„Gertler Viktor” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Források: kisebb formai javítások, |
→Források: kép |
||
75. sor: | 75. sor: | ||
* [http://www.port.hu/pls/pe/person.person?i_pers_id=554&i_direction=2&i_city_id=3372&i_county_id=-1 Gertler Viktor a port.hu-n] |
* [http://www.port.hu/pls/pe/person.person?i_pers_id=554&i_direction=2&i_city_id=3372&i_county_id=-1 Gertler Viktor a port.hu-n] |
||
* [http://www.karpatinfo.net/article32125.html Kárpátinfo] |
* [http://www.karpatinfo.net/article32125.html Kárpátinfo] |
||
* [http://archiv.filmtortenet.hu/popupkep.ivy?artid=b1789259-b833-4ca4-a067-2f9a8f090d19&pos=1 Arckép] |
|||
[[Kategória:Magyar filmrendezők]] |
[[Kategória:Magyar filmrendezők]] |
||
[[Kategória:Magyar forgatókönyvírók]] |
[[Kategória:Magyar forgatókönyvírók]] |
A lap 2010. június 14., 22:06-kori változata
Gertler Viktor | |
Született | 1901. augusztus 24. Budapest |
Elhunyt | 1969. július 5. (67 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | filmrendező |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (6/9-1-146) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gertler Viktor témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gertler Viktor (Budapest, 1901. augusztus 24. – Budapest, 1969. július 5.) magyar filmrendező.
Pályája
Az érettségi után banktisztviselőként helyezkedett el. Később énekelni tanult, majd elvégezte a Rákosi Szidi színiiskolát. A tanulmányait 1923-ban fejezte be, a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött. A színészi munka mellett rendezni is kezdett. 1927-ben Berlinbe utazott, s itt filmezéssel foglalkozott. A német UFA Filmgyárban először asszisztens, később vágó, majd rendező lett. 1933-ban hazatért. Első játékfilmje az 1936-ban készült Mária nővér című volt. A II. világháború alatt Brüsszelben élt, a háború befejezése után tért haza. 1945 és 1947 között filmiskolát működtetett. A Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt 1948-tól 1954-ig.
Filmjei
- Táncol a kongresszus (1931 – a film vágója)
- Mária nővér (1936)
- Falusi lakodalom (Az ellopott szerda) (1936)
- Marika (1937)
- A férfi mind őrült (1937)
- Úri világ (1938)
- A leányvári boszorkány (1938)
- Elcserélt ember (1938 – forgatókönyvíró is)
- Szabad május elseje Budapesten (1945)
- Hazugság nélkül (1945)
- Díszmagyar (1949)
- Úri muri (1949)
- Ütközet békében (1951)
- Becsület és dicsőség (1951)
- Állami áruház (1952)
- Én és a nagyapám (1954)
- A bűvös szék (1954)
- Gázolás (1955)
- Dollárpapa (1956)
- Pázmán lovag (1956)
- Láz (1957)
- Éjfélkor (1957)
- Felfelé a lejtőn (1958)
- Vörös tinta 1958)
- A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960)
- Az aranyember (1962)
- Egy ember, aki nincs (1963)
- Özvegy menyasszonyok (1964)
- És akkor a pasas... (1966)
- Az utolsó kör (1968)
Díjai
- Kossuth-díj (1957)
- Kiváló Művész (1966)
Könyve
- Az én könyvem (1942 – önéletrajz)