„Kováts Antal (tanár)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
15. sor: 15. sor:
==Művei==
==Művei==


* Üdvözlő dal, [[Szilágyi István (pedagógus)|Szilágyi István]] negyvenéves tanári jubileuma alkalmára. M.-Sziget, 1885.
* Üdvözlő dal, [[Szilágyi István (pedagógus)|Szilágyi István]] negyvenéves tanári jubileuma alkalmára. M.-Sziget, 1885
* A szigeti dalkör az égben. U. ott, 1885. (Költemény).
* A szigeti dalkör az égben. U. ott, 1885 (költemény)
* A szerelmi bánkódás kifejezése a magyar népköltészetben. Kecskemét, 1889.
* A szerelmi bánkódás kifejezése a magyar népköltészetben. Kecskemét, 1889
* A magyar nép érzelem- és kedélyvilága dalaiban. U. ott, 1890. (Különnyomat a kecskeméti kath. főgymnasium Értesítőjéből. Ism. Egyetemes Philologiai Közlöny 1891.)
* A magyar nép érzelem- és kedélyvilága dalaiban. U. ott, 1890 (Különnyomat a kecskeméti kath. főgymnasium Értesítőjéből. Ism. Egyetemes Philologiai Közlöny 1891)
* [[Jókai Mór|Jókai]] mint regényíró. U. ott, 1893. (Különny. a Katona József-kör Évkönyvéből.)
* [[Jókai Mór|Jókai]] mint regényíró. U. ott, 1893 (különny. a Katona József-kör Évkönyvéből)
* Király-dal. Megzenésítette [[Szent-Gály Gyula]]. U. ott, (Litografia.)
* Király-dal. Megzenésítette [[Szent-Gály Gyula]]. U. ott (litografia)


==Források==
==Források==

A lap 2020. május 30., 07:30-kori változata

Kováts Antal (Szombathely, 1862. március 2.Nagykanizsa, 1925. június 28.) kegyes tanítórendi áldozópap és tanár.

Élete

Iparos szülők gyermeke. A gimnázium hat osztályát szülővárosában végezte; 1878. augusztus 27-én lépett a rendbe és Vácon töltötte az újoncévet. 1879-től 1881-ig Kecskeméten a középiskolai tanfolyamot elvégezte. Ekkor két évre Nyitrára küldetett hittanhallgatónak, azután két évig a kolozsvári egyetemen a magyar-latin nyelvet és irodalmat hallgatta. 1883. augusztus 28-án ünnepélyes fogadalmat tett. 1885. július 16-án miséspappá szentelték fel; három évig a máramarosszigeti algimnáziumban tanított; 1888-ban megszerezte tanári oklevelét és a kecskeméti római katolikus főgimnázium felsőbb osztályaiban tanította a magyar nyelvet és irodalmat, a latin nyelvet és a bölcseleti előtant. A kecskeméti Katona József-kör titkára volt; a körben felolvasásokat is tartott. 1902. június 20-tól Budapesten volt gimnáziumi igazgató, 1908-tól a nagykanizsai piarista gimnáziumban tanított 1923-ban történt nyugdíjba vonulásáig.

Írásai

Költeményeket és beszélyeket írt mint egyetemi hallgató a Székesfehérvár és Vidékébe, mint hittanhallgat a Nyitramegyei Közlönybe, Vasmegyesi Közlönybe, a Testvériségbe és a Kath. Társadalom c. fővárosi hetilapba Nyéky és Nyéky Antal álnevek alatt.

Cikkei a máramaros-szigeti katholikus gymnasium Értesítőjében (1886. Fáy András meséi, mint a nevelés eszközei), a Kecskeméti Lapokban (1889. 14., 15. sz. A szerelmi bánkódás kifejezése a magyar népköltészetben); a kecskeméti kath. főgymnasium Értesítőjében (1892. A tragikum Arany János költészetében 1896. Ezeréves irodalmunk, felolvasás, 1898. A tíz szoboralak jelentősége történelmünkben, felolvasás); a kecskeméti Katona József-kör Évkönyvében (1891-1892. Katona József Bánk-Bánja, 1893. Birálati jelentés a Katona József születésének százéves évfordulójára kitűzött óda-pályázat eredményéről, Katona öröksége, költ., A Jókai-ház előtt, költ., 1895. Párhuzam Katona József és Kisfaludy Sándor Bánk bánja között, a női szépség tragikuma, 1896-97. Klapka György emlékezete, Katona és Madách női jellemképei); a kecskeméti nagy képes Naptárban (1893. Katona József Bánk-bánja és a történelem; 1897. Mit alkotott a magyar szellem ezer év alatt az irodalom és művészet terén); a Hornyik-Albumban (1894. Hornyik János elbeszélő modora). Ezeken kívül számos czikk és könyvism. a Kecskemétben, Pestmegyei Hirlapban, a Kecskeméti Lapokban és az Országos tanáregylet Közlönyében.

Művei

  • Üdvözlő dal, Szilágyi István negyvenéves tanári jubileuma alkalmára. M.-Sziget, 1885
  • A szigeti dalkör az égben. U. ott, 1885 (költemény)
  • A szerelmi bánkódás kifejezése a magyar népköltészetben. Kecskemét, 1889
  • A magyar nép érzelem- és kedélyvilága dalaiban. U. ott, 1890 (Különnyomat a kecskeméti kath. főgymnasium Értesítőjéből. Ism. Egyetemes Philologiai Közlöny 1891)
  • Jókai mint regényíró. U. ott, 1893 (különny. a Katona József-kör Évkönyvéből)
  • Király-dal. Megzenésítette Szent-Gály Gyula. U. ott (litografia)

Források

További információk

  • Catalogus Provinciae Hungariae Ordinis Scholarum Piarum 1666-1997. Léhl István adatgyűjtését sajtó alá rend. és kieg. Koltai András. Bp., Magyar Piarista Tartományfőnökség, 1998.
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994.
  • Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005.