„Elbeszélő költemény” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2019. december 23., 15:31-kori változata

Az elbeszélő költemény verses epikai műfaj, mely a balladánál terjedelmesebb, az eposznál általában rövidebb. Más elnevezésekkel: verses elbeszélés, költői elbeszélés, költői beszély. Különféle témájú, hangvételű, kompozíciójú verses formájú nagyepikai alkotások összefoglaló neve.

Régebbi meghatározása

A 19. század végi A Pallas nagy lexikona szerint:

mind az a verses elbeszélés, ami az eposz, epopeia, verses regény, ballada, románc, mese határozottabb fogalommal összekötött neve alá nem foglalható. Az eposztól világnézetének konkrétebb jellege és kereteinek szűkebb terjedelme különbözteti meg; benne is, mint a regényben egyesek sorsa és jelleme körül forog a dolog, de a verses regénytől is megkülönbözteti bonyodalmának egyszerűbb volta. A balladától az epikusabb, részletezőbb előadás különbözteti meg. Általán aféle mű, mint a prózai elbeszélés, csakhogy verses formáju. Terjedelme szerfölött különböző. Arany a Tolit is K.-nek nevezte, mig a Fülemile is K. A modern K. egyik iránya az, melyet Byron kezdett meg és Puskin is művelt: az alanyi elemekkel vegyített K., ami ismét lehet lirai (Arany: Katalin), vagy humoros (Arany: Bolond Istók, Gyulai: Romhányi), vagy szatirikus stb.^[1]

Története

Magyarországon a 18. században jelent meg, virágkorát a 19. században élte, a 20. században elhalt. A műfaj legkiemelkedőbb képviselői a magyar irodalomban: Fazekas Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Arany László, Erdélyi József, Illyés Gyula és Juhász Ferenc.

A magyar irodalomban

Hosszabb terjedelműek

Fazekas Mihály: Lúdas Matyi^[2] (1804)
Vörösmarty Mihály: Eger (1827), A két szomszédvár (1831)
Petőfi Sándor: A helység kalapácsa (1844), János vitéz^[3] (1845), Az apostol (1848)
Arany János: Elveszett alkotmány (1845), Toldi^[4] (1846), a Toldi estéje (1854), Bolond Istók (1850-73)
Arany László: A délibábok hőse^[5] (1872) (más műfaji kategorizálás szerint: verses regény)

Közepes epika körébe sorolhatóak

Vörösmarty Mihály: Cserhalom (1825), Tündérvölgy (1826), A Délsziget (1826)
Garay János: Az obsitos (1843)

Modern változat

Varga Domokos György: Tévé a tanyán^[6]^[7] (2015)

A világirodalomban

Milton: Elveszett paradicsom (Paradise lost) (1667)
Byron: Childe Harold (1812) (verses regény)
Puskin: Anyegin (1823-1831) (verses regény)

Jegyzetek

↑ Bokor József (szerk.). Költői elbeszélés, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2018. november 2.
↑ Fazekas Mihály: Lúdas Matyi Magyar Elektronikus Könyvtár
↑ Petőfi Sándor: János vitéz MEK
↑ Arany János: Toldi MEK
↑ Arany László: A délibábok hőse MEK
↑ Tévé a tanyán (részlet)
↑ Tévé a tanyán YouTube (16:15)

Források

További információk

Nézd meg az elbeszélő költemény címszót a Wikiszótárban!

Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Bokor József (szerk.). Költői elbeszélés, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2018. november 2.

[2] Fazekas Mihály: Lúdas Matyi Magyar Elektronikus Könyvtár

[3] Petőfi Sándor: János vitéz MEK

[4] Arany János: Toldi MEK

[5] Arany László: A délibábok hőse MEK

[6] Tévé a tanyán (részlet)

[7] Tévé a tanyán YouTube (16:15)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-Az '''elbeszélő költemény''' verses [[epika]]i műfaj, mely a [[ballada|balladánál]] terjedelmesebb, az [[eposz]]nál általában rövidebb. Más elnevezésekkel: ''verses elbeszélés'', ''költői elbeszélés'', ''költői beszély''. Különféle témájú, hangvételű, [[kompozíció]]jú verses formájú nagyepikai alkotások összefoglaló neve.
+Az '''elbeszélő költemény''' [[vers]]es [[epika]]i műfaj, mely a [[ballada|balladánál]] terjedelmesebb, az [[eposz]]nál általában rövidebb. Más elnevezésekkel: ''verses elbeszélés'', ''költői elbeszélés'', ''költői beszély''. Különféle témájú, hangvételű, [[kompozíció]]jú verses formájú nagyepikai alkotások összefoglaló neve.
 == Régebbi meghatározása ==
 A [[19. század]] végi ''[[A Pallas nagy lexikona]]'' szerint:
 * mind az a verses elbeszélés, ami az eposz, epopeia, verses regény, ballada, románc, mese határozottabb fogalommal összekötött neve alá nem foglalható. Az eposztól világnézetének konkrétebb jellege és kereteinek szűkebb terjedelme különbözteti meg; benne is, mint a regényben egyesek sorsa és jelleme körül forog a dolog, de a verses regénytől is megkülönbözteti bonyodalmának egyszerűbb volta. A balladától az epikusabb, részletezőbb előadás különbözteti meg. Általán aféle mű, mint a prózai elbeszélés, csakhogy verses formáju. Terjedelme szerfölött különböző. Arany a Tolit is K.-nek nevezte, mig a Fülemile is K. A modern K. egyik iránya az, melyet Byron kezdett meg és Puskin is művelt: az alanyi elemekkel vegyített K., ami ismét lehet lirai (Arany: Katalin), vagy humoros (Arany: Bolond Istók, Gyulai: Romhányi), vagy szatirikus stb.<ref>{{Forrásjelzés-Pallas |szócikk=Költői elbeszélés |url=http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/060/pc006034.html#5 |elérés ideje=2018-11-02 }}</ref>
 == Története ==
-Magyarországon a [[18. század]]ban jelent meg, virágkorát a [[19. század]]ban élte, a [[20. század]]ban elhalt. A műfaj legkiemelkedőbb képviselői a magyar irodalomban: [[Petőfi Sándor]], [[Arany János (költő)|Arany János]], [[Erdélyi József (költő)|Erdélyi József]], [[Illyés Gyula]] és [[Juhász Ferenc (költő)|Juhász Ferenc]].
+Magyarországon a [[18. század]]ban jelent meg, virágkorát a [[19. század]]ban élte, a [[20. század]]ban elhalt. A műfaj legkiemelkedőbb képviselői a magyar irodalomban: [[Fazekas Mihály]], [[Petőfi Sándor]], [[Arany János (költő)|Arany János]], [[Arany László (költő)|Arany László]], [[Erdélyi József (költő)|Erdélyi József]], [[Illyés Gyula]] és [[Juhász Ferenc (költő)|Juhász Ferenc]].
 == A magyar irodalomban ==
 === Hosszabb terjedelműek ===
 * [[Fazekas Mihály]]: ''[[Lúdas Matyi (költemény)|Lúdas Matyi]]''<ref>[http://mek.oszk.hu/00600/00648/00648.htm Fazekas Mihály: Lúdas Matyi] [[Magyar Elektronikus Könyvtár]]</ref> (1804)
-* [[Vörösmarty Mihály]]: ''Eger'' (1827), ''[[A két szomszédvár]]'' (1831)
+* [[Vörösmarty Mihály]]: ''[[Eger (költemény)|Eger]]'' (1827), ''[[A két szomszédvár]]'' (1831)
-* [[Petőfi Sándor]]: ''[[A helység kalapácsa]]'' (1844), ''[[János vitéz]]''<ref>[http://mek.oszk.hu/01000/01010/01010.htm Petőfi Sándor: János vitéz] [[Magyar Elektronikus Könyvtár|MEK]]</ref> (1845), ''[[Az apostol]]'' (1848)
+* [[Petőfi Sándor]]: ''[[A helység kalapácsa]]'' (1844), ''[[János vitéz]]''<ref>[http://mek.oszk.hu/01000/01010/01010.htm Petőfi Sándor: János vitéz] MEK</ref> (1845), ''[[Az apostol]]'' (1848)
-* [[Arany János (költő)|Arany János]]: ''Elveszett alkotmány'' (1845), ''[[Toldi]]''<ref>[http://mek.oszk.hu/00500/00597/ Arany János: Toldi] MEK</ref> (1846), a ''[[Toldi estéje]]'' (1854), ''Bolond Istók'' (1850-73)
+* [[Arany János (költő)|Arany János]]: ''[[Elveszett alkotmány]]'' (1845), ''[[Toldi]]''<ref>[http://mek.oszk.hu/00500/00597/ Arany János: Toldi] MEK</ref> (1846), a ''[[Toldi estéje]]'' (1854), ''[[Bolond Istók]]'' (1850-73)
-* [[Arany László (költő)|Arany László]]: ''A délibábok hőse''<ref>[http://mek.oszk.hu/00500/00599/00599.htm#3 Arany László: A délibábok hőse] MEK</ref> (1872) (más műfaji kategorizálás szerint: verses regény)
+* [[Arany László (költő)|Arany László]]: ''[[A délibábok hőse]]''<ref>[http://mek.oszk.hu/00500/00599/00599.htm#3 Arany László: A délibábok hőse] MEK</ref> (1872) (más műfaji kategorizálás szerint: verses regény)
 === Közepes epika körébe sorolhatóak ===
 * Vörösmarty Mihály: ''Cserhalom'' (1825), ''Tündérvölgy'' (1826), ''A Délsziget'' (1826)
 * [[Garay János (költő)|Garay János]]: ''[[Az obsitos]]'' (1843)
 === Modern változat ===
 * [[Varga Domokos György]]: ''Tévé a tanyán''<ref>[http://www.szilajcsiko.hu/#!aj-vdgy-tv-a-tanyn/c1p4f Tévé a tanyán (részlet)]</ref><ref>[https://www.youtube.com/watch?v=h0Y8Pl7RafU Tévé a tanyán] [[YouTube]] (16:15)</ref> (2015)
 == A világirodalomban ==
 * [[John Milton|Milton]]: ''[[Elveszett paradicsom (Milton)|Elveszett paradicsom]]'' (Paradise lost) (1667)
 * [[George Byron|Byron]]: ''Childe Harold'' (1812) ([[verses regény]])
@@ 29. sor: / 36. sor: @@
 == Jegyzetek ==
 {{jegyzetek}}
 == Források ==
 * [http://enciklopedia.fazekas.hu/mufaj/Elbeszelo_koltemeny.htm Enciklopédia Fazekas]
 * [http://www.kislexikon.hu/elbeszelo_koltemeny.html Kislexikon] {{Spam link|dátum=2019 októberéből}}
@@ 37. sor: / 46. sor: @@
 == További információk ==
 {{wikiszótár}}
 * [http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?g=e070fa51-0b13-4563-a394-691d89bcf4eb&cid=62261b0c-6828-4adc-bcf4-490bbcae3deb Feladatsor a Sulineten]