„Blu-ray disc” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 195.199.229.126 (vita) szerkesztéséről AsgardBot szerkesztésére |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A '''Blu-ray Disc''', röviden '''BD''' egy nagy tárolókapacitású digitális optikai tárolóeszköz-formátum. A [[DVD]] utódjának szánják. Sokáig [[formátumháború]]ban állt a [[HD-DVD]]-vel. Ezalatt mindkét formátumnak megközelítőleg ugyanannyi támogatót sikerült gyűjtenie. A háborút végül a Warner döntötte el, amikor [[2008]] elején a cég feladta HD-DVD-vel kapcsolatos terveit és állást foglalt a Blu-ray Disc mellett. Ezután a NetFlix és a BestBuy kereskedelmi áruházlánc is közölte, hogy kivonja a kínálatából a HD-DVD lemezeket. A formátum győzelméhez valószínűleg a Sony új játékkonzoljának, a Playstation3-nak megjelenése és sikere is hozzájárult. Mint ismeretes, eme konzol beépítetten tartalmaz Blu-ray meghajtót, míg a konkurens Microsoft XBox konzolja "csak" DVD meghajtót, illeteve opcionálisan hozzá vásárolható HD-DVD meghajtót. [[2008]]. [[február 19.|február 19-én]] végül a Toshiba bejelentette, hogy fokozatosan leállítja a HD-DVD lejátszók, és felvevők fejlesztését, és gyártását. <ref>{{cite web | url= http://www.toshiba.co.jp/about/press/2008_02/pr1903.htm | title= A Toshiba hivatalos közleménye | accessdate= 2008-02-19 | publisher= Toshiba | language= angol }}</ref><ref>{{cite web | url= http://index.hu/tech/hardver/hddh080219/ | title= Hivatalos: a formátumháború véget ért | accessdate= 2008-02-19 | publisher= index.hu | language= magyar }}</ref> Így a formátumháború gyakorlatilag véget ért a Blu-ray Disc győzelmével. |
A '''Blu-ray Disc''', röviden '''BD''' egy nagy tárolókapacitású digitális optikai tárolóeszköz-formátum. A [[DVD]] utódjának szánják. Sokáig [[formátumháború]]ban állt a [[HD-DVD]]-vel. Ezalatt mindkét formátumnak megközelítőleg ugyanannyi támogatót sikerült gyűjtenie. A háborút végül a Warner döntötte el, amikor [[2008]] elején a cég feladta HD-DVD-vel kapcsolatos terveit és állást foglalt a Blu-ray Disc mellett. Ezután a NetFlix és a BestBuy kereskedelmi áruházlánc is közölte, hogy kivonja a kínálatából a HD-DVD lemezeket. A formátum győzelméhez valószínűleg a Sony új játékkonzoljának, a Playstation3-nak megjelenése és sikere is hozzájárult. Mint ismeretes, eme konzol beépítetten tartalmaz Blu-ray meghajtót, míg a konkurens Microsoft XBox konzolja "csak" DVD meghajtót, illeteve opcionálisan hozzá vásárolható HD-DVD meghajtót. [[2008]]. [[február 19.|február 19-én]] végül a Toshiba bejelentette, hogy fokozatosan leállítja a HD-DVD lejátszók, és felvevők fejlesztését, és gyártását. <ref>{{cite web | url= http://www.toshiba.co.jp/about/press/2008_02/pr1903.htm | title= A Toshiba hivatalos közleménye | accessdate= 2008-02-19 | publisher= Toshiba | language= angol }}</ref><ref>{{cite web | url= http://index.hu/tech/hardver/hddh080219/ | title= Hivatalos: a formátumháború véget ért | accessdate= 2008-02-19 | publisher= index.hu | language= magyar }}</ref> Így a formátumháború gyakorlatilag véget ért a Blu-ray Disc győzelmével. |
||
==Történet== |
==Történet== |
||
| 8. sor: | 5. sor: | ||
[[1997]]-ben jelent meg a [[DVD]], ami az emberek otthonába hozta a digitális hang és videó élményét az egész világban, és megváltoztatta a moziipar működését. |
[[1997]]-ben jelent meg a [[DVD]], ami az emberek otthonába hozta a digitális hang és videó élményét az egész világban, és megváltoztatta a moziipar működését. |
||
A BD szabványt az elektronikai termékek felhasználóinak egy csoportja és PC társaságok, – közös nevükön [[Blu-ray Disc Association]] ([[BDA]]) – fektették le 2006-ban. A Blu-ray névben a „blue” (kék) a [[lézer]] színére utal, amit ezen technológia használ, a „ray” pedig az optikai sugárra. Az „e” betű a „blue” szóból azért lett szándékosan kihagyva, mert egy mindennapi szó nem lehet védjegy. |
A BD szabványt az elektronikai termékek felhasználóinak egy csoportja és PC társaságok, – közös nevükön [[Blu-ray Disc Association]] ([[BDA]]) – fektették le 2006-ban. A Blu-ray névben a „blue” (kék) a [[lézer]] színére utal, amit ezen technológia használ, a „ray” pedig az optikai sugárra. Az „e” betű a „blue” szóból azért lett szándékosan kihagyva, mert egy mindennapi szó nem lehet védjegy. |
||
== |
|||
őp.lloü9őlo9ő |
|||
==Az új technológia mindennapi felhasználásban== |
==Az új technológia mindennapi felhasználásban== |
||
| 30. sor: | 23. sor: | ||
A kisebb fénynyalábbal pontosabban lehet fókuszálni, lehetővé téve, hogy olyan kis gödröcskéből („pits”) is kiolvassunk adatokat, amik csak 0,15 mikrométer (μm; 1 mikron = 10<sup>−6</sup> méter) hosszúak – ez több, mint kétszer kisebb a DVD-n található kis gödrökhöz képest. Mindezen túl a Blu-ray lecsökkentette a sávok hüvelykméretét 0,74 mikronról 0,32 mikronra. A kisebb gödröcskék, a kisebb fénysugár, és a rövidebb sáv-hüvelyk együttesen azt eredményezte, hogy az egyrétegű Blu-ray lemezen több mint 25 GB információt tudunk tárolni – kb. ötször annyi információ, mint amennyit egy DVD képes tárolni; egy dupla rétegű Blu-ray lemezen, pedig mintegy 50 GB-nyi adat tárolható. |
A kisebb fénynyalábbal pontosabban lehet fókuszálni, lehetővé téve, hogy olyan kis gödröcskéből („pits”) is kiolvassunk adatokat, amik csak 0,15 mikrométer (μm; 1 mikron = 10<sup>−6</sup> méter) hosszúak – ez több, mint kétszer kisebb a DVD-n található kis gödrökhöz képest. Mindezen túl a Blu-ray lecsökkentette a sávok hüvelykméretét 0,74 mikronról 0,32 mikronra. A kisebb gödröcskék, a kisebb fénysugár, és a rövidebb sáv-hüvelyk együttesen azt eredményezte, hogy az egyrétegű Blu-ray lemezen több mint 25 GB információt tudunk tárolni – kb. ötször annyi információ, mint amennyit egy DVD képes tárolni; egy dupla rétegű Blu-ray lemezen, pedig mintegy 50 GB-nyi adat tárolható. |
||
A lemezek a digitálisan kódolt videó és audió információt „gödrök”-ben tárolja. Ezek a gödrök („pits”) a lemezen spirálisan helyezkednek el a központból kiindulva a szélek felé. A lézer a gödrök másik oldalát olvassa, – azaz a dudorokat („bumps”), – hogy lejátsza a filmet, vagy a programokat, amit a lemezen tárolunk. Minél több adatot tárolunk a lemezen, annál kisebb és egymáshoz közelebb pakolt gödröknek kell lenniük. Minél kisebb a gödröcske (és ez által a dudor is), annál pontosabbnak kell lennie a lézerolvasónak. |
A lemezek a digitálisan kódolt videó és audió információt „gödrök”-ben tárolja. Ezek a gödrök („pits”) a lemezen spirálisan helyezkednek el a központból kiindulva a szélek felé. A lézer a gödrök másik oldalát olvassa, – azaz a dudorokat („bumps”), – hogy lejátsza a filmet, vagy a programokat, amit a lemezen tárolunk. Minél több adatot tárolunk a lemezen, annál kisebb és egymáshoz közelebb pakolt gödröknek kell lenniük. Minél kisebb a gödröcske (és ez által a dudor is), annál pontosabbnak kell lennie a lézerolvasónak. |
||
[[Kép:Cd-dvd-bd-iras-olvas-osszehasonlitasa.gif|right|Cd-dvd-bd-iras-olvas-osszehasonlitasa]] |
[[Kép:Cd-dvd-bd-iras-olvas-osszehasonlitasa.gif|right|Cd-dvd-bd-iras-olvas-osszehasonlitasa]] |
||
A lap 2008. szeptember 15., 09:39-kori változata
A Blu-ray Disc, röviden BD egy nagy tárolókapacitású digitális optikai tárolóeszköz-formátum. A DVD utódjának szánják. Sokáig formátumháborúban állt a HD-DVD-vel. Ezalatt mindkét formátumnak megközelítőleg ugyanannyi támogatót sikerült gyűjtenie. A háborút végül a Warner döntötte el, amikor 2008 elején a cég feladta HD-DVD-vel kapcsolatos terveit és állást foglalt a Blu-ray Disc mellett. Ezután a NetFlix és a BestBuy kereskedelmi áruházlánc is közölte, hogy kivonja a kínálatából a HD-DVD lemezeket. A formátum győzelméhez valószínűleg a Sony új játékkonzoljának, a Playstation3-nak megjelenése és sikere is hozzájárult. Mint ismeretes, eme konzol beépítetten tartalmaz Blu-ray meghajtót, míg a konkurens Microsoft XBox konzolja "csak" DVD meghajtót, illeteve opcionálisan hozzá vásárolható HD-DVD meghajtót. 2008. február 19-én végül a Toshiba bejelentette, hogy fokozatosan leállítja a HD-DVD lejátszók, és felvevők fejlesztését, és gyártását. [1][2] Így a formátumháború gyakorlatilag véget ért a Blu-ray Disc győzelmével.
Történet
1997-ben jelent meg a DVD, ami az emberek otthonába hozta a digitális hang és videó élményét az egész világban, és megváltoztatta a moziipar működését. A BD szabványt az elektronikai termékek felhasználóinak egy csoportja és PC társaságok, – közös nevükön Blu-ray Disc Association (BDA) – fektették le 2006-ban. A Blu-ray névben a „blue” (kék) a lézer színére utal, amit ezen technológia használ, a „ray” pedig az optikai sugárra. Az „e” betű a „blue” szóból azért lett szándékosan kihagyva, mert egy mindennapi szó nem lehet védjegy.
Az új technológia mindennapi felhasználásban
Egy jelenlegi, egyoldalas, hagyományos DVD 4,7 GB adatot képes tárolni, ami elegendő egy átlagos 2 órás, normál felbontású filmnek és néhány extra adatnak. De egy nagy felbontású film, aminek sokkal tisztább képe van (HDTV – High-Definition Television), mint egy DVD filmnek körülbelül 5-ször több helyet követel, ezért nélkülözhetetlen olyan lemezek gyártása, amin sokkal több adat fér el, mint egy DVD-n, ahogy a stúdiók is egyre-inkább jobb minőségben gyártják a filmeket. Ahhoz, hogy a HDTV-ről felvegyünk egy több mint 2 órás műsort Blu-ray lemezt kell használnunk, amióta elkezdődött 2000-ben a BS (Broadcast Satellaview) digitális sugárzás és 2003-ban a földi digitális sugárzás.
Működése
A DVD felvevő által fogadott és dekódolt jeleket tömörítik egy MPEG kódolóval és úgy rögzítik a lemezre. Hogy a HDTV által sugárzott adást fel tudjuk venni HDTV MPEG2 kódoló szükséges. Azonban még ilyen eszközt nem gyártottak otthoni használatra. A BS digitális adás felvétele esetén a jelek egy program adatfolyamaként („program stream”) érkeznek fixált gyorsasággal, ami 24 Mbps-t jelent HDTV programonként. A BS digitális sugárzása esetén megvan a lehetőség arra, hogy a kiegészítő adatfolyam többszörös legyen, és kívánalom, hogy ezt az adatot felvegyük és olvassuk. Az ábra mutatja, a felvételi kapacitást az adatforgalom és a felvételi idő függvényében. Egy 2 órás felvételhez 22 GB szükséges, ami kb. 5-szöröse egy DVD-nek.
Eltérően a jelenlegi DVD-ktől, amik vörös lézert használnak az adatok írásához és olvasásához, a BD kék lézert használ (amiről egyébként a nevét is kapta). A kék lézer rövidebb hullámhosszon működik (405 nanométer), mint a vörös lézer (650 nanométer).
Blu-ray lemez felépítése
A kisebb fénynyalábbal pontosabban lehet fókuszálni, lehetővé téve, hogy olyan kis gödröcskéből („pits”) is kiolvassunk adatokat, amik csak 0,15 mikrométer (μm; 1 mikron = 10−6 méter) hosszúak – ez több, mint kétszer kisebb a DVD-n található kis gödrökhöz képest. Mindezen túl a Blu-ray lecsökkentette a sávok hüvelykméretét 0,74 mikronról 0,32 mikronra. A kisebb gödröcskék, a kisebb fénysugár, és a rövidebb sáv-hüvelyk együttesen azt eredményezte, hogy az egyrétegű Blu-ray lemezen több mint 25 GB információt tudunk tárolni – kb. ötször annyi információ, mint amennyit egy DVD képes tárolni; egy dupla rétegű Blu-ray lemezen, pedig mintegy 50 GB-nyi adat tárolható.
A lemezek a digitálisan kódolt videó és audió információt „gödrök”-ben tárolja. Ezek a gödrök („pits”) a lemezen spirálisan helyezkednek el a központból kiindulva a szélek felé. A lézer a gödrök másik oldalát olvassa, – azaz a dudorokat („bumps”), – hogy lejátsza a filmet, vagy a programokat, amit a lemezen tárolunk. Minél több adatot tárolunk a lemezen, annál kisebb és egymáshoz közelebb pakolt gödröknek kell lenniük. Minél kisebb a gödröcske (és ez által a dudor is), annál pontosabbnak kell lennie a lézerolvasónak.
Minden Blu-ray lemez megközelítőleg ugyanolyan vastagságú (1,2 milliméter), akárcsak a DVD-k. De ezen két lemez adattárolása különböző. A DVD-n az adat, mint egy szendvics, két 0,6 milliméter vastag polikarbonát réteg között helyezkedik el. Amelyik polikarbonát réteg az adat tetején helyezkedik el a kettős törés problémáját idézheti elő, amiben az alsó réteg megtöri a lézer fényét két elkülönült fénynyalábra. Ha a fénynyaláb túl szélesen hasad el, akkor a lemez olvashatatlan lesz. Egyébként ha a DVD felszíne nem pontosan sík és ezért nem pontoson merőlegesen a fénysugár rá, akkor arra a problémára vezethet, amint úgy neveznek, hogy „disc tilt”, amiben a lézer sugár eltorzított. Mindezen tulajdonságok, a nagyon körülményes előállításhoz vezetnek. A Blu-ray lemez felülkerekedik az előbb tárgyalt DVD előállítási módon úgy, hogy az adatot egy 1,1 milliméter vastag polikarbonát rétegre helyezi. Amiatt, hogy a tetején van elhelyezve az adat, ezáltal a kettős törés és az olvashatósági problémák nem léphetnek fel. Annak következtében, hogy az olvasó mechanizmusnál az írható réteg közelebb helyezkedik el az objektív lencséhez a „disc tilt” problémáját virtuálisan elimináltuk.
Az adat felszínhez közeli elhelyezkedéséből kifolyólag egy kemény védőréteggel van ellátva a lemez, hogy megvédje a karcolásoktól, illetve az ujjlenyomatoktól. Az eddig említett felépítésből az következik, hogy az előállítási költsége alacsonyabb, mint a DVD-nek. Az adatátviteli sebességben is a BD a gyorsabb. A DVD 10 Mbps gyorsaságával szemben a Blu-ray lemez mintegy 36 Mbps sebességet nyújt a használóknak.
Ebből következik, hogy 25 GB adat másolásához elegendő csupán másfél óra. Ugyanakkor védelem szempontjából is jobb a Blu-ray lemez a mai DVD-knél. Egyedi biztonsági titkosító rendszerrel rendelkeznek, ami annyit jelent, hogy van egy egyedi ID-jük (azonosító), ami védelmet nyújt a film- és szoftverkalózok ellen, illetve a szerzői jogok megsértése ellen. Egyébként, már a Blu-ray technológiának is megjelentek különböző verziói. A Sony cég kifejlesztette az XDCAM-ot és a ProDatát (Profession Disc for Data). Az előbbit televízió társaságoknak és műsorszóróknak, az utóbbit pedig inkább kereskedelmi célra, adattárolónak (pl. szerverek biztonsági mentésére).
Hogy helyettesíteni fogják-e a DVD-ket a Blu-ray lemezek? A gyártók remélik. Időközben a JVC kifejlesztett egy Blu-ray/DVD Combo lemezt megközelítőleg 33,5 GB kapacitással, ami lehetőséget teremt arra, hogy mindkét formátumú filmet tároljunk egyetlen lemezen.
Ki lesz a befutó?
A BD nincs egyedül, versengés van a DVD piacért. Az egyik ilyen versenytárs pl. a HD-DVD, amit szoktak AOD-nak (Advanced Optical Disc) is nevezni, amit olyan nagy elektronikai óriások fejlesztettek ki, mint a Toshiba és a NEC. Valójában a HD-DVD már korábban létezett, mint az átlagos mai DVD, de az igazi fejlesztésüket nem kezdték meg 2003-ig. A HD-DVD előnye, hogy ugyanolyan formátumot használ, mint a „hagyományos” DVD-k és ezért ugyanolyan előállítási feltételeket is követel meg, mindezt alacsonyabb áron. Ennek ellenére mégis hátránya van a Blu-ray lemezekkel szemben, méghozzá a tároló kapacitásban. Nem veheti fel a versenyt a HD-DVD a Blu-ray lemezzel, mivel egy egyoldalas lemezen csupán 15 GB adatot képes tárolni a BD 25 GB-jával szemben – duplaoldalas lemez esetén is alul marad, a maga szerény 30 GB-jával (Blu-ray lemez megközelítőleg 50 GB). A Toshiba 2008. február 19-én bejelentette, hogy nem fejleszti tovább a HD-DVD formátumot, és leállítja a lejátszók, és felvevők gyártását is. Így a HD-DVD formátum végül alul maradt a Blu-ray-el szemben. További említésre méltó versenytársak még a Warner Bros. Pictures a saját fejlesztésű HD-DVD-9-ével, ami magasabb tömörítési rátát használva lehetővé teszi, hogy egy hagyományos DVD-re standard felbontású film helyett magas felbontású filmet rögzítsünk. Tajvanban megkonstruálták a Forward Versatile Discet (FVD), ami egy upgrade-elt változata a mai DVD-knek, 4,7 GB helyett már 5,4 GB-ot képes tárolni – a dupla oldalas pedig 9,8 GB-ra képes. Kína is bemutatta a saját fejlesztésű termékét az Enhanced Video Disc-et (EVD), ami ugyancsak egy magas felbontású videók tárolására alkalmas lemez.
De mindezen tervek ellenére nem lehet biztosan állítani, hogy a Blu-ray és a HD-DVD a jövő, ugyanis a Pioneer cég túlment a Blu-ray technológián, ami csak 20-50 GB adatot képes tárolni. A Pioneer cég fejleszt egy optikai lemezt, ami le fogja váltani a PC-kben található merevlemezt a hatalmas méretű kapacitásának köszönhetően, ami képes 500 GB adatot tárolni. Hogy minderre hogy lenne képes a Pioneer cég fejlesztése? Ultraviola lézert használnak, aminek még a kék lézernél is rövidebb lenne a hullámhossza. [forrás?]
Otthoni lejátszás
Az 50 GB-nyi tárhely tökéletes Full HD-s filmek tárolására 1920×1080-as felbontásban (a DVD 720×576). Ezt visszaadni csak a Full HD (HD Ready 1080) televíziók tudják. A Dolby és DTS szabványainak köszönhetően a hangot sok esetben akár tömörítetlen formában, tökéletes minőségben élvezhetjük. A Blu-ray filmeknél alapvető a HDMI kapcsolat a felbontás és a másolásvédelem miatt, ezért ilyen csatlakozással ellátott TV-re is szükség van. Viszont ez a tökéletes lejátszáshoz kevés. A Blu-ray lemezekre a moziban is alkalmazott 24 fps sebességgel rögzítenek, ezért fontos tényező a televízió képfrissítési sebessége. A 24 fps-t 1:1-ben megjeleníteni csak úgy lehetne, ha a a TV is 24 Hz-zel frissítene, viszont erre egy TV sem képes. Ezért egy képkockát többször is megjelenítenek. Ezt a technikát Pulldownnak hívják. A DVD-nél az európai PAL rendszerrel 50 Hz-es frissítésnél 2-szer jelenik meg ugyanaz a képkocka, így 25 fps a tényleges lejátszási sebesség, de ez a növekedés leginkább csak a hangon észrevehető. Az amerikai és japán NTSC rendszer viszont 60 Hz-en működik, ami további problémát okoz. Ott a képkockákat 2-szer, illetve 3-szor jelenítik meg felváltva, ezáltal másodpercenként 12-szer változik a lejátszás sebessége, ami alig érzékelhető szaggatást eredményez. A legnagyobb hibája, hogy a mozifilmek készítésekor a gyors mozgású jeleneteknél egy-egy képkockát direkt elmosnak, ezzel is fokozva a folyamatosság érzetét. Ezeknél a részeknél viszont pont ezért erősebben érezzük a szaggatást. A HD DVD, és a Blu-ray lejátszók nem támogatják a 25 fps-t, ezért az első lejátszók mind az NTSC-nél megszokott 3:2-es módszert használták. A natív 24 fps-t alkalmazó lejátszók gyártását a Pioneer támogatta szinte a megjelenése óta, ezt a rendszert vette át a többi gyártó is. A modernebb lejátszók ezért már támogatják a natív 24 fps-t, de ez viszont azzal jár, hogy a régebbi LCD TV-k nem tudják ezt feldolgozni. Ebben az esetben a lejátszó átvált 3:2 módra, tehát minőségi javulás nincs. A 2007-ig gyártott televíziók pedig ha támogatják is a 24 fps lejátszási sebességet, ennek mikéntjét sokszor nem tüntetik fel, és sok esetben szintén 3:2-es pull-down rendszerben működnek. A különbség csak annyi, hogy nem a lejátszó, hanem a TV alakítja át a jelet 3:2-es megjelenítésre. A tökéletes megoldást azok a TV-k nyújtják, amelyek a 24 fps-nek a többszörösét használják képfrissítésnél, plazmatévénél 72 Hz, LCD TV-nél 96 vagy 120 Hz. Az ilyen TV-knél a régebbi lejátszók is valamivel szebb képet adnak a modernebb elektronika miatt. A képi megjelenítés mellett fontos, hogy a hangrendszerünk is támogassa a HD hangszabványokat. A Blu-ray lemezek is régiókódoltak, de PC-n használt lejátszóprogramok között van amelyik megkerüli. A BD fejlesztései miatt verziószámmal is találkozhatunk. A legrégebbi az 1.0, a legújabb pedig a 2.0 (BD Live), ami már internetkapcsolatra is képes, akár további extrákat is tölthetünk le az éppen lejátszott filmhez. Jelenleg háromféle másolásvédelem létezik. A legmegbízhatóbb a BD+, mely elméletileg arra is képes, hogy ha egy lejátszóban illegálisan másolt lemezt játszottak le, azt megjelöli, és internetről, vagy egy eredeti lemezbe beépített programmal akár le is zárja. De ezt a technológiát valószínűleg sosem fogják alkalmazni, ugyanis a hibalehetőség nem zárható ki teljesen.
Az első megjelenések hazánkban
2007. április 10.
2007. április 24.
2007. április 26.
- Lovagregény
- Motel
- Erőpróba
- Ördögűzés Emily Rose üdvéért
- Casino Royale
- Ultraviola
- A Nap könnyei
- Nagyon vadon
2007. április 27.
Külső hivatkozások
- XDCAM HD információk – a blue ray lemezt használó HD kamerarendszer
Források
- ↑ A Toshiba hivatalos közleménye (angol nyelven). Toshiba. (Hozzáférés: 2008. február 19.)
- ↑ Hivatalos: a formátumháború véget ért (magyar nyelven). index.hu. (Hozzáférés: 2008. február 19.)
A digitális videózásban használt képfelbontások | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Minőség |
| |||||||
| Alacsony; MP@LL | ||||||||
| Normál; MP@ML | ||||||||
| Erősített | ||||||||
| Magas; MP@HL |
| |||||||
| ||||||||
| ||||||||
