„Dolisnyánok” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{nincs forrás}} |
{{nincs forrás}} |
||
[[Kép:Ruszin törzsek másolata.jpg|thumb|right|250px|Ruszin |
[[Kép:Ruszin törzsek másolata.jpg|thumb|right|250px|Ruszin néprajzi csoportok]] |
||
A '''dolisnyánok''' vagy „síklakó ruszinok” (dolinyánok, blyáchák) a [[ruszinok]] egyik fő [[etnikum|néprajzi csoportja]]. |
|||
'''Dolisnyánok, dolinyánok, blyáchák''' |
|||
| ⚫ | Őshazájukat minden valószínűség szerint a [[volhínia]]i [[Poleszje|Poleszjében]], valamint [[Podólia|Podóliában]] találjuk meg. Valószínűleg [[Moldva|Moldván]] és [[Erdély]]en keresztül jutottak el [[Kárpátalja|Kárpátaljára]]. A mai [[Székelyföld]]ön tartózkodhattak előbb hosszabb-rövidebb ideig, s onnan vándoroltak észak felé, mai lakóhelyeikre. [[Háromszék]] tele van szláv eredetű helységnévvel, és a [[székely nyelvjárás]]ba is bekerült több [[ruszin nyelv|ruszin]] szó, mely másutt a [[magyarok|magyarságnál]] ismeretlen. A [[Korjatovics-legenda]] is közvetett bizonyítékul szolgálhat. A legenda állítása szerint Koriatovics podóliai herceg a 14. században 40 000 embert telepített le Kárpátalja délkeleti részébe, tehát a dolisnyánok lakta földekre. |
||
| ⚫ | |||
Mindig érintkeztek a magyarsággal és sok tekintetben hasonultak hozzájuk. Hagyományos életmódjuk, lakásuk, ruházatuk nagyjából olyan volt, mint a [[kárpátaljai magyarok]]é. A dolisnyánok fő tápláléka hagyományosan a [[kukorica]], míg a magyaroké a [[búza]] volt. A 20. században azonban a dolisnyánok is áttértek a búzakenyér fogyasztására. |
|||
| ⚫ | |||
A legnagyobb válaszfal a dolisnyánok és magyarok között a vallás, illetve az egyház volt. |
|||
| ⚫ | |||
a magyarsággal és sok tekintetben hozzájuk simultak. Életmódjuk, lakásuk, ruházatuk |
|||
nagyjából olyan, mint a magyaroké. Mivel a magyarsághoz idomult, néprajzi tekintetben nem annyira érdekes, mint a hegylakó. A magyar és a dolisnyán táplálkozásában a legnagyobb különbség, hogy míg a magyar fő tápláléka a [[búza]], a rusziné a [[kukorica]], bár újabban a dolisnyán is a búzakenyérhez kezd szokni. A legnagyobb válaszfal közöttük a vallás, illetve az egyház. |
|||
[[Kategória:Szláv népek]][[Kategória:Kárpátalja]] |
[[Kategória:Szláv népek]][[Kategória:Kárpátalja]] |
||
{{csonk}} |
|||
A lap 2007. december 3., 22:28-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A dolisnyánok vagy „síklakó ruszinok” (dolinyánok, blyáchák) a ruszinok egyik fő néprajzi csoportja.
Őshazájukat minden valószínűség szerint a volhíniai Poleszjében, valamint Podóliában találjuk meg. Valószínűleg Moldván és Erdélyen keresztül jutottak el Kárpátaljára. A mai Székelyföldön tartózkodhattak előbb hosszabb-rövidebb ideig, s onnan vándoroltak észak felé, mai lakóhelyeikre. Háromszék tele van szláv eredetű helységnévvel, és a székely nyelvjárásba is bekerült több ruszin szó, mely másutt a magyarságnál ismeretlen. A Korjatovics-legenda is közvetett bizonyítékul szolgálhat. A legenda állítása szerint Koriatovics podóliai herceg a 14. században 40 000 embert telepített le Kárpátalja délkeleti részébe, tehát a dolisnyánok lakta földekre. A dolisnyánok tehát mindegy 600 - 700 éve telepedtek meg Kárpátalján.
Mindig érintkeztek a magyarsággal és sok tekintetben hasonultak hozzájuk. Hagyományos életmódjuk, lakásuk, ruházatuk nagyjából olyan volt, mint a kárpátaljai magyaroké. A dolisnyánok fő tápláléka hagyományosan a kukorica, míg a magyaroké a búza volt. A 20. században azonban a dolisnyánok is áttértek a búzakenyér fogyasztására.
A legnagyobb válaszfal a dolisnyánok és magyarok között a vallás, illetve az egyház volt.