„Lombardia vaskoronája” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2009. július 6., 14:13-kori változata

Lombardia vaskoronája (Corona Ferrea) Európa egyik legrégebbi antik ereklyéje és királyi jelképe. A Monzai Katedrálisban őrzik Milánótól, a modern Lombardia központjától nem messze.

Ókor

A Vaskorona nevét egy egy centiméter vastag vaspántról kapta a belsejében, ami állítólag az egyik vasszegből készült amellyel Jézus Krisztust felszögezték a keresztre. A hagyomány szerint ezt a szöget először Nagy Konstantin római császár kapta anyjától, Helénától, a kereszt megtalálójától.

A szög a népvándorlás idején került a lombard királyok kezébe, amikor azok megszállták Észak-Itáliát. Sok legenda szerint Theodelinda lombard királyné részt vett a megtalálásában. A korona a Lombard Királyság, majd a későbbi középkori Itáliai Királyság egyik szimbólumává vált.

A korona külső része hat arany és lakk rétegből lett összekovácsolva olyan értékes kövekkel, amelyeket ugyanolyan becsben őriznek, mint a keresztet.

Kis formája és vasalásos konstrukciója azt jelzi, hogy egy nagyobb korona része lehetett, amit a Monzai Katedrálisnak ajándékoztak, ahol szent ereklyeként őrzik. Ám a kis formát az is okozhatja, hogy bizonyos történelmi dokumentumok szerint később két aranylemezt eltávolítottak belőle.

Középkori használat

A IX.-től a 19. századig Itália királya a mindenkori német-római császár volt. Sokuk koronáztatta meg magát a Vaskoronával Páviában, a királyság formális jelképével. Híres császárok mint Nagy Károly, I. (Nagy) Ottó, IV. Henrik és I. (Barbarossa) Frigyes is megkoronáztatta magát vele.

1026. március 1-jén Heribert, Milánó bíborosa, II. Konrádot Milánóban koronázta meg vele Pávia helyett.

Modern kori használat

1805. május 26-án I. Napóleon francia császár is ezzel a koronával koronázta magát az általa kreált Itáliai Királyság uralkodójává Milánóban, hozzáillő pompa közepette. A pompás trónra ülve a milánói bíboros felruházta a királyi jelképekkel és feltette a vaskoronát az oltárra, majd visszahelyezte a fejére a lombard királyok koronázásának szövegét kiálltva: „Dieu me la donne, gare à qui la touche” („Isten adja nekem, hogy óvjam ki érintse meg”.

Erre az alkalomra 1805. június 15-én Napóleon megalapította a Vaskoronarendet. Napóleon bukása és Lombardiának az Osztrák Császársághoz való csatolása után I. Ferenc osztrák császár 1816. január 1-jén újraalapította a Rendet .

I. Ferdinánd császár ezzel koronáztatta magát a Lombard–Velencei Királyság királyává 1838. szeptember 6-án.

1859-ben, amikor Ausztria a solferinói csatában súlyos vereséget szenvedett a francia császári csapatoktól, és ennek nyomán az osztrákok kivonulni kényszerültek Lombardiából, a Vaskoronát Bécsbe vitték. A császári kincstárban (Schatzkammer) őrizték 1866-ig, a porosz–osztrák–olasz háborúig. A háborút lezáró békeszerződés értelmében a Vaskoronát ekkor visszaadták az Olasz Királyságnak.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-'''Lombardia vaskoronája''' ''(Corona Ferrea)'' [[Európa]] egyik legrégebbi antik ereklyéje és királyi jelképe. a [[Monzai Katedrális]]ban őrzik [[Milánó]]tól, a modern [[Lombardia]] központjától nem messze.
+'''Lombardia vaskoronája''' ''(Corona Ferrea)'' [[Európa]] egyik legrégebbi antik ereklyéje és királyi jelképe. A [[Monzai Katedrális]]ban őrzik [[Milánó]]tól, a modern [[Lombardia]] központjától nem messze.
 ==Ókor==
 [[Kép:Corona ferrea.png|bélyegkép|Lombardia vaskoronája]]
-A Vaskorona nevét egy egy centiméter vastag vaspántról kapta a belsejében, ami állítólag az egyik szögből készült amellyel [[Jézus Krisztus]]t felszögezték a keresztre. A hagyomány szerint a szöget először [[I. Constantinus|Nagy Konstantin]] római császár kapta anyjától, [[Konstantinápolyi Heléna|Helénától]], a kereszt megtalálójától.
+A Vaskorona nevét egy egy centiméter vastag vaspántról kapta a belsejében, ami állítólag az egyik vasszegből készült amellyel [[Jézus Krisztus]]t felszögezték a keresztre. A hagyomány szerint ezt a szöget először [[I. Constantinus|Nagy Konstantin]] római császár kapta anyjától, [[Konstantinápolyi Heléna|Helénától]], a kereszt megtalálójától.
-A szög a [[népvándorláskor|népvándorlás]] idején került a [[lombardok|lombard]] királyok kezébe, amikor azok megszállták [[Észak-Itália|Észak-Itáliát]]. Sok legenda szerint [[Theodelinda]] lombard királyné részt vett a megtalálásában. A korona a Lombard Királyság és a későbbi középkori [[Olaszország|Olasz Királyság]] egyik szimbólumává vált.
+A szög a [[népvándorláskor|népvándorlás]] idején került a [[lombardok|lombard]] királyok kezébe, amikor azok megszállták [[Észak-Itália|Észak-Itáliát]]. Sok legenda szerint [[Theodelinda]] lombard királyné részt vett a megtalálásában. A korona a [[Lombard Királyság]], majd a későbbi középkori [[Itáliai Királyság]] egyik szimbólumává vált.
 A korona külső része hat arany és lakk rétegből lett összekovácsolva olyan értékes kövekkel, amelyeket ugyanolyan becsben őriznek, mint a keresztet.
@@ 13. sor: / 13. sor: @@
 ==Középkori használat==
-A [[9. század|IX.]]-től a [[19. század]]ig [[Olaszország uralkodóinak listája|Itália királya]] a mindenkori [[Német-római császárok listája|német-római császár]] volt. Sokuk koronáztatta meg magát a Vaskoronával [[Pávia|Páviában]], a királyság formális jelképével. Híres császárok mint [[Nagy Károly frank uralkodó|Nagy Károly]], [[I. Ottó német-római császár|I. (Nagy) Ottó]], [[IV. Henrik német-római császár|IV. Henrik]] és [[I. Frigyes német-római császár|I. (Barbarossa) Frigyes]] is megkoronáztatta magát vele.
+A [[9. század|IX.]]-től a [[19. század]]ig [[Olaszország uralkodóinak listája|Itália királya]] a mindenkori [[Német-római császárok listája|német-római császár]] volt. Sokuk koronáztatta meg magát a Vaskoronával [[Pavia|Páviában]], a királyság formális jelképével. Híres császárok mint [[Nagy Károly frank uralkodó|Nagy Károly]], [[I. Ottó német-római császár|I. (Nagy) Ottó]], [[IV. Henrik német-római császár|IV. Henrik]] és [[I. Frigyes német-római császár|I. (Barbarossa) Frigyes]] is megkoronáztatta magát vele.
 [[1026]]. [[március 1.|március 1-jén]] Heribert, [[Milánó]] [[bíboros]]a, [[II. Konrád német-római császár|II. Konrád]]ot Milánóban koronázta meg vele Pávia helyett.
 ==Modern kori használat==
-[[1805]]. [[május 26.|május 26-án]] [[Napóleon]] ezzel a koronával koronázta magát Itália királyává Milánóban, hozzáillő pompa közepette. A pompás trónra ülve a milánói bíboros felruházta a királyi jelképekkel és feltette a vaskoronát az oltárra, majd visszahelyezte a fejére a lombard királyok koronázásának szövegét kiálltva: ''"Dieu me la donne, gare à qui la touche "'' = ''"Isten adja nekem, hogy óvjam ki érintse meg"''.
+[[1805]]. [[május 26.|május 26-án]] [[I. Napóleon francia császár]] is ezzel a koronával koronázta magát az általa kreált [[Itáliai Királyság (1805–1814)|Itáliai Királyság]] uralkodójává Milánóban, hozzáillő pompa közepette. A pompás trónra ülve a milánói bíboros felruházta a királyi jelképekkel és feltette a vaskoronát az oltárra, majd visszahelyezte a fejére a lombard királyok koronázásának szövegét kiálltva: ''„Dieu me la donne, gare à qui la touche” („Isten adja nekem, hogy óvjam ki érintse meg”.''
-Erre az alkalomra [[1805]]. [[június 15.|június 15-én]] Napóleon megalkotta a [[Vaskoronarend]]et. Napóleon bukása és Lombardiának [[Ausztria|Ausztriához]] való csatolása után [[I. Ferenc]] [[Osztrák császárok listája|osztrák császár]] [[1816]]. [[január 1.|január 1-jén]] újraalapította a Rendet .
+Erre az alkalomra [[1805]]. [[június 15.|június 15-én]] Napóleon megalapította a [[Vaskoronarend]]et. Napóleon bukása és Lombardiának az [[Osztrák Császárság]]hoz való csatolása után [[I. Ferenc magyar király|I. Ferenc]] [[Osztrák császárok listája|osztrák császár]] [[1816]]. [[január 1.|január 1-jén]] újraalapította a Rendet .
 [[I. Ferdinánd]] császár ezzel koronáztatta magát a [[Lombard–Velencei Királyság]] királyává [[1838]]. [[szeptember 6.|szeptember 6-án]].
-[[1859]]-ben, amikor Ausztria a [[Solferinoi csata|solferinói csatában]] súlyos vereséget szenvedett a francia császári csapatoktól, és ennek nyomán az osztrákok kivonulni kényszerültek Lombardiából, a Vaskoronát [[Bécs]]be vitték. A császári kincstárban (''Schatzkammer'') őrizték [[1866]]-ig, a [[porosz–osztrák–olasz háború]]ig. A háborút lezáró békeszerződés értelmében a Vaskoronát ekkor visszaadták az [[Olasz Királyság]]nak.
+[[1859]]-ben, amikor Ausztria a [[Solferinói csata|solferinói csatában]] súlyos vereséget szenvedett a francia császári csapatoktól, és ennek nyomán az osztrákok kivonulni kényszerültek Lombardiából, a Vaskoronát [[Bécs]]be vitték. A császári kincstárban ''(Schatzkammer)'' őrizték [[1866]]-ig, a [[porosz–osztrák–olasz háború]]ig. A háborút lezáró békeszerződés értelmében a Vaskoronát ekkor visszaadták az [[Olasz Királyság]]nak.
 [[Kategória:Koronák]]