Ugrás a tartalomhoz

Harmadik szem (ezoterika)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A harmadik szem (más néven a belső szem) egy misztikus metafizikai és ezoterikus fogalom, utalva arra a láthatatlan szemre, mely a nem fizikai érzékelésért felelős. Elsősorban a hindu és buddhista irodalomban, a teozófiában, a New Age irányzatban és az ezoterikus irodalomban fellelhető fogalom. A kifejezést nyugaton Lobsang Rampa (wd) (1910–1981) misztikus szerző tette népszerűvé, akinek The Third Eye (wd) (A harmadik szem) műve (1956) nemzetközi siker lett.

9-10. századi kambodzsai Siva-fej, homlokán a harmadik szemmel

A harmadik szem a kundalini-jógában a hét csakra közül a hatodik. Előbbieken túl számos keleti gyakorlat és harcművészet (zen, csikung, aikidó stb.) összpontosít meditációjában a harmadik szemre.[1]

Az ezoterikában

[szerkesztés]

Leírások alapján a homlok közepén, a szemöldökvonal felett helyezkedik el és a magasabb tudatossággal áll kapcsolatban. Sokszor a tobozmiriggyel hozzák kapcsolatba. Az okkultisták alapján a pszichikus és paranormális erők kapuja. E szerint megnyitásával gyakran jár együtt a tisztánlátás, a (vallási) víziók, a jövő ismerete, a testen kívüli élmények stb. Rajta keresztül kapcsolódik az egyén tudata a fenti világhoz, az intuícióhoz, rajta keresztül áramlik be az információ a magasabb rendű világból.

Az ezoterikusok szerint azok az emberek, akik spirituálisan fejlettek, és képesek harmadik szemüket használni, a történelem során úgy váltak ismertté mint látók, a vallásokban mint risik vagy próféták.

A keleti tanokban

[szerkesztés]

Az ókori ind filozófiai gyűjteményben, az Upanisadokban az emberi lény úgy van leírva, mint egy város tíz kapuval: 9 testnyílás: 2 szem, 2 orrlyuk, 2 fül, száj, az urethra, az anus, a tizedik kapu pedig a belső szem.[2]

A tudományban

[szerkesztés]

A harmadik szem létezésére nincs tudományos bizonyíték. Széles körű nézet alapján a „harmadik szemről” szóló elméletek áltudományos és ezoterikus fikciók.[3]

A Current Biology tudományos folyóirat 2014-es tanulmányában ugyanakkor arról számolt be, hogy japán kutatók madarak agyának mélyén fényérzékeny sejteket azonosítottak, melyek közvetlenül válaszolnak a fényingerekre és ezek a sejtek „jelzik” a madaraknak többek közt a tavasz beköszöntét is.[4] Egyesek ezt a sejtcsoportot a harmadik szemmel azonosítják.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Third eye című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
  • Nevill Drury: A miszticizmus és az ezoterikus tanok lexikona, 1994, ISBN 9638258179

További információk

[szerkesztés]
  • Lobszang Rampa: Harmadik szem. A tibeti lámakolostorok titka; ford. Boreczky Ágnes; Édesvíz, Budapest, 1993
  • Yogiraj Boris Sacharow: A harmadik szem megnyitásának gyakorlata; ford. Kássa László; Hermit, Miskolc, 2003
  • Karl Brandler-Pracht: Titkos lelkierők. A harmadik szem megnyitásától a telepátiáig; ford. Kássa László; Hermit, Miskolc, 2003
  • Yogiraj Boris Sacharow: A harmadik szem megnyitásának keleti módszere. Elmélet és gyakorlat. A hermetikus hagyomány tanítása a harmadik szem működéséről; ford. Baráth András; Hermit, Miskolc, 2003
  • Wictor Charon: Akasha-krónika. A Beszélő Fény krónikájában való olvasás tankönyve. A harmadik szem revitalizációjának titkos praxisa. Az F.H.R.C. mesterképző tanfolyamának titkos vezérfonala. Manual secretorum; Hermit, Onga, 2009
  • L. Jordan: A harmadik szem megnyitásának mesterkurzusa. Bizonyított és gyors módszer a belső látás aktiválásához; Hermit, Onga, 2020