„Kabdebó Erna” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a ISBN sablon AWB |
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
| 26. sor: | 26. sor: | ||
== Életútja == |
== Életútja == |
||
A [[nagyszeben]]i [[Latin rítusú katolikus egyház|római katolikus]] leányközépiskolában érettségizett (1904), a [[budapest]]i Erzsébet Nőiskola tanítóképző-intézeti tanári tanfolyamán [[magyar nyelv|magyar]]–[[német nyelv|német]] szakos oklevelet szerzett (1910). Magyar és német nyelvet tanított marosvásárhelyi középiskolákban (1910–60); a [[Kemény Zsigmond Társaság|KZST]] tagja már az [[1910-es évek]]től. alelnöke 1943-tól annak megszűntéig (1948), a ''[[Zord Idő]]'' estéin [[Berde Mária]] verseinek egyik első szavalója, kitűnő |
A [[nagyszeben]]i [[Latin rítusú katolikus egyház|római katolikus]] leányközépiskolában érettségizett (1904), a [[budapest]]i Erzsébet Nőiskola tanítóképző-intézeti tanári tanfolyamán [[magyar nyelv|magyar]]–[[német nyelv|német]] szakos oklevelet szerzett (1910). Magyar és német nyelvet tanított marosvásárhelyi középiskolákban (1910–60); a [[Kemény Zsigmond Társaság|KZST]] tagja már az [[1910-es évek]]től. alelnöke 1943-tól annak megszűntéig (1948), a ''[[Zord Idő]]'' estéin [[Berde Mária]] verseinek egyik első szavalója, kitűnő |
||
, az erdélyi- és világirodalom népszerűsítője. |
|||
== Irodalmi munkássága == |
== Irodalmi munkássága == |
||
A lap 2019. augusztus 11., 08:26-kori változata
| Kabdebó Erna | |
| Élete | |
| Született | 1886. december 19. Brassó |
| Elhunyt | 1972. november 6. (85 évesen) Marosvásárhely |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | színmű |
Kabdebó Erna (Brassó, 1886. december 19. – Marosvásárhely, 1972. november 6.) romániai magyar színműíró, előadóművész.
Életútja
A nagyszebeni római katolikus leányközépiskolában érettségizett (1904), a budapesti Erzsébet Nőiskola tanítóképző-intézeti tanári tanfolyamán magyar–német szakos oklevelet szerzett (1910). Magyar és német nyelvet tanított marosvásárhelyi középiskolákban (1910–60); a KZST tagja már az 1910-es évektől. alelnöke 1943-tól annak megszűntéig (1948), a Zord Idő estéin Berde Mária verseinek egyik első szavalója, kitűnő , az erdélyi- és világirodalom népszerűsítője.
Irodalmi munkássága
Első novellái a Tűz, majd a Zord Időben kitűnően építkező, izgalmasan szerkesztő írót ígérnek, később azonban a rövidebb műfajok, esszék, krokik vonzzák. Karcolatait, humoreszkjeit, tréfáit a Tűz, Zord Idő, Hölgyfutár, Pásztortűz, Független Újság közölte, egyfelvonásos színműveit (Kalapribillió, Segítség!, Vén leányok) több erdélyi színpadon nemcsak eredetiben, hanem román és német nyelvre lefordítva is bemutatták.
Kötetei
- Színpad (három egyfelvonásos, Marosvásárhely, 1922);
- Végre egy férfi! (Berde Máriával, három egyfelvonásos vígjáték, Marosvásárhely, 1928);
- Vén leányok (vígjáték egy felvonásban, Budapest, 1934).
Forrás
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0
További információk
- Fancsali János: Simay Rozália, Liszt Ferenc magyarörmény tanítványa. In: Liszt Ferenc erdélyi tanítványai. Magyar-Örmény Könyvtár 9. Budaörs, 2003. 43-67. ISBN 963 206 264 7
.svg){kind=small}