„Takáts Rafael” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→További információk: Kategória hozzáadása |
Kategória hozzáadása |
||
30. sor: | 30. sor: | ||
==Életútja== |
==Életútja== |
||
Szent Ferenc-rendi szerzetes és plébános volt Dorozsmán a XVIII. század végén; a |
Szent Ferenc-rendi szerzetes és plébános volt Dorozsmán a XVIII. század végén; a [[könyvnyomtatás]]sal is foglalkozott; ezért pert akasztottak a nyakába, mely 1794-től 1800-ig tartott. A kézisajtót 1787-ben ingyen kapta Ambró Ferenc [[vác]]i nyomdásztól, a szükséges betűkészletet 1788-90-ben a budai egyetemi nyomdától szerezte meg. A nyomtatást 1790-ben [[Padé]]n, egy bánáti kis helységben kezdette meg, ahol a plébánost helyettesítette. Saját «Toldalék»-ján kívül, mindössze 19 többnyire apró nyomtatványt készített és ingyen osztogatta Pádén, ahol a gyermekek oktatásával is foglalkozott. A szógyűjtésen kívül könyvek fűzésével és kötésével is foglalkozott. 1793. június 25-étől helytartótanácsi rendelet a könyvnyomtatás gyakorlását hatósági engedélyhez kötötte; Takátsot figyelmeztették a tilalomra, de ő, aki akkor [[Lőrinci]]n [[Dobrinczky György]] plébános mellett mint káplán működött, a felszólításnak nem tett eleget. 1795. április 19-én Takátsnál házkutatást tartottak és [[Szerdahelyi Gábor (püspök)|Zerdahelyi Gábor]] váci nagyprépost áthelyezte [[Kerekegyháza|Kerekegyházára]]. 1798-ban újabb följelentés érkezett Takáts ellen, aki időközben [[Csongrád (település)|Csongrád]]ra, innét [[Hódmezővásárhely]]re, majd végül [[Kiskundorozsma|Dorozsmára]] került Dianovszky plébános mellé. 1798. április 2-án újabb házkutatást tartottak nála; ekkor ''Toldalék'' c. munkája 60 példányát, nyomtató asztalát és betűkészletét lefoglalták. Később, midőn Dorozsmára visszatért, a lefoglalt nyomdakészletet tartalmazó ládákat feltörte és a készletet magával vitte [[Szabadka|Szabadkára]]. Takáts a helytartótanács zaklatásai miatt kézisajtóját megsemmisítette; erre 1810. június 17-én a vizsgálatot ellene megszüntették. |
||
==Munkája== |
==Munkája== |
||
51. sor: | 51. sor: | ||
[[Kategória:1820-ban elhunyt személyek]] |
[[Kategória:1820-ban elhunyt személyek]] |
||
[[Kategória:Gyöngyösiek]] |
[[Kategória:Gyöngyösiek]] |
||
[[Kategória:Magyar nyomdászok]] |
A lap 2019. június 29., 01:20-kori változata
Takáts Rafael | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1748 Gyöngyös |
Elhunyt | 1820. augusztus 30. (71-72 évesen) Szécsény |
Takáts Rafael (Gyöngyös, 1748 körül – Szécsény, 1820. augusztus 30.) ferences szerzetes.
Életútja
Szent Ferenc-rendi szerzetes és plébános volt Dorozsmán a XVIII. század végén; a könyvnyomtatással is foglalkozott; ezért pert akasztottak a nyakába, mely 1794-től 1800-ig tartott. A kézisajtót 1787-ben ingyen kapta Ambró Ferenc váci nyomdásztól, a szükséges betűkészletet 1788-90-ben a budai egyetemi nyomdától szerezte meg. A nyomtatást 1790-ben Padén, egy bánáti kis helységben kezdette meg, ahol a plébánost helyettesítette. Saját «Toldalék»-ján kívül, mindössze 19 többnyire apró nyomtatványt készített és ingyen osztogatta Pádén, ahol a gyermekek oktatásával is foglalkozott. A szógyűjtésen kívül könyvek fűzésével és kötésével is foglalkozott. 1793. június 25-étől helytartótanácsi rendelet a könyvnyomtatás gyakorlását hatósági engedélyhez kötötte; Takátsot figyelmeztették a tilalomra, de ő, aki akkor Lőrincin Dobrinczky György plébános mellett mint káplán működött, a felszólításnak nem tett eleget. 1795. április 19-én Takátsnál házkutatást tartottak és Zerdahelyi Gábor váci nagyprépost áthelyezte Kerekegyházára. 1798-ban újabb följelentés érkezett Takáts ellen, aki időközben Csongrádra, innét Hódmezővásárhelyre, majd végül Dorozsmára került Dianovszky plébános mellé. 1798. április 2-án újabb házkutatást tartottak nála; ekkor Toldalék c. munkája 60 példányát, nyomtató asztalát és betűkészletét lefoglalták. Később, midőn Dorozsmára visszatért, a lefoglalt nyomdakészletet tartalmazó ládákat feltörte és a készletet magával vitte Szabadkára. Takáts a helytartótanács zaklatásai miatt kézisajtóját megsemmisítette; erre 1810. június 17-én a vizsgálatot ellene megszüntették.
Munkája
- Toldalék a Páriz-Pápai-szótárhoz. Hely és év n. (Saját kézi sajtóján nyomatta. Három példánya ismeretes: egyik a Nemzeti Múzeumban 4-rét, másik Szüry Dénesnél, a harmadik Széll Farkasnál 8-rét).
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
- Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002.
- Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat,
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.