„Lombardia vaskoronája” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2008. augusztus 26., 20:52-kori változata

Lombardia vaskoronája (Corona Ferrea) Európa egyik legrégebbi antik ereklyéje és királyi jelképe. a Monzai Katedrálisban őrzik Milánótól, a modern Lombardia központjától nem messze.

Ókor

A Vaskorona nevét egy egy centiméter vastag vaspántról kapta a belsejében, ami állítólag az egyik szögből készült amellyel Jézus Krisztust felszögezték a keresztre. A hagyomány szerint a szöget először Nagy Konstantin római császár kapta anyjától, Helénától, a kereszt megtalálójától.

A szög a népvándorlás idején került a lombard királyok kezébe, amikor azok megszállták Észak-Itáliát. Sok legenda szerint Theodelinda lombard királyné részt vett a megtalálásában. A korona a Lombard Királyság és a későbbi középkori Olasz Királyság egyik szimbólumává vált.

A korona külső része hat arany és lakk rétegből lett összekovácsolva olyan értékes kövekkel, amelyeket ugyanolyan becsben őriznek, mint a keresztet.

Kis formája és vasalásos konstrukciója azt jelzi, hogy egy nagyobb korona része lehetett, amit a Monzai Katedrálisnak ajándékoztak, ahol szent ereklyeként őrzik. Ám a kis formát az is okozhatja, hogy bizonyos történelmi dokumentumok szerint később két aranylemezt eltávolítottak belőle.

Középkori használat

A IX.-től a 19. századig Itália királya a mindenkori német-római császár volt. Sokuk koronáztatta meg magát a Vaskoronával Páviában, a királyság formális jelképével. Híres császárok mint Nagy Károly, I. (Nagy) Ottó, IV. Henrik és I. (Barbarossa) Frigyes is megkoronáztatta magát vele.

1026. március 1-jén Heribert, Milánó bíborosa, II. Konrádot Milánóban koronázta meg vele Pávia helyett.

Modern kori használat

1805. május 26-án Napóleon ezzel a koronával koronázta magát Itália királyává Milánóban, hozzáillő pompa közepette. A pompás trónra ülve a milánói bíboros felruházta a királyi jelképekkel és feltette a vaskoronát az oltárra, majd visszahelyezte a fejére a lombard királyok koronázásának szövegét kiálltva: "Dieu me la donne, gare à qui la touche " = "Isten adja nekem, hogy óvjam ki érintse meg".

Erre az alkalomra 1805. június 15-én Napóleon megalkotta a Vaskoronarendet. Napóleon bukása és Lombardiának Ausztriához való csatolása után I. Ferenc osztrák császár 1816. január 1-jén újraalapította a Rendet .

I. Ferdinánd császár ezzel koronáztatta magát a Lombard–Velencei Királyság királyává 1838. szeptember 6-án.

1859-ben, amikor Ausztria a solferinói csatában súlyos vereséget szenvedett a francia császári csapatoktól, és ennek nyomán az osztrákok kivonulni kényszerültek Lombardiából, a Vaskoronát Bécsbe vitték. A császári kincstárban (Schatzkammer) őrizték 1866-ig, a porosz–osztrák–olasz háborúig. A háborút lezáró békeszerződés értelmében a Vaskoronát ekkor visszaadták az Olasz Királyságnak.

@@ 15. sor: / 15. sor: @@
 A [[9. század|IX.]]-től a [[19. század]]ig [[Olaszország uralkodóinak listája|Itália királya]] a mindenkori [[Német-római császárok listája|német-római császár]] volt. Sokuk koronáztatta meg magát a Vaskoronával [[Pávia|Páviában]], a királyság formális jelképével. Híres császárok mint [[Nagy Károly frank uralkodó|Nagy Károly]], [[I. Ottó német-római császár|I. (Nagy) Ottó]], [[IV. Henrik német-római császár|IV. Henrik]] és [[I. Frigyes német-római császár|I. (Barbarossa) Frigyes]] is megkoronáztatta magát vele.
-[[1026]]. [[március 1]]-jén Heribert, [[Milánó]] [[bíboros]]a, [[II. Konrád német-római császár|II. Konrád]]ot Milánóban koronázta meg vele Pávia helyett.
+[[1026]]. [[március 1.|március 1-jén]] Heribert, [[Milánó]] [[bíboros]]a, [[II. Konrád német-római császár|II. Konrád]]ot Milánóban koronázta meg vele Pávia helyett.
 ==Modern kori használat==
-[[1805]]. [[május 26]]-án [[Napóleon]] ezzel a koronával koronázta magát Itália királyává Milánóban, hozzáillő pompa közepette. A pompás trónra ülve a milánói bíboros felruházta a királyi jelképekkel és feltette a vaskoronát az oltárra, majd visszahelyezte a fejére a lombard királyok koronázásának szövegét kiálltva: ''"Dieu me la donne, gare à qui la touche "'' = ''"Isten adja nekem, hogy óvjam ki érintse meg"''.
+[[1805]]. [[május 26.|május 26-án]] [[Napóleon]] ezzel a koronával koronázta magát Itália királyává Milánóban, hozzáillő pompa közepette. A pompás trónra ülve a milánói bíboros felruházta a királyi jelképekkel és feltette a vaskoronát az oltárra, majd visszahelyezte a fejére a lombard királyok koronázásának szövegét kiálltva: ''"Dieu me la donne, gare à qui la touche "'' = ''"Isten adja nekem, hogy óvjam ki érintse meg"''.
-Erre az alkalomra [[1805]]. [[június 15]]-én Napóleon megalkotta a [[Vaskoronarend]]et. Napóleon bukása és Lombardiának [[Ausztria|Ausztriához]] való csatolása után [[I. Ferenc]] [[Osztrák császárok listája|osztrák császár]] [[1816]]. [[január 1]]-jén újraalapította a Rendet .
+Erre az alkalomra [[1805]]. [[június 15.|június 15-én]] Napóleon megalkotta a [[Vaskoronarend]]et. Napóleon bukása és Lombardiának [[Ausztria|Ausztriához]] való csatolása után [[I. Ferenc]] [[Osztrák császárok listája|osztrák császár]] [[1816]]. [[január 1.|január 1-jén]] újraalapította a Rendet .
-[[I. Ferdinánd]] császár ezzel koronáztatta magát a [[Lombard–Velencei Királyság]] királyává [[1838]]. [[szeptember 6]]-án.
+[[I. Ferdinánd]] császár ezzel koronáztatta magát a [[Lombard–Velencei Királyság]] királyává [[1838]]. [[szeptember 6.|szeptember 6-án]].
 [[1859]]-ben, amikor Ausztria a [[Solferinoi csata|solferinói csatában]] súlyos vereséget szenvedett a francia császári csapatoktól, és ennek nyomán az osztrákok kivonulni kényszerültek Lombardiából, a Vaskoronát [[Bécs]]be vitték. A császári kincstárban (''Schatzkammer'') őrizték [[1866]]-ig, a [[porosz–osztrák–olasz háború]]ig. A háborút lezáró békeszerződés értelmében a Vaskoronát ekkor visszaadták az [[Olasz Királyság]]nak.