„Magyar Állami Népi Együttes” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
stiláris sallang ki |
8 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10ehf1) |
||
24. sor: | 24. sor: | ||
'''Édeskeserű''' [http://www.hagyomanyokhaza.hu/oldal/10152/] |
'''Édeskeserű''' [http://www.hagyomanyokhaza.hu/oldal/10152/] |
||
'''Földön apám fia volnék''' [http://www.hagyomanyokhaza.hu/mane/repertoar/menu1231/] |
'''Földön apám fia volnék''' [https://web.archive.org/web/20090426090423/http://www.hagyomanyokhaza.hu/mane/repertoar/menu1231/] |
||
'''Kincses Felvidék''' [http://www.hagyomanyokhaza.hu/mane/repertoar/menu1519/] |
'''Kincses Felvidék''' [https://web.archive.org/web/20090426090434/http://www.hagyomanyokhaza.hu/mane/repertoar/menu1519/] |
||
'''Labirintus''' [http://www.hagyomanyokhaza.hu/mane/repertoar/labirintus/] |
'''Labirintus''' [http://www.hagyomanyokhaza.hu/mane/repertoar/labirintus/] |
||
'''Magam járom...''' [http://www.hagyomanyokhaza.hu/mane/repertoar/menu1232/] |
'''Magam járom...''' [https://web.archive.org/web/20090427031245/http://www.hagyomanyokhaza.hu/mane/repertoar/menu1232/] |
||
'''Magyar Concerto''' [http://www.hagyomanyokhaza.hu/mane/repertoar/menu1644/] |
'''Magyar Concerto''' [https://web.archive.org/web/20090426090438/http://www.hagyomanyokhaza.hu/mane/repertoar/menu1644/] |
||
'''Naplegenda''' [http://www.hagyomanyokhaza.hu/mane/repertoar/menu1066/] |
'''Naplegenda''' [https://web.archive.org/web/20090426084343/http://www.hagyomanyokhaza.hu/mane/repertoar/menu1066/] |
||
'''Pannon freskó''' [http://www.hagyomanyokhaza.hu/mane/repertoar/menu1378/] |
'''Pannon freskó''' [https://web.archive.org/web/20090426084348/http://www.hagyomanyokhaza.hu/mane/repertoar/menu1378/] |
||
'''Táncos magyarok''' [http://www.hagyomanyokhaza.hu/mane/repertoar/menu1067/] |
'''Táncos magyarok''' [https://web.archive.org/web/20090716042807/http://www.hagyomanyokhaza.hu/mane/repertoar/menu1067/] |
||
'''Verbunkos''' [http://www.hagyomanyokhaza.hu/mane/repertoar/menu1120/] |
'''Verbunkos''' [https://web.archive.org/web/20090426085255/http://www.hagyomanyokhaza.hu/mane/repertoar/menu1120/] |
||
'''[[Kállai kettős]]''' |
'''[[Kállai kettős]]''' |
A lap 2019. február 21., 11:21-kori változata
A Magyar Állami Népi Együttes 1950-ben, Rábai Miklós által alapított együttes. Az első önálló bemutatójukat a Városi Színházban 1951. május 14-én tartották. Azóta az együtteshez tartozó tánckar, zenekar és énekkar hosszú utat tett meg és előadásaikon a historikus zenét és táncot, az autentikus népzenét és néptáncot, a dramatikus játékot, a hagyományos elemekből építkező világzenét és látványszínházat jelenítik meg.
Története
Az együttes 1950-ben azzal a céllal alakult, hogy a magyar nép dal-, tánc- és zenekincseinek hagyományait felkutassa, ápolja és továbbfejlessze, és azután megszerettesse a magyarokkal és megismertesse más ország népeivel. Az, amit a felszabadulás előtt magyar népművészet címén bemutattak, jórészt nem volt más, mint dilettantizmus, hamis romantika. Elsikkasztotta, elkendőzte a lényeget: a néplélek igazi kifejezőkészségét, a tiszta ősi dallamot és az évszázadok csiszolta táncok egészséges dinamikáját. Így alakult ki a ,,csikós”, ,,gulyás”, ,,puszta” hamis és valótlan romantikája, és a külföldi köztudatba így került be ez a ,,huszáregyenruhás” folklór, az igazi magyar népművészet helyett. De ugyanakkor itthon is lassanként feledésbe merült a nép igazi művészete. A városokban, a hangversenytermekben s a különböző szórakozóhelyeken bemutatott ,,népi művészet” nem sokban különbözött attól, amit a nagyvilág különböző kávéházaiban, és mulatóiban nyújtottak ,,magyar zene, néptánc” címén. A népművészet legfeljebb vásári egzotikumnak számított. A 20. század elejétől új áramlat söpört végig Európában. A zeneszerzők és tudósok a folklór felé fordultak. Az általános érdeklődés és fellendülés szinte parancsolóan követelte egy példamutató, reprezentatív hivatásos együttes megteremtését. Így került sor 1950-ben a Magyar Állami Népi Együttes megszervezésére. Az együttes szervezői mintegy 1200 énekes és ugyanennyi táncos és zenés közül választották ki az Együttes tagjait. Így jött létre a Magyar Állami Népi Együttes három művészcsoportja: az ének-, zene- és a tánckar. A tagozatok vezetői: Csenki Imre, Gulyás László[1] és Rábai Miklós voltak.
Az első önálló bemutató helyszíne a Városi Színház, a későbbi Erkel Színház volt. Időpontja: 1951. május 14.
A tánckar
Talán ennél a karnál volt a legnehezebb a hivatásossá válás. A felvett táncosok között voltak akik kereskedelmi dolgozók, gyári munkások, esztergályosok, és voltak olyanok is akik az egyetem padjait cserélték le a színpadra. Mindannyian foglalkoztak már néptánccal de a szórakozásból most munka lett. Az addigi heti 1 – 2 óra tánc helyett most napi 5 – 6 óra kemény tanulás és gyakorlás lett. Meg kellett tanulniuk a különféle vidéki sajátos táncolási modorokat. Rövid fél év alatt összekovácsolódott a tánckar és az egykori amatőr táncosokból kialakult a hivatásos fellépők. Jelenlegi tánckarvezető: Kökény Richárd Harangozó Gyula-díjasa, a Népművészet Ifjú Mestere, örökös „Aranysarkantyús” táncos.
A zenekar
Összeállításában két elv érvényesült: egyrészt alaponként megőrizni a hagyományos ,,cigány’’ – zenekari hangszerösszetételt és játékmodort, másrészt ebben az összeállításban beleilleszteni néhány jellegzetes paraszti hangszert. E szempontok figyelembevétele alapján javarészt idősebb, nagy tudással rendelkező cigány – zenészekből alakult meg a zenekar melynek összetétele: 1 prímás, 6 prím – hegedű, 2 terc – hegedű, 1 kontra, 2 brácsa, 2 cselló, 2 bőgő, 2 cimbalom, 2 klarinét és 1 furulya. Ez az állandó törzs. A nagyobb volumenű táncok kísérése során alkalomszerűen kiegészül olyan hangszerekkel melyek a táncjelenetek hangulatát karakterizálják.
Az énekkar
A tagok kiválogatásánál a muzikalitás és a jó zenei hallás volt az első szempont. A kar legnagyobb része nem volt tanult énekes. Ezért az első hónapok a zenei alapok elsajátításával telt. Tanultak általános és magyar zenetörténetet, hanglemezeket hallgattak és magyar népzene és népdaltanulás volt a napi programjukban. Az énekkar tagjai ezzel a módszerrel nagyon gyorsan elsajátították a kórus – munkához szükséges alapokat. Kibontakozott előttük a kóruséneklés minden szépsége, és megszerették Kodály és Bartók műveit.
A repertoár
A Magyar Állami Népi Együttes repertoárjában megjeleníti a tradícióhoz kötődő valamennyi műfajt: a historikus zenét és táncot, az autentikus népzenét és néptáncot, a dramatikus játékot, a hagyományos elemekből építkező világzenét és látványszínházat.
Repertoáron lévő műsorok:
Az örök Kalotaszeg[1]
Édeskeserű [2]
Földön apám fia volnék [3]
Kincses Felvidék [4]
Labirintus [5]
Magam járom... [6]
Magyar Concerto [7]
Naplegenda [8]
Pannon freskó [9]
Táncos magyarok [10]
Verbunkos [11]
Díja
- Prima díj (2007) (két kategóriában is)
Jegyzetek
- ↑ Az első prímás Boross Lajos volt.