„Lija” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a kisebb formai javítások |
|||
36. sor: | 36. sor: | ||
'''Ħal Lija''' [[Málta]] egyik [[Málta helyi tanácsai|helyi tanácsa]] [[Birkirkara]] mellett. Lakossága 2779 fő. [[Attard]]dal és [[Balzan]]nal együtt alkotják Málta '''Három Falvát'''. |
'''Ħal Lija''' [[Málta]] egyik [[Málta helyi tanácsai|helyi tanácsa]] [[Birkirkara]] mellett. Lakossága 2779 fő. [[Attard]]dal és [[Balzan]]nal együtt alkotják Málta '''Három Falvát'''. |
||
==Története== |
== Története == |
||
Az [[1967]]-ben felfedezett sírok tanúsága szerint már az [[őskor]]ban lakott volt a terület. A mai település kezdeteit az jelentette, amikor a falu [[1594]]-ben függetlenné vált Birkirkarától, egyben hozzácsatolták a korábban Ħ'Attardhoz tartozó ''Ħal-Bordi'' and ''Ħal Mann'' községeket. [[1694]]-ben kezdődött el a templom építése, Gianni Barbara építész tervei alapján. A [[Málta történelme#Francia megszállás és felkelés (1798 - 1800)|megszálló]] franciák egyik szállása volt a település határában álló ''Villa Preziosi''. [[1837]]-ben a közoktatás elindításakor Ħal Lija az elsők között kapott általános iskolát. [[1919]]-ben az alkotmányt megalkotó bizottság három esetben is a ''Villa Gourgion Depiro'' falai között ült össze. A 20. században a máltai tüzijátékgyártás egyik fellegvára lett, a készítők [[1980]]-ban [[Monaco|Monacóban]] 1. díjat nyertek. [[1994]] óta Málta egyik helyi tanácsa. |
Az [[1967]]-ben felfedezett sírok tanúsága szerint már az [[őskor]]ban lakott volt a terület. A mai település kezdeteit az jelentette, amikor a falu [[1594]]-ben függetlenné vált Birkirkarától, egyben hozzácsatolták a korábban Ħ'Attardhoz tartozó ''Ħal-Bordi'' and ''Ħal Mann'' községeket. [[1694]]-ben kezdődött el a templom építése, Gianni Barbara építész tervei alapján. A [[Málta történelme#Francia megszállás és felkelés (1798 - 1800)|megszálló]] franciák egyik szállása volt a település határában álló ''Villa Preziosi''. [[1837]]-ben a közoktatás elindításakor Ħal Lija az elsők között kapott általános iskolát. [[1919]]-ben az alkotmányt megalkotó bizottság három esetben is a ''Villa Gourgion Depiro'' falai között ült össze. A 20. században a máltai tüzijátékgyártás egyik fellegvára lett, a készítők [[1980]]-ban [[Monaco|Monacóban]] 1. díjat nyertek. [[1994]] óta Málta egyik helyi tanácsa. |
||
==Önkormányzata== |
== Önkormányzata == |
||
Ħal Lija irányításáért a öttagú helyi tanács felel. A jelenlegi, 6. tanács [[2009]]-ben lépett hivatalba. |
Ħal Lija irányításáért a öttagú helyi tanács felel. A jelenlegi, 6. tanács [[2009]]-ben lépett hivatalba. |
||
Polgármesterei: |
Polgármesterei: |
||
*Joseph Mangion (1994-1997) |
* Joseph Mangion (1994-1997) |
||
*Magda Magri Naudi (1997-2000) |
* Magda Magri Naudi (1997-2000) |
||
*Joseph Mangion (2000-2003) |
* Joseph Mangion (2000-2003) |
||
*Magda Magri Naudi (2003-2006) |
* Magda Magri Naudi (2003-2006) |
||
*Dr. Ian Castaldi Paris (2006-) |
* Dr. Ian Castaldi Paris (2006-) |
||
==Ünnepnapjai== |
== Ünnepnapjai == |
||
*[[Július 6]]: ''Jum Ħal-Lija'': a tanács által rendezett egy hetes programsorozat |
* [[Július 6]]: ''Jum Ħal-Lija'': a tanács által rendezett egy hetes programsorozat |
||
*[[Augusztus 6]]: ''Urunk színeváltozása'': a falu búcsúnapja. Előző este felvonulás, koncertek |
* [[Augusztus 6]]: ''Urunk színeváltozása'': a falu búcsúnapja. Előző este felvonulás, koncertek |
||
*Szeptember utolsó hétvégéje: ''[[Szent Mihály]] ünnepe'': a szezon utolsó tüzijátéka |
* Szeptember utolsó hétvégéje: ''[[Szent Mihály]] ünnepe'': a szezon utolsó tüzijátéka |
||
*''Citrus Fesztivál'': [[2003]] óta évente rendezik meg |
* ''Citrus Fesztivál'': [[2003]] óta évente rendezik meg |
||
==Nevezetességei== |
== Nevezetességei == |
||
[[Fájl: |
[[Fájl:Lija - Belveder Tower.JPG|bélyegkép|bal|180px|A Belvedere]] |
||
===Belvedere=== |
=== Belvedere === |
||
Máltai nevén ''It-Torri ta' Ħal Lija''. A robusztus kilátó [[1857]]-ben épült a Depiro család elképzelése szerint. A romos épületet [[1996]]-ban újították fel. Csak a tanács engedélyével látogatható. |
Máltai nevén ''It-Torri ta' Ħal Lija''. A robusztus kilátó [[1857]]-ben épült a Depiro család elképzelése szerint. A romos épületet [[1996]]-ban újították fel. Csak a tanács engedélyével látogatható. |
||
===Egyéb nevezetességei=== |
=== Egyéb nevezetességei === |
||
*A plébániatemplom múzeuma |
* A plébániatemplom múzeuma |
||
*A régi malom: a tanács engedélyével látogatható |
* A régi malom: a tanács engedélyével látogatható |
||
*Ħal Mann régi temetője |
* Ħal Mann régi temetője |
||
==Kultúra== |
== Kultúra == |
||
''Band club''ja a ''San Pio X Band Club''. A ''Gallery G'' festészeti kiállítások helyszíne. |
''Band club''ja a ''San Pio X Band Club''. A ''Gallery G'' festészeti kiállítások helyszíne. |
||
==Sport== |
== Sport == |
||
Sportegyesületei: |
Sportegyesületei: |
||
*Boccia: ''Lija Boċċi Club'' |
* Boccia: ''Lija Boċċi Club'' |
||
*Labdarúgás: ''Lija Athletics Football Club''<ref>{{cite web|url=http://www.lijaathletic.com|title=Lija Athletic FC|language=angol|accessdate=2010-05-24}}</ref> ([[1949]]) |
* Labdarúgás: ''Lija Athletics Football Club''<ref>{{cite web|url=http://www.lijaathletic.com|title=Lija Athletic FC|language=angol|accessdate=2010-05-24}}</ref> ([[1949]]) |
||
*Tenisz: ''Lija Tennis Club'' |
* Tenisz: ''Lija Tennis Club'' |
||
===Labdarúgás=== |
=== Labdarúgás === |
||
A városnak korábban több csapata is volt: az első a 30-as években a ''Lija Amateurs'', majd kettő, amelyek a 40-es években megszűntek: a ''Lija Brighters'' és a ''Lija United''. 1949-ben létrejött a ''Lija Athletics''. A csapat nehezen indult, sokáig volt a harmadik vonal tagja, [[1957]]-ben tömegverekedésért eltiltották a bajnokságtól, ám kövekező évtől megint részt vehetett. Az 1962-63-as szezonban nyerte meg először a harmadosztályt, a másodosztályból öt szezon után esett ki. Legközelebb csak kilenc év múlva jutott fel a második vonalba, ahonnan 1982-ben ismét kiesett. [[1988]]-ban feljutott, majd következő évben újra kiesett. [[1991]]-ben már a harmadik vonalban volt, innen [[1994]]-es bajnoki címével indult el felfelé, és 1996-ban már a [[Máltai labdarúgó-bajnokság (első osztály)|Premier League]]-ben küzdött, és utolsó helyen végzett. Legközelebb a 2001-2002-es, majd a 2004-2005-ös idényt töltötte a legjobbak között, azóta újra kiesett a harmadik vonalba.<ref>{{cite web|url=http://www.lijaathletic.com/history.htm|title=Brief history|publisher=Lija Athletic F.C.|language=angol|accessdate=2010-05-24}}</ref> |
A városnak korábban több csapata is volt: az első a 30-as években a ''Lija Amateurs'', majd kettő, amelyek a 40-es években megszűntek: a ''Lija Brighters'' és a ''Lija United''. 1949-ben létrejött a ''Lija Athletics''. A csapat nehezen indult, sokáig volt a harmadik vonal tagja, [[1957]]-ben tömegverekedésért eltiltották a bajnokságtól, ám kövekező évtől megint részt vehetett. Az 1962-63-as szezonban nyerte meg először a harmadosztályt, a másodosztályból öt szezon után esett ki. Legközelebb csak kilenc év múlva jutott fel a második vonalba, ahonnan 1982-ben ismét kiesett. [[1988]]-ban feljutott, majd következő évben újra kiesett. [[1991]]-ben már a harmadik vonalban volt, innen [[1994]]-es bajnoki címével indult el felfelé, és 1996-ban már a [[Máltai labdarúgó-bajnokság (első osztály)|Premier League]]-ben küzdött, és utolsó helyen végzett. Legközelebb a 2001-2002-es, majd a 2004-2005-ös idényt töltötte a legjobbak között, azóta újra kiesett a harmadik vonalba.<ref>{{cite web|url=http://www.lijaathletic.com/history.htm|title=Brief history|publisher=Lija Athletic F.C.|language=angol|accessdate=2010-05-24}}</ref> |
||
==Közlekedése== |
== Közlekedése == |
||
Autóval Birkirkara felől megközelíthető, a hétköznapi forgalom inkább kerülőútvonalként használja. |
Autóval Birkirkara felől megközelíthető, a hétköznapi forgalom inkább kerülőútvonalként használja. |
||
84. sor: | 84. sor: | ||
* Egyéb: 560 (Għargħur körjárat), 580 (Buġibba körjárat) |
* Egyéb: 560 (Għargħur körjárat), 580 (Buġibba körjárat) |
||
==Hivatkozások== |
== Hivatkozások == |
||
*{{cite web|url=http://www.lijaparish.com|title=Lija plébániája|language=angol}} |
* {{cite web|url=http://www.lijaparish.com|title=Lija plébániája|language=angol}} |
||
*{{cite web|url=http://www.pocketmalta.mobi/attractions/lija.php|title=Lija|publisher=PocketMalta|language=angol|accessdate=2010-04-13}} |
* {{cite web|url=http://www.pocketmalta.mobi/attractions/lija.php|title=Lija|publisher=PocketMalta|language=angol|accessdate=2010-04-13}} |
||
==Jegyzetek== |
== Jegyzetek == |
||
<references/> |
<references/> |
||
==Forrás== |
== Forrás == |
||
*{{cite web|url=http://www.lija.gov.mt|title=Lija Local Council|language=angol|accessdate=2010-04-13}} |
* {{cite web|url=http://www.lija.gov.mt|title=Lija Local Council|language=angol|accessdate=2010-04-13}} |
||
*{{cite web|url=http://lc.gov.mt/Page.aspx?catid=16&pid=184&lid=1|title=Local councils: Lija|publisher=Department for Local Government|language=máltai és angol|accessdate=2010-05-24}} |
* {{cite web|url=http://lc.gov.mt/Page.aspx?catid=16&pid=184&lid=1|title=Local councils: Lija|publisher=Department for Local Government|language=máltai és angol|accessdate=2010-05-24}} |
||
⚫ | |||
{{Málta helyi tanácsai}} |
{{Málta helyi tanácsai}} |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
[[ca:Lija]] |
[[ca:Lija]] |
||
[[de:Lija]] |
[[de:Lija]] |
||
⚫ | |||
[[fr:Lija]] |
[[fr:Lija]] |
||
[[id:Lija]] |
[[id:Lija]] |
A lap 2010. augusztus 23., 14:33-kori változata
Ħal Lija | |||
A falu névtáblája a címerrel | |||
| |||
Mottó: Suave fructo rubeo[1] | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Málta | ||
Rang | Helyi tanács | ||
Polgármester | Dr. Ian Castaldi Paris (Nemzeti Párt, 2006 óta) | ||
Irányítószám | LJA | ||
Ünnep | Urunk színeváltozása (augusztus 6.) | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3070 fő (2014. márc. 31.)[2] | ||
Népsűrűség | 2526,36 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tengerszint feletti magasság | 40-50 m | ||
Terület | 1,1 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 35° 54′ 05″, k. h. 14° 26′ 50″Koordináták: é. sz. 35° 54′ 05″, k. h. 14° 26′ 50″ | |||
Ħal Lija weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ħal Lija témájú médiaállományokat. |
Ħal Lija Málta egyik helyi tanácsa Birkirkara mellett. Lakossága 2779 fő. Attarddal és Balzannal együtt alkotják Málta Három Falvát.
Története
Az 1967-ben felfedezett sírok tanúsága szerint már az őskorban lakott volt a terület. A mai település kezdeteit az jelentette, amikor a falu 1594-ben függetlenné vált Birkirkarától, egyben hozzácsatolták a korábban Ħ'Attardhoz tartozó Ħal-Bordi and Ħal Mann községeket. 1694-ben kezdődött el a templom építése, Gianni Barbara építész tervei alapján. A megszálló franciák egyik szállása volt a település határában álló Villa Preziosi. 1837-ben a közoktatás elindításakor Ħal Lija az elsők között kapott általános iskolát. 1919-ben az alkotmányt megalkotó bizottság három esetben is a Villa Gourgion Depiro falai között ült össze. A 20. században a máltai tüzijátékgyártás egyik fellegvára lett, a készítők 1980-ban Monacóban 1. díjat nyertek. 1994 óta Málta egyik helyi tanácsa.
Önkormányzata
Ħal Lija irányításáért a öttagú helyi tanács felel. A jelenlegi, 6. tanács 2009-ben lépett hivatalba.
Polgármesterei:
- Joseph Mangion (1994-1997)
- Magda Magri Naudi (1997-2000)
- Joseph Mangion (2000-2003)
- Magda Magri Naudi (2003-2006)
- Dr. Ian Castaldi Paris (2006-)
Ünnepnapjai
- Július 6: Jum Ħal-Lija: a tanács által rendezett egy hetes programsorozat
- Augusztus 6: Urunk színeváltozása: a falu búcsúnapja. Előző este felvonulás, koncertek
- Szeptember utolsó hétvégéje: Szent Mihály ünnepe: a szezon utolsó tüzijátéka
- Citrus Fesztivál: 2003 óta évente rendezik meg
Nevezetességei
Belvedere
Máltai nevén It-Torri ta' Ħal Lija. A robusztus kilátó 1857-ben épült a Depiro család elképzelése szerint. A romos épületet 1996-ban újították fel. Csak a tanács engedélyével látogatható.
Egyéb nevezetességei
- A plébániatemplom múzeuma
- A régi malom: a tanács engedélyével látogatható
- Ħal Mann régi temetője
Kultúra
Band clubja a San Pio X Band Club. A Gallery G festészeti kiállítások helyszíne.
Sport
Sportegyesületei:
Labdarúgás
A városnak korábban több csapata is volt: az első a 30-as években a Lija Amateurs, majd kettő, amelyek a 40-es években megszűntek: a Lija Brighters és a Lija United. 1949-ben létrejött a Lija Athletics. A csapat nehezen indult, sokáig volt a harmadik vonal tagja, 1957-ben tömegverekedésért eltiltották a bajnokságtól, ám kövekező évtől megint részt vehetett. Az 1962-63-as szezonban nyerte meg először a harmadosztályt, a másodosztályból öt szezon után esett ki. Legközelebb csak kilenc év múlva jutott fel a második vonalba, ahonnan 1982-ben ismét kiesett. 1988-ban feljutott, majd következő évben újra kiesett. 1991-ben már a harmadik vonalban volt, innen 1994-es bajnoki címével indult el felfelé, és 1996-ban már a Premier League-ben küzdött, és utolsó helyen végzett. Legközelebb a 2001-2002-es, majd a 2004-2005-ös idényt töltötte a legjobbak között, azóta újra kiesett a harmadik vonalba.[4]
Közlekedése
Autóval Birkirkara felől megközelíthető, a hétköznapi forgalom inkább kerülőútvonalként használja.
Autóbuszjáratai:[5]
- Valletta felől: 73 (végállomás), 40 (Attard), 43 (Mellieħa), 44 (Għadira Bay), 45 (Ċirkewwa), 49, 59, 159, 499 Buġibba), 52 (Mġarr), 54 (Naxxar), 55 (Għargħur), 56, 153 (Mosta)
- Egyéb: 560 (Għargħur körjárat), 580 (Buġibba körjárat)
Hivatkozások
- Lija plébániája (angol nyelven)
- Lija (angol nyelven). PocketMalta. (Hozzáférés: 2010. április 13.)
Jegyzetek
- ↑ Jelentése: Édes gyümölcsöket érlelek
- ↑ http://www.webcitation.org/6ZSEwl5UZ
- ↑ Lija Athletic FC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. május 24.)
- ↑ Brief history (angol nyelven). Lija Athletic F.C.. (Hozzáférés: 2010. május 24.)
- ↑ Summer bus routes (angol nyelven). ATP. (Hozzáférés: 2010. április 13.)
Forrás
- Lija Local Council (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. április 13.)
- Local councils: Lija (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. (Hozzáférés: 2010. május 24.)