„Pinkafő” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2008. augusztus 27., 04:44-kori változata

Pinkafő (németül Pinkafeld): város a mai Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.

Fekvése

Felsőőrtől 12 km-re északnyugatra fekszik.

Története

860-ban Peincahu néven említi először oklevél, mai neve 1289-ben bukkan fel Pinkafelde alakban. Burgenland legrégebbi települése, ősidők óta lakott hely. Környékén sok római sírkő került elő. A honfoglaláskor német lakossága elmenekült. A tatárjárás után ismét németekkel telepítették be. 1289 és 1291 között Ausztriához tartozott, majd a hainburgi békeszerződés értelmében várát lerombolták.

1346-ban Nagy Lajos királytól kiváltságokat kapott, 1417-ben függetlenítették Borostyánkő várától. 1459. április 11-én a város mellett zajlott a Hunyadi Mátyás és III. Frigyes seregei között vívott győztes csata. 1490 és 1644 között ismét Ausztriához tartozott. 1529-ben és 1532-ben a török rombolta le, privilégiumait 1551-ben I. Ferdinánd állította helyre. 1683-ban Thököly támogatása miatt a császári csapatok kétszer is kifosztották. 1736. június 21-én és 1817. február 2-án tűzvész pusztította. 1910-ben 2881 lakosából 2400 német és 370 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1937-óta város.

Látnivalók

Plébániatemploma 1774-ben épült Péter és Pál apostolok tiszteletére.
Evangélikus temploma 1785-ben épült.
Batthyány-kastélyát 1658-ban gr. Batthyány Ádám építtette, a 18. században bővítették.
A Kálváriatemplom 1784-ben épült.
A temetőkápolna 1853-ban, az irgalmas nővérek kolostora 1854-ben épült gr. Batthyány Franciska megbízásából.
Városi múzeuma 1969-ben nyílt a városháza épületében.

Híres emberek

Itt született 1810-ben Haas Mihály szatmári püspök, pedagógiai író.
1861-ben itt hunyt el gr. Batthyány Milósné gr. Széchenyi Franciska, Széchenyi István nővére a község nagy jótevője.

Külső hivatkozások

Hivatalos oldal (németül)

@@ 7. sor: / 7. sor: @@
 [[860]]-ban ''Peincahu'' néven említi először oklevél, mai neve [[1289]]-ben bukkan fel ''Pinkafelde'' alakban. Burgenland legrégebbi települése, ősidők óta lakott hely. Környékén sok római sírkő került elő. A [[honfoglalás]]kor német lakossága elmenekült. A [[tatárjárás]] után ismét németekkel telepítették be. [[1289]] és [[1291]] között Ausztriához tartozott, majd a hainburgi békeszerződés értelmében várát lerombolták.
 [[Kép:Schloss Batthyany Pinkafeld.jpg|200px|bélyegkép|A Batthyány-kastély]]
-[[1346]]-ban [[I. Lajos|Nagy Lajos]] királytól kiváltságokat kapott, [[1417]]-ben függetlenítették [[Borostyánkő (Ausztria)|Borostyánkő]] várától. [[1459]]. [[április 11]]-én a város mellett zajlott a [[Hunyadi Mátyás]] és [[III. Frigyes német-római császár|III. Frigyes]] seregei között vívott győztes csata. [[1490]] és [[1644]] között ismét Ausztriához tartozott. [[1529]]-ben és [[1532]]-ben a [[Oszmán Birodalom|török]] rombolta le, privilégiumait [[1551]]-ben [[I. Ferdinánd]] állította helyre. [[1683]]-ban [[Thököly Imre|Thököly]] támogatása miatt a császári csapatok kétszer is kifosztották. [[1736]]. [[június 21]]-én és [[1817]]. [[február 2]]-án tűzvész pusztította. [[1910]]-ben  2881 lakosából 2400 német és 370 magyar volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Felsőőri járás]]ához tartozott. [[1937]]-óta város.
+[[1346]]-ban [[I. Lajos|Nagy Lajos]] királytól kiváltságokat kapott, [[1417]]-ben függetlenítették [[Borostyánkő (Ausztria)|Borostyánkő]] várától. [[1459]]. [[április 11.|április 11-én]] a város mellett zajlott a [[Hunyadi Mátyás]] és [[III. Frigyes német-római császár|III. Frigyes]] seregei között vívott győztes csata. [[1490]] és [[1644]] között ismét Ausztriához tartozott. [[1529]]-ben és [[1532]]-ben a [[Oszmán Birodalom|török]] rombolta le, privilégiumait [[1551]]-ben [[I. Ferdinánd]] állította helyre. [[1683]]-ban [[Thököly Imre|Thököly]] támogatása miatt a császári csapatok kétszer is kifosztották. [[1736]]. [[június 21.|június 21-én]] és [[1817]]. [[február 2.|február 2-án]] tűzvész pusztította. [[1910]]-ben  2881 lakosából 2400 német és 370 magyar volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Felsőőri járás]]ához tartozott. [[1937]]-óta város.
 ==Látnivalók==