„Nemesbudafalva” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Robot: Automatikus szövegcsere (-Kádár József: Szolnok-Doboka vármegye monográfiája +{{SzDob|ALL}}) |
a Román ş és ţ cseréje ș és ț betűkre |
||
12. sor: | 12. sor: | ||
|megye =Máramaros |
|megye =Máramaros |
||
|rang =falu |
|rang =falu |
||
|községközpont =[[Kupsafalva]] ( |
|községközpont =[[Kupsafalva]] (Cupșeni) |
||
|beosztott falvak = |
|beosztott falvak = |
||
|polgármester = |
|polgármester = |
||
76. sor: | 76. sor: | ||
==Források== |
==Források== |
||
* {{SzDob|ALL}} |
* {{SzDob|ALL}} |
||
* [[Vistai András János]]: Tekintő - erdélyi helynévkönyv |
* [[Vistai András János]]: Tekintő - erdélyi helynévkönyv |
||
83. sor: | 83. sor: | ||
{{portál|Erdély|-}} |
{{portál|Erdély|-}} |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:Máramaros megye települései]] |
||
]] |
]] |
||
A lap 2011. szeptember 29., 13:40-kori változata
Nemesbudafalva (Ungureni) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Megye | Máramaros |
Község | Kupsafalva |
Rang | falu |
Községközpont | Kupsafalva (Cupșeni) |
Irányítószám | 437133 |
SIRUTA-kód | 107966 |
Népesség | |
Népesség | 1090 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 32′ 47″, k. h. 23° 57′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 47″, k. h. 23° 57′ 09″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nemesbudafalva (Ungureni), település Romániában, Máramaros megyében.
Fekvése
A Lápos-hegységben, Magyarlápostól északkeletre, Kohóvölgy és Libaton közt fekvő település
Története
Nemesbudafalva nevét 1584-ben említette először oklevél Ungurfalva néven, mikor Báthory Kristóf (később Zsigmond is) lakosait a 30-ad fizetése alól - szegénységük és szűk terméketlen területük miatt - felmenti.
1627-ben Ungarfalva, 1733-ban Ungureny, 1767-ben Budafalva, 1808-ban Ungurfalva, Ungureni, 1913-ban Nemesbudafalva néven írták.
Nevének változatait Ungur és Buda nevű kenéz alapitójától vette.
A fennmaradt hagyomány szerint a falu helyén egykor Domokos község lakosai laktak és a budafalviak a domokosiak helyén, s a két település idővel lakhelyet cserélt.
A falu egykor Magyarlápos tartozéka volt, de mivel még az 1553-ban felsorolt tartozékok között nem fordult elő, és csak 1584-ben emlitik először, tehát 1553–1584 közt keletkezhetett.
1589 a település birtokosa nemes Buda Kozma volt, majd. 1590-ben a Macskamezőn lakó Ungur Lukácsot és Miklóst említette egy oklevél, 1594-ben pedig ungurfalvi Kozma Mihály nemes volt egyik birtokosa, 1598-ban pedig még rajta kívül a fejedelem is birtokos volt itt.
1600-ban sörvényfalvi Nagy Dániel is birtokosa volt, aki itteni részét Wass György özvegyének Erdélyi Katalinnak eladta.
1609-ben ungurfalvi Buda Mihály, Sándor, Tódor és János a fejedelemtől újólag nemességet kaptak.
1620-ban birtokosa Wass Ferencznc, 1627-ben pedig Wass Jánost és Györgyöt Bethlen Gábor itteni részükben megerősíti.
1662-ben a Buda család is birtokosa, akik közül 1664 Buda Miklós és temesvári Rácz János részbirtokosok itt és még [[1721-ben is Pasisi Pap György mellett a Buda családnak is van itt birtokrésze.
1749-ben birtokosai báró Jósika Mózes és József, Thoroczkai Péter özvegye, Inczédi Sámuel és az egy telkes Buda család 58 fővel 16 telken.
1754-ben Mária Terézia királynő a Keresztesi utódoktól visszaszerzett birtokot Pasis Pap Györgynek, dobrai főesperesnek három nemzedékre adományozta.
1866-ban nemesi jogú birtokosai a Buda, Borodi, Pap, Mán és Pogyina család tagjai voltak.
1910-ben 1566 lakosából 5 magyar, 48 német, 1496 román volt. Ebből 341 görög katolikus, 1175 görög keleti ortodox, 48 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Magyarláposi járásához tartozott.
Nevezetességek
- Görög keleti templomát 1770-ben építették kőrisfából és Szent Paraszkiva tiszteletére szentelték fel. Anyakönyvet 1831-től vezetnek.
- Görög katolikus temploma 1896-ban kőböl épült, Szent Mihály és Gábor tiszteletére.
Források
- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv
Hivatkozások
]]