„Kenu” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2011. szeptember 11., 10:22-kori változata

A kenu általában nyitott, mindkét végén csúcsosan végződő kis méretű hajó. Bizonyos példányoknál oldalsó vendéghajó segíti a stabilizálást. Menetiránnyal megegyező irányba ülő utasai evezővel, ritkább esetben vitorlával vagy segédmotorral hajtják. A kenuban ülő ember lapátját egy oldalon használja. Több személy esetén a hajó mindkét oldalán eveznek, a hajó hátsó részében ülő kormányos külön kormányszerkezet nélkül, evezőjével irányít.

Az első kenuk favázra épített bőrből vagy fatörzsből vájt testtel készültek. Hazánkban a műanyag hajók megjelenése után, a hetvenes években vált a kenuzás tömeges hobbivá. Az első hobbi használatra szánt üvegszál alapú indián kenukat Wilbur (?) Gábor hajóépítő mester műhelyében készítették. Az olcsóvá váló alapanyagnak és annak köszönhetően, hogy a típus nem került szabadalmi védelem alá, másolatai pár éven belül tömegesen jelentek meg a magyar vizeken.

Túrázás, életmód

Hazánkban nem csak a Bakonyban ápolják az indián hagyományokat, a Szentendrei-szigeten vízi indiánok is táboroztak régen. Felszerelésük a bakonyi indiánokhoz hasonló, saját kézzel készített öltözékek és tipik mellett fa kenukat is tartalmazott. A műanyag indián kenuk elterjedése óta jóval modernebb és illumináltabb vízitúrázóval ma már országunk szinte minden folyóján találkozhatunk. A leggyakoribb túra célpontok a Tisza, a Rába és a Duna egyes szakaszai, de mostanra nagyon sokan eveznek a Mosoni-Dunán, a Szigetközben, a Hernádon és a Bodrogon is.

Sport

A kajak és kenu viszonylag későn, az 1930-as években vált elismert sportággá hazánkban, a klasszikusnak számító evezős sportok addig háttérbe szorították. Ezek után viszont mindkét ágban gyorsan sikerül a világ élvonalához felzárkózni. 1937-ben már világbajnoki, 1952-ben pedig olimpiai érmeket szereztek sportolóink, és országunk mára a kajak-kenu nagyhatalmak közé tartozik. 1998-ban, 2006-ban és 2011-ben Szegeden rendezték meg a Síkvízi Kajak-kenu világbajnokságot, 2002-ben az Európa-bajnokságot, illetve (a világbajnokságok évét leszámítva) minden évben a Maty-ér ad otthont a Mol Kajak-kenu Világkupának.

Külső hivatkozások

@@ 5. sor: / 5. sor: @@
 == Túrázás, életmód ==
 [[Kép:Vizitura.jpg|jobbra|bélyegkép|300px|Túra a Rábán]]
-Hazánkban nem csak a Bakonyban ápolják az [[indiánok|indián]] hagyományokat, a [[Szentendrei-sziget]]en vízi indiánok is táboroztak régen. Felszerelésük a bakonyi indiánokhoz hasonló, saját kézzel készített öltözékek és tipik mellett fa kenukat is tartalmazott. A műanyag indián kenuk elterjedése óta jóval modernebb és illumináltabb vízitúrázóval ma már országunk szinte minden folyóján találkozhatunk. A leggyakoribb túra célpontok a [[Tisza]], a [[Rába]] és a [[Duna]] egyes szakaszai, de mostanra nagyon sokan eveznek a [[Mosoni-Duna|Mosoni-Dunán]], a [[Szigetköz]]ben, a [[Hernád]]on és a [[Bodrog]]on is.
+Hazánkban nem csak a Bakonyban ápolják az [[indiánok|indián]] hagyományokat, a [[Szentendrei-sziget]]en vízi indiánok is táboroztak régen. Felszerelésük a bakonyi indiánokhoz hasonló, saját kézzel készített öltözékek és tipik mellett fa kenukat is tartalmazott. A műanyag indián kenuk elterjedése óta jóval modernebb és illumináltabb vízitúrázóval ma már országunk szinte minden folyóján találkozhatunk. A leggyakoribb túra célpontok a [[Tisza]], a [[Rába]] és a [[Duna]] egyes szakaszai, de mostanra nagyon sokan eveznek a [[Mosoni-Duna|Mosoni-Dunán]], a [[Szigetköz]]ben, a [[Hernád (folyó)|Hernádon]] és a [[Bodrog]]on is.
 == Sport ==