„Pozsonyszőlős” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
PityuBot (vitalap | szerkesztései)
578 374 szerkesztés
a →‎Története: III. András hivatkozások kékítése,
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
131 512 szerkesztés
a kisebb formai javítások
29. sor: 29. sor:
'''Pozsonyszőlős''' (korábban ''Prácsa'', [[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Vajnory'', [[német nyelv|németül]] ''Weinern'') [[Pozsony]] [[város]] része [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Pozsonyi kerület]] [[Pozsonyi III. járás]]ában.
'''Pozsonyszőlős''' (korábban ''Prácsa'', [[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Vajnory'', [[német nyelv|németül]] ''Weinern'') [[Pozsony]] [[város]] része [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Pozsonyi kerület]] [[Pozsonyi III. járás]]ában.


==Fekvése==
== Fekvése ==
[[Kép:Bratislava vajnory.png|bélyegkép|balra|100px|Pozsonyszőlős elhelyezkedése a mai Pozsonyon belül]]
[[Kép:Bratislava vajnory.png|bélyegkép|balra|100px|Pozsonyszőlős elhelyezkedése a mai Pozsonyon belül]]
Pozsony központjától 10 km-re északkeletre fekszik.
Pozsony központjától 10 km-re északkeletre fekszik.


==Története==
== Története ==
A régészeti leletek tanúsága szerint területén a korai [[vaskor]]ban a [[laténi kultúra]] települése állt. A korai középkorból mellékletek nélküli avar-szláv csontvázas temető került itt elő. A település Pozsony várának szolgálófalujaként keletkezett, első írásos említése [[1237]]-ben történt. [[III. András magyar király|III. András]] oklevele [[1291]]-ben ''Zeuleus'' néven említette. [[1297]]-ig az [[esztergomi érsek]] birtokolta, aki ekkor a heiligenkreuzi apátság tulajdonában levő [[Tardoskedd]]el elcserélte.<ref>{{Házi}}</ref> Nevét szőlőhegyeiről, borászatáról kapta, ekkor kezdték németül ''"Weinern"'' néven említeni. Ebből származik a szlovák Vajnory név is. A [[16. század]]ban a falut Pozsony város vásárolta meg és három évszázadig a város tulajdona volt. A jobbágyság megszüntetése után [[1851]]-ben önálló község lett.
A régészeti leletek tanúsága szerint területén a korai [[vaskor]]ban a [[laténi kultúra]] települése állt. A korai középkorból mellékletek nélküli avar-szláv csontvázas temető került itt elő. A település Pozsony várának szolgálófalujaként keletkezett, első írásos említése [[1237]]-ben történt. [[III. András magyar király|III. András]] oklevele [[1291]]-ben ''Zeuleus'' néven említette. [[1297]]-ig az [[esztergomi érsek]] birtokolta, aki ekkor a heiligenkreuzi apátság tulajdonában levő [[Tardoskedd]]el elcserélte.<ref>{{Házi}}</ref> Nevét szőlőhegyeiről, borászatáról kapta, ekkor kezdték németül ''"Weinern"'' néven említeni. Ebből származik a szlovák Vajnory név is. A [[16. század]]ban a falut Pozsony város vásárolta meg és három évszázadig a város tulajdona volt. A jobbágyság megszüntetése után [[1851]]-ben önálló község lett.


Vályi András szerint ''"PRÁCSA. Tót falu Pozsony Vármegyében, földes Ura Pozsony Városa, lakosai katolikusok, fekszik Pozsonyhoz, ’s Ivánkához nem meszsze, majorja is vagyon, határjának jó termékenységéhez képest, elsõ osztálybéli."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
Vályi András szerint ''"PRÁCSA. Tót falu Pozsony Vármegyében, földes Ura Pozsony Városa, lakosai katolikusok, fekszik Pozsonyhoz, ’s Ivánkához nem meszsze, majorja is vagyon, határjának jó termékenységéhez képest, elsõ osztálybéli."'' <ref>{{Vályi}}</ref>


Fényes Elek szerint ''"Pracsa, (Weinern), régen Szõlõs, tót falu, Poson vmegyében, Posontól 1 1/2 órányira: 1153 kath. lak. Kath. paroch. templom, egy majorral, tehenészettel. A régi oklevelekben Sõlõsnek eveztetik. Szántóföldjei jók; rétjei igen szépek, de fõgazdasága még is szõlõhegyében áll, melly alkalmasint az egész megyében a legjobb bort termi. Mikor az idõjárása ugy hozza magával, aszuszõlõt csinálnak itt, melly a sz. györgyivel jóságára méltán vetélkedhetik, sõt mennyiségével azt jóval felûl haladja. Egyébiránt a posoni polgárok sok szõlõt birnak itt, kiknek csinos mulató présházaik nem kevés diszt adnak ezen szõlõhegynek. F. u. Poson városa."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
Fényes Elek szerint ''"Pracsa, (Weinern), régen Szõlõs, tót falu, Poson vmegyében, Posontól 1 1/2 órányira: 1153 kath. lak. Kath. paroch. templom, egy majorral, tehenészettel. A régi oklevelekben Sõlõsnek eveztetik. Szántóföldjei jók; rétjei igen szépek, de fõgazdasága még is szõlõhegyében áll, melly alkalmasint az egész megyében a legjobb bort termi. Mikor az idõjárása ugy hozza magával, aszuszõlõt csinálnak itt, melly a sz. györgyivel jóságára méltán vetélkedhetik, sõt mennyiségével azt jóval felûl haladja. Egyébiránt a posoni polgárok sok szõlõt birnak itt, kiknek csinos mulató présházaik nem kevés diszt adnak ezen szõlõhegynek. F. u. Poson városa."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
42. sor: 42. sor:
[[1910]]-ben 1863, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. [[1946]]-ban Pozsony városához csatolták.
[[1910]]-ben 1863, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. [[1946]]-ban Pozsony városához csatolták.


==Nevezetességei==
== Nevezetességei ==
[[1992]]-ben Pozsonyszőlős központját műemléki övezetté nyilvánították.
[[1992]]-ben Pozsonyszőlős központját műemléki övezetté nyilvánították.


*Legrégibb épülete a templom, amely [[1270]] és [[1278]] között épült, eredetileg [[Szűz Mária]] tiszteletére volt szentelve, majd [[Szent László]] király lett a védőszentje. [[1968]]-ban a Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelték fel újra. Egyhajós templom volt sokszögzáródású szentéllyel. [[1771]]-ben új hajóval bővítették.
* Legrégibb épülete a templom, amely [[1270]] és [[1278]] között épült, eredetileg [[Szűz Mária]] tiszteletére volt szentelve, majd [[Szent László]] király lett a védőszentje. [[1968]]-ban a Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelték fel újra. Egyhajós templom volt sokszögzáródású szentéllyel. [[1771]]-ben új hajóval bővítették.
*[[Szent Flórián]] szobra.
* [[Szent Flórián]] szobra.


==Külső hivatkozások==
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.vajnory.sk/ Pozsonyszőlős honlapja]
* [http://www.vajnory.sk/ Pozsonyszőlős honlapja]
* [http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=4001&obec=579&pl=obcesk Községinfó]
* [http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=4001&obec=579&pl=obcesk Községinfó]
* [http://www.e-obce.sk/obec/bratislavavajnory/bratislava---vajnory---mestska-cast.html E-obce.sk]
* [http://www.e-obce.sk/obec/bratislavavajnory/bratislava---vajnory---mestska-cast.html E-obce.sk]


==Források==
== Források ==
{{források}}
{{források}}


{{Pozsonyi III. járás}}
{{Pozsonyi III. járás}}

A lap 2010. augusztus 23., 17:03-kori változata

Pozsonyszőlős (Vajnory)
Pozsonyszőlős címere
Pozsonyszőlős címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületPozsonyi
JárásPozsonyi III.
Rangközség
Első írásos említés1237
PolgármesterJán Mrva
Irányítószám831 07
Körzethívószám02
Forgalmi rendszám
  • BA
  • BL
  • BT
Testvérvárosok
Lista
Alviano
Népesség
Teljes népesség6079 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség330 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság130 m
Terület13,53 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 12′ 11″, k. h. 17° 12′ 19″Koordináták: é. sz. 48° 12′ 11″, k. h. 17° 12′ 19″
Pozsonyszőlős weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pozsonyszőlős témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pozsonyszőlős (korábban Prácsa, szlovákul Vajnory, németül Weinern) Pozsony város része Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Pozsonyi III. járásában.

Fekvése

Pozsonyszőlős elhelyezkedése a mai Pozsonyon belül

Pozsony központjától 10 km-re északkeletre fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén a korai vaskorban a laténi kultúra települése állt. A korai középkorból mellékletek nélküli avar-szláv csontvázas temető került itt elő. A település Pozsony várának szolgálófalujaként keletkezett, első írásos említése 1237-ben történt. III. András oklevele 1291-ben Zeuleus néven említette. 1297-ig az esztergomi érsek birtokolta, aki ekkor a heiligenkreuzi apátság tulajdonában levő Tardoskeddel elcserélte.[2] Nevét szőlőhegyeiről, borászatáról kapta, ekkor kezdték németül "Weinern" néven említeni. Ebből származik a szlovák Vajnory név is. A 16. században a falut Pozsony város vásárolta meg és három évszázadig a város tulajdona volt. A jobbágyság megszüntetése után 1851-ben önálló község lett.

Vályi András szerint "PRÁCSA. Tót falu Pozsony Vármegyében, földes Ura Pozsony Városa, lakosai katolikusok, fekszik Pozsonyhoz, ’s Ivánkához nem meszsze, majorja is vagyon, határjának jó termékenységéhez képest, elsõ osztálybéli." [3]

Fényes Elek szerint "Pracsa, (Weinern), régen Szõlõs, tót falu, Poson vmegyében, Posontól 1 1/2 órányira: 1153 kath. lak. Kath. paroch. templom, egy majorral, tehenészettel. A régi oklevelekben Sõlõsnek eveztetik. Szántóföldjei jók; rétjei igen szépek, de fõgazdasága még is szõlõhegyében áll, melly alkalmasint az egész megyében a legjobb bort termi. Mikor az idõjárása ugy hozza magával, aszuszõlõt csinálnak itt, melly a sz. györgyivel jóságára méltán vetélkedhetik, sõt mennyiségével azt jóval felûl haladja. Egyébiránt a posoni polgárok sok szõlõt birnak itt, kiknek csinos mulató présházaik nem kevés diszt adnak ezen szõlõhegynek. F. u. Poson városa." [4]

1910-ben 1863, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1946-ban Pozsony városához csatolták.

Nevezetességei

1992-ben Pozsonyszőlős központját műemléki övezetté nyilvánították.

  • Legrégibb épülete a templom, amely 1270 és 1278 között épült, eredetileg Szűz Mária tiszteletére volt szentelve, majd Szent László király lett a védőszentje. 1968-ban a Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelték fel újra. Egyhajós templom volt sokszögzáródású szentéllyel. 1771-ben új hajóval bővítették.
  • Szent Flórián szobra.

Külső hivatkozások

Források

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Házi Jenő: Pozsony vármegye középkori földrajza. Pozsony: Kalligram. 2000. ISBN 80-7149-219-1  
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pozsonyszőlős&oldid=8273224”