„Tranzitív reláció” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
Egy [[kétváltozós reláció|homogén kétváltozós]] [[reláció]]t akkor nevezünk '''tranzitív'''nak, ha az elempárok azon tulajdonsága, hogy egymással relációban állnak, "láncszerűen" tovább adódik, mint például a testmagasság esetében a "magasabbank lenni" relációnál: ha én magasabb vagyok az apámnál, az apám pedig magasabb az anyámnál, akkor én magasabb vagyok az anyámnál.
Egy [[kétváltozós reláció|homogén kétváltozós]] [[reláció]]t akkor nevezünk '''tranzitív'''nak, ha az elempárok azon tulajdonsága, hogy egymással relációban állnak, "láncszerűen" tovább adódik, mint például a testmagasság esetében a "magasabbank lenni" relációnál: ha én magasabb vagyok az apámnál, az apám pedig magasabb az anyámnál, akkor én magasabb vagyok az anyámnál.

[[Halmazelmélet]]ileg ez azt jelenti, hogy a reláció négyzete (önmagával való szorzata, [[összetétel (matematika)|kompozíciója]]) része önmagának (&rho;<small>o</small>&rho;⊆&rho;).


== Néhány példa és ellenpélda ==
== Néhány példa és ellenpélda ==
26. sor: 24. sor:


Az <math>A</math> halmazon értelmezett <math>\sim </math> reláció '''''tranzitív''''', ha bármely <math>a, b, c\in A</math> esetén valahányszor <math>a\sim b</math> és <math>b\sim c</math> egyszerre teljesül, mindannyiszor <math>a\sim c</math> is teljesül.
Az <math>A</math> halmazon értelmezett <math>\sim </math> reláció '''''tranzitív''''', ha bármely <math>a, b, c\in A</math> esetén valahányszor <math>a\sim b</math> és <math>b\sim c</math> egyszerre teljesül, mindannyiszor <math>a\sim c</math> is teljesül.

[[Halmazelmélet]]ileg ez azt jelenti, hogy a reláció négyzete (önmagával való szorzata, [[összetétel (matematika)|kompozíciója]]) része önmagának (&rho;<small>o</small>&rho;⊆&rho;).


== További példák ==
== További példák ==

A lap 2006. június 1., 07:45-kori változata

Egy homogén kétváltozós relációt akkor nevezünk tranzitívnak, ha az elempárok azon tulajdonsága, hogy egymással relációban állnak, "láncszerűen" tovább adódik, mint például a testmagasság esetében a "magasabbank lenni" relációnál: ha én magasabb vagyok az apámnál, az apám pedig magasabb az anyámnál, akkor én magasabb vagyok az anyámnál.

Néhány példa és ellenpélda

  • az egyenesek párhuzamossága (mert ha az egyenes párhuzamos az egyenessel, az egyenes pedig párhuzamos a egyenessel, akkor az egyenes szükségszerűen párhuzamos a egyenessel is),
  • a pozitív egész számok között az oszthatóság (mert ha az osztható -vel és osztható -vel, akkor szükségszerűen osztható -vel is),
  • a halmazok között a tartalmazási reláció (mert ha az halmaz tartalmazza a halmazt, a halmaz pedig tartalmazza a halmazt, akkor az halmaz mindenképpen tartalmazza a C halmazt is),
  • az emberek között a "fölmenő rokona" reláció (mert ha egy személy fölmenő rokona egy másiknak, ez a másik pedig fölmenő rokona egy harmadiknak, akkor az első szükségszerűen fölmenő rokona a harmadiknak is).

Nem ilyen

  • az egyenesek merőlegessége (mert attól, hogy az egyenes merőleges az egyenesre, az egyenes pedig merőleges a egyenesre, az egyenes nem lesz merőleges a egyenesre),
  • a pozitív egész számok között a relatív prímek reláció (mert ha és relatív prímek és és is relatív prímek, attól és még nem feltétlenül relatív prímek egymással, például esetén sem)
  • a halmazok között a diszjunktság reláció (mert attól, hogy az és a halmaznak nincs közös eleme, valamint a és a halmaznak sincs közös eleme még nem biztos, hogy és halmaznak sincs közös eleme),
  • az emberek között az "ismerik egymást" reláció (mert ha egy ember ismer egy másikat, s ez a másik ismer egy harmadikat, attól az első még nem fogja szükségképpen ismerni a harmadikat).

A precíz matematikai definíció:

Az halmazon értelmezett reláció tranzitív, ha bármely esetén valahányszor és egyszerre teljesül, mindannyiszor is teljesül.

Halmazelméletileg ez azt jelenti, hogy a reláció négyzete (önmagával való szorzata, kompozíciója) része önmagának (ρoρ⊆ρ).

További példák

Tranzitív relációk