„Dolisnyánok” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
101 bájt hozzáadva ,  12 évvel ezelőtt
a
nincs szerkesztési összefoglaló
a
a
{{nincs forrás}}
[[Kép:Ruszin törzsek másolata.jpg|thumb|right|250px|Ruszin törzseknéprajzi csoportok]]
A '''dolisnyánok''' vagy „síklakó ruszinok” (dolinyánok, blyáchák) a [[ruszinok]] egyik fő [[etnikum|néprajzi csoportja]].
'''Dolisnyánok, dolinyánok, blyáchák'''
A dolisnyánok őshazájátŐshazájukat minden valószínűség szerint a volhíniai[[volhínia]]i [[Poleszje|Poleszjében]], ésvalamint [[Podólia|Podóliában]] találjuk meg. Valószínűleg [[Moldva|Moldván]] és [[Erdély]]en keresztül jutottak el [[Kárpátalja|Kárpátaljára]]. A mai [[Székelyföld]]ön tartózkodhattak előbb hosszabb-rövidebb ideig, s onnan vándoroltak észak felé, mai lakóhelyeikre. [[Háromszék]] tele van szláv eredetű helységnévvel, és a [[székely nyelvjárásbanyelvjárás]]ba is bekerült több [[ruszin nyelv|ruszin]] szó, mely másutt a [[magyarok|magyarságnál]] ismeretlen. A [[Korjatovics-legenda]] is közvetett bizonyítékul szolgálhat. A legenda állítása szerint Koriatovics podóliai herceg a XIV14. században 40 000 embert telepített le Kárpátalja délkeleti részébe, tehát a dolisnyánok lakta földekre.
A síklakókdolisnyánok tehát mindegy 600 - 700 éve telepedtek meg Kárpátalján. Mindig érintkeztek
 
Mindig érintkeztek a magyarsággal és sok tekintetben hasonultak hozzájuk. Hagyományos életmódjuk, lakásuk, ruházatuk nagyjából olyan volt, mint a [[kárpátaljai magyarok]]é. A dolisnyánok fő tápláléka hagyományosan a [[kukorica]], míg a magyaroké a [[búza]] volt. A 20. században azonban a dolisnyánok is áttértek a búzakenyér fogyasztására.
A dolisnyánok őshazáját minden valószínűség szerint a volhíniai [[Poleszje|Poleszjében]] és [[Podólia|Podóliában]] találjuk meg. Valószínűleg [[Moldva|Moldván]] és [[Erdély]]en keresztül jutottak el [[Kárpátalja|Kárpátaljára]]. A mai [[Székelyföld]]ön tartózkodhattak előbb hosszabb-rövidebb ideig, s onnan vándoroltak észak felé, mai lakóhelyeikre. Háromszék tele van szláv eredetű helységnévvel, és a székely nyelvjárásba is bekerült több ruszin szó, mely másutt a magyarságnál ismeretlen. A [[Korjatovics-legenda]] is közvetett bizonyítékul szolgálhat. A legenda állítása szerint Koriatovics podóliai herceg a XIV. században 40 000 embert telepített le Kárpátalja délkeleti részébe, tehát a dolisnyánok lakta földekre.
 
A legnagyobb válaszfal a dolisnyánok és magyarok között a vallás, illetve az egyház volt.
A síklakók tehát mindegy 600 - 700 éve telepedtek meg Kárpátalján. Mindig érintkeztek
a magyarsággal és sok tekintetben hozzájuk simultak. Életmódjuk, lakásuk, ruházatuk
nagyjából olyan, mint a magyaroké. Mivel a magyarsághoz idomult, néprajzi tekintetben nem annyira érdekes, mint a hegylakó. A magyar és a dolisnyán táplálkozásában a legnagyobb különbség, hogy míg a magyar fő tápláléka a [[búza]], a rusziné a [[kukorica]], bár újabban a dolisnyán is a búzakenyérhez kezd szokni. A legnagyobb válaszfal közöttük a vallás, illetve az egyház.
 
[[Kategória:Szláv népek]][[Kategória:Kárpátalja]]
 
{{csonk}}

Navigációs menü