„Nagysáró” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Bot: <references /> cseréje {{források}}-ra |
Taz (vitalap | szerkesztései) →Története: pecsét |
||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
==Története== |
==Története== |
||
Sáró települést [[1245]]-ben ''villa Saro'' néven említik először. [[1266]]-ban templom és két malom állt a faluban. [[1506]]-ban a lévai uradalom része, későbbi birtokosai a Révay, Beniczky, Hunyady családok voltak. [[1534]]-ben 12 adózó portája volt. [[1601]]-ben 52 ház, iskola és malom állt a településen. [[1720]]-ban 20 adózó portája volt. [[1828]]-ban 107 házában 598 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak. |
Sáró települést [[1245]]-ben ''villa Saro'' néven említik először. [[1266]]-ban templom és két malom állt a faluban. [[1506]]-ban a lévai uradalom része, későbbi birtokosai a Révay, Beniczky, Hunyady családok voltak. [[1534]]-ben 12 adózó portája volt. [[1601]]-ben 52 ház, iskola és malom állt a településen. [[1720]]-ban 20 adózó portája volt. [[1828]]-ban 107 házában 598 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak. Legrégebbi ismert pecsétnyomója 1563-ból származik.<ref>Nyitraivánkai Levéltár</ref> |
||
Vályi András szerint ''"Kis Saro, Nagy Saro. Két elegyes falu Bars Várm. földes Ura Kis Sarónak az Esztergomi Érsekség; Nagy Sarónak pedig Gyurcsányi, és Semberg Uraságok, Kis Saró, Nagy Sarónak filiája; lakosaik katolikusok, fekszenek Garam vizének szomszédságában, Lévához 1 3/4 mértföldnyire; határbéli földgyeik termékenyek, legelõjök hasznos, vagyonnyaik külömbfélék."'' <ref>{{Vályi}}</ref> |
Vályi András szerint ''"Kis Saro, Nagy Saro. Két elegyes falu Bars Várm. földes Ura Kis Sarónak az Esztergomi Érsekség; Nagy Sarónak pedig Gyurcsányi, és Semberg Uraságok, Kis Saró, Nagy Sarónak filiája; lakosaik katolikusok, fekszenek Garam vizének szomszédságában, Lévához 1 3/4 mértföldnyire; határbéli földgyeik termékenyek, legelõjök hasznos, vagyonnyaik külömbfélék."'' <ref>{{Vályi}}</ref> |
||
A lap 2009. szeptember 24., 17:31-kori változata
Nagysáró, (szlovákul Veľké Šarovce) Sáró településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. 2001-ben Sáró 1621 lakosából 746 magyar, 616 szlovák és 212 cigány volt.
Fekvése
Lévától 14 km-re délre, a Garam jobb partján fekszik.
Története
Sáró települést 1245-ben villa Saro néven említik először. 1266-ban templom és két malom állt a faluban. 1506-ban a lévai uradalom része, későbbi birtokosai a Révay, Beniczky, Hunyady családok voltak. 1534-ben 12 adózó portája volt. 1601-ben 52 ház, iskola és malom állt a településen. 1720-ban 20 adózó portája volt. 1828-ban 107 házában 598 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak. Legrégebbi ismert pecsétnyomója 1563-ból származik.[1]
Vályi András szerint "Kis Saro, Nagy Saro. Két elegyes falu Bars Várm. földes Ura Kis Sarónak az Esztergomi Érsekség; Nagy Sarónak pedig Gyurcsányi, és Semberg Uraságok, Kis Saró, Nagy Sarónak filiája; lakosaik katolikusok, fekszenek Garam vizének szomszédságában, Lévához 1 3/4 mértföldnyire; határbéli földgyeik termékenyek, legelõjök hasznos, vagyonnyaik külömbfélék." [2]
Fényes Elek szerint "Sáró, (Nagy), magyar falu, Bars vgyében, az elébbeni helység mellett, 300 kath., 230 ref., 12 evang. lak. F. u. többen. Határa mind a két Sárónak bõ termékenységü, de árviz járja. Legelõje, szénája sok, erdeje kevés." [3]
1910-ben 1007, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott.
Nevezetességei
A Szent Őrangyalok tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1332-ben épült. 1778-ban bővítették, 1847-ben klasszicista stílusban építették át.
Külső hivatkozások
- Sáró község honlapja
- Községinfó
- Sáró Szlovákia térképén
- Sáró a régió honlapján
- Tourist-channel.sk
- E-obce.sk
Források
- ↑ Nyitraivánkai Levéltár
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.