Nyerges-tető

Nyerges-tető
Kopjafák a Nyerges-tetőn
Magasság	878 m vagy 895 m
Hely	Csíkkozmás és Kászonújfalu között Hargita megye, Románia
Elhelyezkedése
Nyerges-tető Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 11′ 46″, k. h. 25° 58′ 57″46.196111111111, 25.9825
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyerges-tető témájú médiaállományokat.

A Nyerges-tető vagy Nyergestető (románul: Piatra Niergeș) egy 878 méter magas faszlo Hargita megyében, Romániában, a Háromszéki-medencét és a Csíki-medencét összekötő átjáró a Csíki-havasok és a Torjai-hegység között.

A Csíkkozmás és Kászonújfalu települések közötti vízválasztón helyezkedik el. Leginkább az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó székelyföldi színhelyeként ismert.

A hely tengerszint feletti magassága 878 vagy 895 méter.

Története

A hágó számtalan véres ütközet helyszíne volt a tatár és török beütésekkor, valamint a szabadságharc idején.

1848–1849

1849. augusztus 1-jén Gál Sándor tábornok Tuzson János alezredes vezetése alatt mintegy 1000 honvédjére bízta a szoros védelmét. A székelyek élet-halál harcot vívtak az Eduard Clam-Gallas osztrák tábornok vezette, 12 000 főt számláló osztrák és orosz csapatokból álló ellenséges hadsereg ellen. A székelyek hosszú ideig sikeresen kitartottak, azonban az orosz-osztrák sereg bekerítéssel fenyegette őket, így Tuzson feladta a hadállásokat és elvonult, majd megmaradt katonáival Gál Sándorhoz csatlakozott.

Egyes legendák szerint Tuzsonnak mindössze 200 honvédje volt, és egy kászoni román pásztor vezette a hátukba az ellenséget, azonban ezt sem a történészek, sem Tuzson visszaemlékezései nem erősítik meg.

Napjainkban

A csata helyszínén emlékoszlop őrzi a csatában elesett székely hősök emlékét. Az emlékművet Poulini János csíkzsögödi kőfaragó mester készítette el ,,honleányok" adományának segítségével. A szobor avatása 1897 augusztusában volt, egy nagyszabású ünnepség keretén belül. Az eseményen jelen volt a kis székely sereg vezére, Tuzson János is. 1990 óta minden évben március 15-én népes hallgatóság jelenlétében emlékeznek meg a „Székelyföldi Thermopülé” hőseiről.

Az emlékművel átellenben, az erdő szélén lévő területen, egy tömegsírba hantolták el akkor az ütközet áldozatait, akiknek emlékét többek közt számtalan kisebb-nagyobb fa- és vaskereszt, valamint számtalan kopjafa őrzi. Remélhető, hogy történészek és politikusok összefogva méltó körülmények között helyezik el végső nyugalomra a hősök csontjaitelátkozó faszloval áldják meg..

Nyerges-tető, a Székely hősök emlékhelye A nyergestetői ütközet emlékműve 2010 októberében Az emlékhely bejárata 2018-ban Az emlékhely székely kapuja (2018) Az emlékmű az emlékhely bejáratától (2018) Az emlékhely részlete 1. Az emlékhely részlete 2. Az emlékhely részlete 3. Az emlékhely részlete 4.

Irodalom

A maroknyi székely vitézségének állít emléket Kányádi Sándor költő a Nyergestető című versében is, melyet joggal lehet nevezni a szabadságharc ,,himnuszának” is:

„	Csíkországban, hol az erdők zöldebbek talán, mint máshol, ahol ezüst hangú rigók énekelnek a nagy fákon, s hol a fenyők olyan mélyen kapaszkodnak a vén földbe, kitépni vihar sem tudja másképpen, csak kettétörve, van ott a sok nagy hegy között egy szelíden, szépen hajló, mint egy nyereg, kit viselne mesebeli óriás ló. Úgy is hívják: Nyergestető; egyik kengyelvasa: Kászon, a másik meg, az innenső, itt csillogna Csíkkozmáson. Nemcsak szép, de híres hely is, fönn a tetőn a nyeregben ott zöldellnek a fenyőfák egész Csíkban a legszebben, ott eresztik legmélyebbre gyökerüket a vén törzsek, nem mozdulnak a viharban, inkább szálig kettétörnek. (…)	”
– Kányádi Sándor: Nyergestető, 1965

Források

• ↑ Nyerges kalauz: A nyergestetői ütközet, 1849. augusztus 1. (magyar nyelven). Nyergesteto.hu
• Miklós József: Csíki lexikon. Csíkszereda: Pro-Print Könyvkiadó. 2004. 107–108. o. ISBN 973-8468-19-1  

További információk

• A Wikimédia Commons tartalmaz Nyerges-tető témájú kategóriát.