„Kisboldogasszony” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
||
20. sor: | 20. sor: | ||
Ha ezen a napon esik, akkor nem jó a vetés idejére. |
Ha ezen a napon esik, akkor nem jó a vetés idejére. |
||
A dióverés kezdetének napja.<ref>http://hungarotheka.hu/szokasok/osz/150-kisboldogasszony-unnepe.html</ref> |
A dióverés kezdetének napja.<ref>{{Cite web |url=http://hungarotheka.hu/szokasok/osz/150-kisboldogasszony-unnepe.html# |title=Archivált másolat |accessdate=2012-01-08 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160304122248/http://hungarotheka.hu/szokasok/osz/150-kisboldogasszony-unnepe.html# |archivedate=2016-03-04 }}</ref> |
||
A népi megfigyeléshez tartozik, hogy a fecskék ezen a napon hagyják el Európa ezen részét és a Közel-Kelet érintésével költöznek délre. |
A népi megfigyeléshez tartozik, hogy a fecskék ezen a napon hagyják el Európa ezen részét és a Közel-Kelet érintésével költöznek délre. |
A lap 2018. november 17., 01:14-kori változata
Kisboldogasszony, Szűz Mária születésének ünnepe katolikus egyházi ünnep, amelyet minden év szeptember 8-án, vagy valamelyik hozzá közel eső vasárnapon tartanak. Latinul Nativitate Beatae Mariae Virginis. A hagyomány szerint Mária a jeruzsálemi Betheszda-fürdő mellett született.[1]
Az ünnep kialakulása, története
Azért lett szeptember 8-a az ünnep, mert ezen a napon szentelték fel azt a jeruzsálemi templomot, amely azon a helyen van, ahol a hagyomány szerint Szűz Mária született. Ez a templom ma is áll, Szent Annának szentelve.[2]
A XII. századtól kezdve kerül szeptember 8-ra az ünnep. Magyarországon a XVIII. században fejlődött ünneppé. Ekkor fejlődött ki számos népszokás is. 1955-ben eltörölték.
Ma Magyarországon közel 180 Kisboldogasszony-templom vagy kápolna van, melyeknek általában ezen a napon van a búcsújuk. A legismertebb zarándokhely a máriaremetei Kisboldogasszony-templom, ahol már számos csoda és jelenés történt.
A Kisboldogasszony-búcsúk éneklő menetekké alakulnak, ahol van Mária-szobor, ott leányok viszik magasba emelve. A menet elejét ministráns fiúk vezetik.
Népszokások
Ennek a napnak a hajnalát a hívők a szabadban várták, és „csatlakoztak az angyalokhoz”, akik a mennyben örvendeztek a Szűzanya születésén. Együtt mondták: „Boldog vagy szentséges Szűz Mária és minden dicséretre méltó, mert belőled támadt az igazság Napja, Krisztus, a mi Istenünk.” Aki érdemes volt rá, az megláthatta a felkelő napban Szűz Máriát.
Ha nem tudták Egyed napján az őszi búzát elvetni, akkor azt Kisboldogasszony napján tették meg. A szárított búzát szétterítették, hogy a pap szentelt vízzel meghintse, miközben a jelenlévők imádkoztak. A Balaton- és Göcsej régióban az Istent kérték, hogy szentelje meg harmattal, az „Úristen szentelje meg” ima kéréssel. Majd vetésnél, a megüresedett zsákokat feldobálva kérlelték Istent, hogy olyan nagyra növessze a gabonát. Az ilyen gabona bőven terem és nem üszkösödik meg.[2]
Ha ezen a napon esik, akkor nem jó a vetés idejére.
A dióverés kezdetének napja.[3]
A népi megfigyeléshez tartozik, hogy a fecskék ezen a napon hagyják el Európa ezen részét és a Közel-Kelet érintésével költöznek délre.
Jegyzetek
- ↑ http://marianosztrakegyhely.hu/content/ave-regina-2011-5sz-m
- ↑ a b http://rafia.hu/content/%C5%91szi-n%C3%A9pszok%C3%A1sok
- ↑ Archivált másolat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 8.)