„Iannis Xenakis” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{tataroz}} |
|||
{{zeneszerző infobox}} |
{{zeneszerző infobox}} |
||
'''Iannis Xenakis''' ([[Brăila]], [[1922]]. [[május 29.]] – [[Párizs]], [[2001]]) görög klasszikus zeneszerző. |
'''Iannis Xenakis''' ([[Brăila]], [[1922]]. [[május 29.]] – [[Párizs]], [[2001]]. [[február 4.]]) görög klasszikus zeneszerző. |
||
Görög családban született, de 1945 elején megsérült a második világháborús ellenállási harcokban, ezért emigrált. 1947-től Párizsban élt, és itt ismerkedett meg az újabb európai zenei irányzatokkal. Képzett mérnökként egy ideig [[Le Corbusier]] munkatársaként működött, majd figyelme a zeneszerzés felé fordult. A hangokat matematikai szabályok szerint kezdte elrendezni, azaz a [[szerializmus]] irányzatát követte. A valószínűségszámítás és a statisztika elvei szerint az aleatoriát szigorú kontrollal biztosítva igyekezett kifejleszteni a saját ''sztochasztikus'' stílusát, amely jellemzője a nagy tömbökbe rendeződött, rendkívül összetett zene. Rájőve, hogy elképzelése az [[elektronikus zene|elektronikus zenéhez]] is illik, [[számítógép]]es technikával alkotta meg újabb darabjait. Zenéje különböző módokon mindig a zene és a matematika kapcsolatát kutatja. Megfogalmazása szerint ''„Mindannyian Püthagorasz köpenyéből bujtunk elő”''. |
Görög családban született, de 1945 elején megsérült a második világháborús ellenállási harcokban, ezért emigrált. 1947-től Párizsban élt, és itt ismerkedett meg az újabb európai zenei irányzatokkal. Képzett mérnökként egy ideig [[Le Corbusier]] munkatársaként működött, majd figyelme a zeneszerzés felé fordult. A hangokat matematikai szabályok szerint kezdte elrendezni, azaz a [[szerializmus]] irányzatát követte. A valószínűségszámítás és a statisztika elvei szerint az aleatoriát szigorú kontrollal biztosítva igyekezett kifejleszteni a saját ''sztochasztikus'' stílusát, amely jellemzője a nagy tömbökbe rendeződött, rendkívül összetett zene. Rájőve, hogy elképzelése az [[elektronikus zene|elektronikus zenéhez]] is illik, [[számítógép]]es technikával alkotta meg újabb darabjait. Zenéje különböző módokon mindig a zene és a matematika kapcsolatát kutatja. Megfogalmazása szerint ''„Mindannyian Püthagorasz köpenyéből bujtunk elő”''. |
||
A lap 2019. szeptember 26., 13:57-kori változata
| Iannis Xenakis | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1922. május 29. Brăila |
| Állampolgársága | |
| Elhunyt | 2001. február 4. (78 évesen) Párizs |
| Családja | |
| Házastárs | Françoise Xenakis |
| Gyermekei | Mâkhi Xenakis |
| Pályafutás | |
| Műfajok |
|
| Díjak |
|
| IPI névazonosító |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Iannis Xenakis témájú médiaállományokat. | |
Iannis Xenakis (Brăila, 1922. május 29. – Párizs, 2001. február 4.) görög klasszikus zeneszerző.
Görög családban született, de 1945 elején megsérült a második világháborús ellenállási harcokban, ezért emigrált. 1947-től Párizsban élt, és itt ismerkedett meg az újabb európai zenei irányzatokkal. Képzett mérnökként egy ideig Le Corbusier munkatársaként működött, majd figyelme a zeneszerzés felé fordult. A hangokat matematikai szabályok szerint kezdte elrendezni, azaz a szerializmus irányzatát követte. A valószínűségszámítás és a statisztika elvei szerint az aleatoriát szigorú kontrollal biztosítva igyekezett kifejleszteni a saját sztochasztikus stílusát, amely jellemzője a nagy tömbökbe rendeződött, rendkívül összetett zene. Rájőve, hogy elképzelése az elektronikus zenéhez is illik, számítógépes technikával alkotta meg újabb darabjait. Zenéje különböző módokon mindig a zene és a matematika kapcsolatát kutatja. Megfogalmazása szerint „Mindannyian Püthagorasz köpenyéből bujtunk elő”.
Források
- Marcus Weeks: Zene (Műértő-sorozat), ford. Petrányi Judit, Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 2005 ISBN 963-337-011-6, 129. o.