjesztett küldetése a ''[[Voyager Interstellar Mission]] (VIM)'', melynek keretében a [[Plútó]]n túli környezetet vizsgálja és hamarosan eléri a [[hélioszféra]] szélét. Sebessége 3,13 [[csillagászati egység]]/[[év]] (azaz kb. 54 000 km/h), távolsága a [[Föld]]től ([[2004]]-ben) 11 milliárd km, [[2009]]-ben 13 milliárd km. [[2011]] áprilisában a Naptól számítva 95 [[csillagászati egység]]nyi távolságra volt<ref>[http://voyager.jpl.nasa.gov/mission/weekly-reports/ Heti riportok a Voyager szondákról a NASA-JPL honlapján]</ref>, ez 14 milliárd km-nek felel meg. |
A Voyager–2 második kiterjesztett küldetése a ''[[Voyager Interstellar Mission]] (VIM)'', melynek keretében a [[Plútó]]n túli környezetet vizsgálja és hamarosan eléri a [[hélioszféra]] szélét. Sebessége 3,13 [[csillagászati egység]]/[[év]] (azaz kb. 54 000 km/h), távolsága a [[Föld]]től ([[2004]]-ben) 11 milliárd km, [[2009]]-ben 13 milliárd km. [[2011]] áprilisában a Naptól számítva 95 [[csillagászati egység]]nyi távolságra volt<ref>[http://voyager.jpl.nasa.gov/mission/weekly-reports/ Heti riportok a Voyager szondákról a NASA-JPL honlapján]</ref>, ez 14 milliárd km-nek felel meg. |
||
[[2011]]. [[november 4]]-én parancsokat küldtek a Voyager-2 szondának, hogy energiaspórolás miatt váltson át tartalék manőverező rakétákra. A visszajelzést [[november 7]]-én kapták meg, mely megerősítette, hogy a szonda vette a parancsokat. A módosítás lehetővé teszi a mérnököknek, hogy kikapcsolják azon fűtőszálat, amely az elsődleges manőverező rakéta üzemanyag vezetékét melegen tartja, így mintegy 12 wattnyi energiát spórolhatnak meg. Az energiahatékony módosítással a Voyager-2-nek még legalább egy évtizedre elegendő energiája maradhat. A [[Voyager-1]] [[2004]]-ben váltott ugyanezen tartalék rakétapárosra.<ref>[http://www.hirado.hu/Hirek/2011/11/08/09/Tartalek_manoverezo_raketakra_valtott_a_Voyager_2.aspx Tartalék manőverező rakétákra váltott a Voyager-2 ]</ref> |
|||
Körülbelül 40 000 év múlva 1,76 [[fényév]]re közelíti meg a [[Ross 248]] nevű csillagot. |
Körülbelül 40 000 év múlva 1,76 [[fényév]]re közelíti meg a [[Ross 248]] nevű csillagot. |
A lap 2011. november 8., 19:18-kori változata
Voyager–2 | |
Ország | Amerikai Egyesült Államok |
Űrügynökség | NASA |
Gyártó | Jet Propulsion Laboratory |
Küldetés típusa | közelrepülés |
Küldetés | |
Célégitest | Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz |
Indítás dátuma | 1977. augusztus 20. |
Indítás helye | SLC–41 |
Hordozórakéta | Titan IIIE |
Megérkezés | 1979. július 9. (Jupiter) 1981. augusztus 25. (Szaturnusz) 1986. január 24. (Uránusz) 1989. augusztus 24. (Neptunusz) |
Az űrszonda | |
Tömeg | 735 kg, induló tömeg: 815 kg |
Energiaellátás | Indulásakor 420 W, 2010-ben kb. 275 W |
Pálya | harmadik kozmikus sebesség |
A Wikimédia Commons tartalmaz Voyager–2 témájú médiaállományokat. |
A Voyager–2 az amerikai Voyager-program második űrszondája. Ez volt az első űrszonda, amely meglátogatta az Uránuszt és a Neptunuszt. Jelenleg az egyik legtávolabb lévő űreszköz a Földtől (a távolság 2011 áprilisában 14,216 milliárd km volt). Egyike annak az ember által készített öt tárgynak, ami képes elhagyni a Naprendszert. Az űrszonda eredeti neve Mariner Jupiter/Saturn B volt, de a felbocsájtás előtt fél évvel átkeresztelték Voyager 2-re.
Küldetés
A Voyager–2 1977. augusztus 20-án indult, két héttel a Voyager–1 előtt. Küldetése során megközelítette mind a négy óriásbolygót. Az Uránusz és a Neptunusz vizsgálatát a kiterjesztett küldetés keretében végezte. A Voyager–2 volt a NASA egyik legsikeresebb bolygókutató szondája. Több ezer felvételt készített, és több, addig ismeretlen holdat ill. gyűrűt fedezett fel a megközelített bolygók körül. A Neptunusz esetében hat új holdat fedezett fel.
Az óriásbolygók megközelítése:
Bolygó | Megközelítés dátuma | Megközelítés (km-ben) | Fényképek |
---|---|---|---|
Jupiter | 1979. július 9. | 570 000 | 18 000 |
Szaturnusz | 1981. augusztus 25. | 101 000 | 16 000 |
Uránusz | 1986. január 24. | 107 000 | 8 000 |
Neptunusz | 1989. augusztus 25. [1] | 5 000 | 10 000 |
A Voyager–2 második kiterjesztett küldetése a Voyager Interstellar Mission (VIM), melynek keretében a Plútón túli környezetet vizsgálja és hamarosan eléri a hélioszféra szélét. Sebessége 3,13 csillagászati egység/év (azaz kb. 54 000 km/h), távolsága a Földtől (2004-ben) 11 milliárd km, 2009-ben 13 milliárd km. 2011 áprilisában a Naptól számítva 95 csillagászati egységnyi távolságra volt[2], ez 14 milliárd km-nek felel meg.
2011. november 4-én parancsokat küldtek a Voyager-2 szondának, hogy energiaspórolás miatt váltson át tartalék manőverező rakétákra. A visszajelzést november 7-én kapták meg, mely megerősítette, hogy a szonda vette a parancsokat. A módosítás lehetővé teszi a mérnököknek, hogy kikapcsolják azon fűtőszálat, amely az elsődleges manőverező rakéta üzemanyag vezetékét melegen tartja, így mintegy 12 wattnyi energiát spórolhatnak meg. Az energiahatékony módosítással a Voyager-2-nek még legalább egy évtizedre elegendő energiája maradhat. A Voyager-1 2004-ben váltott ugyanezen tartalék rakétapárosra.[3]
Körülbelül 40 000 év múlva 1,76 fényévre közelíti meg a Ross 248 nevű csillagot.
Üzenet az űrbe
-
"A Föld hangjai" lemez,
-
és a borítója
A szondák rakterében az emberiséget és kozmikus környezetét bemutató szemléltető eszközöket helyeztek el. Egy kb. 30 cm-es, arannyal futtatott réz hanglemezen a Föld 35-féle természetes és az ember által keltett mesterséges hangjait helyezték el (többek között gyermeksírás, kutyaugatás, nevetés), továbbá üdvözletet 55 nyelven, köztük magyarul is. Mozart Varázsfuvolájától a zairei pigmeusok és az ausztráliai bennszülöttek énekén át Chuck Berry Johnny B. Goode-jáig 27 zeneműből szerepel részlet.
A lemezt alumínium tok védi, amin szerepel információ a lemez lejátszásához, és ami feltünteti a műhold indítási helyét. A lemez 2 cm-es területébe mintegy 0,26 nanocurie (kb. 10 Bq) aktivitású ultratiszta urán-238-at helyeztek el, aminek bomlásából megállapítható a szonda felbocsátási ideje.
A lemezen 115 darab analóg kódolású fénykép van.
A Voyagerek előtt hasonló, de kevesebb adatot tartalmazó üdvözlő-lemezt vittek magukkal a Pioneer 10 és 11, a LAGEOS, és az Apollo leszálló moduljai.[4]
Jegyzetek
- ↑ Voyager – Fact Sheet. (Hozzáférés: 2009. augusztus 28.) „Following Voyager 2's closest approach to Neptune on August 25, 1989”
- ↑ Heti riportok a Voyager szondákról a NASA-JPL honlapján
- ↑ Tartalék manőverező rakétákra váltott a Voyager-2
- ↑ NASA - NSS Data Center - Voyager-2