„Tobozmirigy” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Tobozmirigy: Kevésbé releváns Címkék: Visszaállítva Mobilról szerkesztett Mobilalkalmazás-szerkesztés Android-alkalmazás-szerkesztés |
Visszavontam 213.205.240.167 (vita) szerkesztését (oldid: 23083593) alcímbe kell tenni, nem törölni Címke: Visszavonás |
||
15. sor: | 15. sor: | ||
Fő feladata a [[melatonin]] hormon termelése, amely nagyban befolyásolja az ember alvás-ébrenlét ciklusát, így a tobozmirigy felelős az ember „biológiai órájáért”. További funkciói tudományosan a mai napig nem egyértelműen tisztázottak.<ref>http://www.unicafe.hu/egeszseg/testunk/az-emberi-test-a-tobozmirigy/</ref> |
Fő feladata a [[melatonin]] hormon termelése, amely nagyban befolyásolja az ember alvás-ébrenlét ciklusát, így a tobozmirigy felelős az ember „biológiai órájáért”. További funkciói tudományosan a mai napig nem egyértelműen tisztázottak.<ref>http://www.unicafe.hu/egeszseg/testunk/az-emberi-test-a-tobozmirigy/</ref> |
||
⚫ | |||
A [[Hinduizmus|hindu]], [[buddhista]] és [[Ezoterika|ezoterikus]] irodalom fontos szerepet tulajdonít neki. E szerint ez a mirigy az átlagembernél csökevényes, szunnyadó állapotban van, de a valódi mestereknél tökéletesen cselekvő állapotban működik. Az indiai meterek [[Siva]] szemének is nevezték, míg [[Descartes]] a lélek székhelyének nevezte.{{refhely|Karl Brandler-Pracht: Titkos lelkierők}} Az iratok alapján a különböző agyrészekkel és a homlok közepén kifejlődő [[Harmadik szem (ezoterika)|harmadik szem]]mel is fontos kapcsolata van és az okkult (pszichikai) erők kifejlődéséhez feltétlenül szükséges cselekvőképessé tenni. Hatásossá tételének két útja: a rendszeres [[meditáció]] és a pránikus kísérlet. Az utóbbi [[pránájáma]] jógihelyzetben, amikor a gyakorló felhúzza a [[Prána|práná]]t a hátgerinc mentén a tobozmirigybe. {{refhely|Karl Brandler-Pracht: Titkos lelkierők}} |
|||
⚫ | |||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
{{források}} |
{{források}} |
A lap 2020. szeptember 30., 19:04-kori változata
Tobozmirigy | |||
| |||
Tobozmirigy elhelyezkedése az agyban pirossal jelölve. | |||
Latinul | Glandula pinealis | ||
Gray Anatómiája | 276, 1277 | ||
Artériák | Hátsó agyi artéria (arteria cerebri posterior) | ||
MeSH: Pineal+gland |
A tobozmirigy (másnéven: epifízis vagy toboztest; angolul: Pineal gland; latinul: Glandula pinealis) a köztiagy-középagy határán található belső elválasztású mirigy. Tobozhoz hasonlító alakjáról kapta a nevét. A tobozmirigy az epitalamuszban található.
Fő feladata a melatonin hormon termelése, amely nagyban befolyásolja az ember alvás-ébrenlét ciklusát, így a tobozmirigy felelős az ember „biológiai órájáért”. További funkciói tudományosan a mai napig nem egyértelműen tisztázottak.[1]
A hindu, buddhista és ezoterikus irodalom fontos szerepet tulajdonít neki. E szerint ez a mirigy az átlagembernél csökevényes, szunnyadó állapotban van, de a valódi mestereknél tökéletesen cselekvő állapotban működik. Az indiai meterek Siva szemének is nevezték, míg Descartes a lélek székhelyének nevezte.[2] Az iratok alapján a különböző agyrészekkel és a homlok közepén kifejlődő harmadik szemmel is fontos kapcsolata van és az okkult (pszichikai) erők kifejlődéséhez feltétlenül szükséges cselekvőképessé tenni. Hatásossá tételének két útja: a rendszeres meditáció és a pránikus kísérlet. Az utóbbi pránájáma jógihelyzetben, amikor a gyakorló felhúzza a pránát a hátgerinc mentén a tobozmirigybe. [2]
Jegyzetek
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Pineal gland című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.