„Schlesinger Ignác” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Építés alatt}} |
{{Építés alatt}} |
||
{{Személy infobox}} |
{{Személy infobox}} |
||
'''Schlesinger Ignác''' ([[Pozsony]], [[1810]] – [[Pest (történelmi település)|Pest]], [[1849]]. [[augusztus 22.]]) [[zsidók|zsidó]] származású [[magyarok|magyar]] orvos. |
'''Schlesinger Ignác''' ([[Pozsony]], [[1810]]. [[március 9.]] – [[Pest (történelmi település)|Pest]], [[1849]]. [[augusztus 22.]]) [[zsidók|zsidó]] származású [[magyarok|magyar]] orvos, politikus. |
||
== Élete == |
== Élete == |
||
Pozsonyi zsidó kereskedő fiaként született. 1816-tól Pesten tanult. Felsőfokú |
|||
Tanulmányait a [[Pesti Egyetem]]en kezdte, majd [[Bécs]]ben [[Hildebrand]] professzornál folytatta, ahol 1832-ben orvosdoktori oklevelet szerzett. [[Kőszeg]]en előbb gyakorló orvos volt, 1833-ban főorvos és kórházi orvos lett. 1835-ben Pestre költözött, itt 1848-ban az izraelita hitközség elnökévé választották. A [[Budapesti Orvosegyesület]] alapító tagja volt. Cikkei a korabeli orvosi szaklapokban jelentek meg. |
|||
tanulmányai első három évét 1828-tól a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pesti Egyetemen]] töltötte, majd a [[Bécsi Egyetem]]en szerzett orvosdoktori oklevelet Franz Xaver von Hildenbrand (1789–1849) professzornál, 1832-ben. Rövid ideig a bécsi általános kórházban nőgyógyászként működött. 1833-ban [[Kőszeg]]en az izraelita hitközség kórházának főorvosává nevezték ki. 1835-ben Pestre költözött, és egy izraelita hitközség felépítésén fáradozott. 1842-ben a közreműködésével megalakult a zsidó általános területi szövetség titkára lett. 1843-ban megalapította a pesti zsidó kulturális egyesületet. 1848-ban az itteni izraelita hitközség elnökévé választották. A [[Budapesti Orvosegyesület]]nek alapító tagja, a német és [[párizs]]i orvosegyleteknek pedig levelező tagja volt. Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] alatt egy járványkórházban dolgozott, ahol röviddel az összeomlás után tüdő[[gümőkór]]ban hunyt el. |
|||
Cikkei a korabeli orvosi szaklapokban jelentek meg. |
|||
== Művei == |
== Művei == |
||
* Dissertatio… (Viennae, 1832) |
* Dissertatio… (Viennae, 1832) |
||
* Medizinische Topographie der Königl. Freistädte Pesth und Ofen-Pest (Pest és Buda-Pest szabad királyi városok gyógyhelyei), 1840 |
|||
* Járulék az orbánczos bajok méltánylásáról, 1842 |
|||
* Átnézete (boncolása) az utolsó 16 év alatt Pesten a Dunába holtaknak, 1843 |
|||
* Némely önállóknak tekintett betegségek rokonságáról, 1844. Stb. |
|||
== Irodalom == |
== Irodalom == |
||
16. sor: | 23. sor: | ||
== Források == |
== Források == |
||
* [https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/s-778D5/schlesinger-ignac-779E9/ Magyar életrajzi lexikon], arcanum.hu |
* [https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/s-778D5/schlesinger-ignac-779E9/ Magyar életrajzi lexikon], arcanum.hu |
||
* [http://www.biographien.ac.at/oebl/oebl_S/Schlesinger_Ignac_1810_1849.xml Schlesinger Ignác], biographien.ac.at |
|||
== További információk == |
== További információk == |
||
* Allgemeine Illustrirte Judenzeitung, 1861. március 29.; Magyar Zsidó Lexikon, 1929; {{Szinnyei}}; Wininger; J. Einhorn: Die Revolution und Die Juden in Ungarn (A forradalom és a magyarországi zsidók), Pest, 1851, 87. és 101. o. |
|||
== Kapcsolódó szócikkek == |
== Kapcsolódó szócikkek == |
||
A lap 2018. október 20., 10:44-kori változata
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
Schlesinger Ignác | |
Született | 1810. március 9.[1] Pozsony |
Elhunyt | 1849. augusztus 22. (39 évesen)[2] Pest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | orvos |
Iskolái | Bécsi Egyetem (–1832, orvostudomány) |
Halál oka | gümőkór |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Schlesinger Ignác (Pozsony, 1810. március 9. – Pest, 1849. augusztus 22.) zsidó származású magyar orvos, politikus.
Élete
Pozsonyi zsidó kereskedő fiaként született. 1816-tól Pesten tanult. Felsőfokú tanulmányai első három évét 1828-tól a Pesti Egyetemen töltötte, majd a Bécsi Egyetemen szerzett orvosdoktori oklevelet Franz Xaver von Hildenbrand (1789–1849) professzornál, 1832-ben. Rövid ideig a bécsi általános kórházban nőgyógyászként működött. 1833-ban Kőszegen az izraelita hitközség kórházának főorvosává nevezték ki. 1835-ben Pestre költözött, és egy izraelita hitközség felépítésén fáradozott. 1842-ben a közreműködésével megalakult a zsidó általános területi szövetség titkára lett. 1843-ban megalapította a pesti zsidó kulturális egyesületet. 1848-ban az itteni izraelita hitközség elnökévé választották. A Budapesti Orvosegyesületnek alapító tagja, a német és párizsi orvosegyleteknek pedig levelező tagja volt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt egy járványkórházban dolgozott, ahol röviddel az összeomlás után tüdőgümőkórban hunyt el.
Cikkei a korabeli orvosi szaklapokban jelentek meg.
Művei
- Dissertatio… (Viennae, 1832)
- Medizinische Topographie der Königl. Freistädte Pesth und Ofen-Pest (Pest és Buda-Pest szabad királyi városok gyógyhelyei), 1840
- Járulék az orbánczos bajok méltánylásáról, 1842
- Átnézete (boncolása) az utolsó 16 év alatt Pesten a Dunába holtaknak, 1843
- Némely önállóknak tekintett betegségek rokonságáról, 1844. Stb.
Irodalom
- Rózsay József: Emlékbeszéd Schlesinger Ignác felett (Pest, 1861)
Jegyzetek
- ↑ Osztrák Életrajzi Lexikon 1815-1950 (német nyelven). Osztrák Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2021. augusztus 22.)
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13556.htm, Schlesinger Ignác, 2017. október 9.
Források
- Magyar életrajzi lexikon, arcanum.hu
- Schlesinger Ignác, biographien.ac.at
További információk
- Allgemeine Illustrirte Judenzeitung, 1861. március 29.; Magyar Zsidó Lexikon, 1929; Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. ; Wininger; J. Einhorn: Die Revolution und Die Juden in Ungarn (A forradalom és a magyarországi zsidók), Pest, 1851, 87. és 101. o.