„Herbert Spencer” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Brighton egyértelműsítése (WP:BÜ), apróbb javítások |
|||
| 13. sor: | 13. sor: | ||
|születés helye =[[Derby]] |
|születés helye =[[Derby]] |
||
|halál dátuma =[[1903]]. [[december 8.]] {{életkor-holt|1820|4|27|1903|12|8}} |
|halál dátuma =[[1903]]. [[december 8.]] {{életkor-holt|1820|4|27|1903|12|8}} |
||
|halál helye =[[Brighton]] |
|halál helye =[[Brighton (Anglia)|Brighton]] |
||
|sírhely = |
|sírhely = |
||
|házastárs = |
|házastárs = |
||
| 49. sor: | 49. sor: | ||
}} |
}} |
||
'''Herbert Spencer''' ([[Derby]], [[1820]]. [[április 27.]] – [[Brighton]], [[1903]]. [[december 8.]]) angol filozófus, biológus, antropológus és [[Szociológia|szociológus]]. |
'''Herbert Spencer''' ([[Derby]], [[1820]]. [[április 27.]] – [[Brighton (Anglia)|Brighton]], [[1903]]. [[december 8.]]) angol filozófus, biológus, antropológus és [[Szociológia|szociológus]]. |
||
== Élete == |
== Élete == |
||
Matematikus édesapja és liberális pap nagybátyja, Thomas nevelték. Előbb mérnöki, később hírlapirói pályára lépett; 1848-1859-ben munkatársa volt előkelő angol folyóiratoknak, az ''[[The Economist|Economist]]''nak, a ''[[Westminster Review]]''-nak és az ''[[Edinburgh Review]]''-nak. |
Matematikus édesapja és liberális pap nagybátyja, Thomas nevelték. Előbb mérnöki, később hírlapirói pályára lépett; 1848-1859-ben munkatársa volt előkelő angol folyóiratoknak, az ''[[The Economist|Economist]]''nak, a ''[[Westminster Review]]''-nak és az ''[[Edinburgh Review]]''-nak. |
||
Ezek után főleg [[Charles Darwin|Darwin]] nézeteiből indulva számos nagy rendszeres műben filozófiai világnézetét dolgozta ki, melynek fő tételei a következők: szoros különbséget kell tenni a megismerhető és megismerhetetlen közt. A dolgok ősokát nem ismerjük, róla nem tudhatunk semmit. Hasonlóképp megmagyarázhatatlanok tér, idő, anyag, mozgás, erő, érzet, ész. Csak a végest ismerhetjük meg, csak az erre vonatkozó legegyetemesebb ismeretek rendszeres egysége a filozófia. A legfőbb igazság, melyet elérhetünk, az erő fenmaradása, ebből származtathatjuk le az erők viszonyainak állandóságát, hogy ugyanazok az erők ugyanazon körülmények közt ugyanazt az eredményt szülik. A természet folyamata pedig kettős: evolúció, kifejlés, azaz kiterjedése a mozgásnak és ezzel az anyagnak egésszé való egyesülése, és disszolució, feloszlás, a mozgás megszüntetése, az egésznek végeire oszlása. Minthogy a mostani világállapotban az evolúció uralkodik, Spencer rendszerét evolucionizmusnak nevezi és e gondolatát vezérfonalul használja az összes jelenségek sajátosságainak magyarázatára, a [[Föld]] képzésének, az élő szervezet alakulásának, a társadalomnak, nyelveknek, tudományoknak, művészeteknek magyarázatára. Az erkölcstant is erre az evolucionisztikus elvre alapítja, az egoizmust az altruizmussal kapcsolván egybe. [[Auguste Comte]] nézetét a fejlődés fokairól és a tudományok rendszeréről nem fogadja el. Érdemes megemlíteni, hogy Spencer a neki felajánlott Pour le mérite porosz érdemrendet visszautasította. |
Ezek után főleg [[Charles Darwin|Darwin]] nézeteiből indulva számos nagy rendszeres műben filozófiai világnézetét dolgozta ki, melynek fő tételei a következők: szoros különbséget kell tenni a megismerhető és megismerhetetlen közt. A dolgok ősokát nem ismerjük, róla nem tudhatunk semmit. Hasonlóképp megmagyarázhatatlanok tér, idő, anyag, mozgás, erő, érzet, ész. Csak a végest ismerhetjük meg, csak az erre vonatkozó legegyetemesebb ismeretek rendszeres egysége a filozófia. A legfőbb igazság, melyet elérhetünk, az erő fenmaradása, ebből származtathatjuk le az erők viszonyainak állandóságát, hogy ugyanazok az erők ugyanazon körülmények közt ugyanazt az eredményt szülik. A természet folyamata pedig kettős: evolúció, kifejlés, azaz kiterjedése a mozgásnak és ezzel az anyagnak egésszé való egyesülése, és disszolució, feloszlás, a mozgás megszüntetése, az egésznek végeire oszlása. Minthogy a mostani világállapotban az evolúció uralkodik, Spencer rendszerét evolucionizmusnak nevezi és e gondolatát vezérfonalul használja az összes jelenségek sajátosságainak magyarázatára, a [[Föld]] képzésének, az élő szervezet alakulásának, a társadalomnak, nyelveknek, tudományoknak, művészeteknek magyarázatára. Az erkölcstant is erre az evolucionisztikus elvre alapítja, az egoizmust az altruizmussal kapcsolván egybe. [[Auguste Comte]] nézetét a fejlődés fokairól és a tudományok rendszeréről nem fogadja el. Érdemes megemlíteni, hogy Spencer a neki felajánlott Pour le mérite porosz érdemrendet visszautasította. |
||
Magyarul [[Lechner László]] ismertette Spencer rendszerét a Magyar Philologiai Szemlében. |
Magyarul [[Lechner László]] ismertette Spencer rendszerét a Magyar Philologiai Szemlében. |
||
== Főbb művei == |
== Főbb művei == |
||
* Social statics (1851, 2. kiad. 1874) |
* Social statics (1851, 2. kiad. 1874) |
||
| 73. sor: | 73. sor: | ||
* Ecclesiastical institutions (1885) |
* Ecclesiastical institutions (1885) |
||
* Descriptive sociology (6 kötet, 1873, munkatársai itt: Callier, Scheppig, duncan) |
* Descriptive sociology (6 kötet, 1873, munkatársai itt: Callier, Scheppig, duncan) |
||
* The right of childrens (1879) |
* The right of childrens (1879) |
||
== Magyarul == |
== Magyarul == |
||
*''Értelmi, erkölcsi s testi nevelés''; ford. Öreg János, ifj. Losonczy László; fordítói, Nagykőrös 1875 |
*''Értelmi, erkölcsi s testi nevelés''; ford. Öreg János, ifj. Losonczy László; fordítói, Nagykőrös 1875 |
||
| 84. sor: | 84. sor: | ||
* ''A haladás''; ford. Szabó László; Révai, Bp., 1919 (''Világkönyvtár'') |
* ''A haladás''; ford. Szabó László; Révai, Bp., 1919 (''Világkönyvtár'') |
||
* ''A katonai és iparos társadalmak szociológiája''; ford., bev. Nagy Dénes; Új Magyarország, Bp., 1919 (''Természet és társadalom'') |
* ''A katonai és iparos társadalmak szociológiája''; ford., bev. Nagy Dénes; Új Magyarország, Bp., 1919 (''Természet és társadalom'') |
||
* |
* |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap 2018. augusztus 30., 17:52-kori változata
| Herbert Spencer | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1820. április 27. Derby |
| Elhunyt | 1903. december 8. (83 évesen) Brighton |
| Sírhely | Highgate temető |
| Ismeretes mint |
|
| Házastárs | nincs |
| Szülei | William George Spencer |
| Pályafutása | |
| Szakterület | biológia, antropológia, szociológia |
| Jelentős munkái | A system of philosophy |
 | |
| Herbert Spencer aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Herbert Spencer témájú médiaállományokat. | |
Herbert Spencer (Derby, 1820. április 27. – Brighton, 1903. december 8.) angol filozófus, biológus, antropológus és szociológus.
Élete
Matematikus édesapja és liberális pap nagybátyja, Thomas nevelték. Előbb mérnöki, később hírlapirói pályára lépett; 1848-1859-ben munkatársa volt előkelő angol folyóiratoknak, az Economistnak, a Westminster Review-nak és az Edinburgh Review-nak.
Ezek után főleg Darwin nézeteiből indulva számos nagy rendszeres műben filozófiai világnézetét dolgozta ki, melynek fő tételei a következők: szoros különbséget kell tenni a megismerhető és megismerhetetlen közt. A dolgok ősokát nem ismerjük, róla nem tudhatunk semmit. Hasonlóképp megmagyarázhatatlanok tér, idő, anyag, mozgás, erő, érzet, ész. Csak a végest ismerhetjük meg, csak az erre vonatkozó legegyetemesebb ismeretek rendszeres egysége a filozófia. A legfőbb igazság, melyet elérhetünk, az erő fenmaradása, ebből származtathatjuk le az erők viszonyainak állandóságát, hogy ugyanazok az erők ugyanazon körülmények közt ugyanazt az eredményt szülik. A természet folyamata pedig kettős: evolúció, kifejlés, azaz kiterjedése a mozgásnak és ezzel az anyagnak egésszé való egyesülése, és disszolució, feloszlás, a mozgás megszüntetése, az egésznek végeire oszlása. Minthogy a mostani világállapotban az evolúció uralkodik, Spencer rendszerét evolucionizmusnak nevezi és e gondolatát vezérfonalul használja az összes jelenségek sajátosságainak magyarázatára, a Föld képzésének, az élő szervezet alakulásának, a társadalomnak, nyelveknek, tudományoknak, művészeteknek magyarázatára. Az erkölcstant is erre az evolucionisztikus elvre alapítja, az egoizmust az altruizmussal kapcsolván egybe. Auguste Comte nézetét a fejlődés fokairól és a tudományok rendszeréről nem fogadja el. Érdemes megemlíteni, hogy Spencer a neki felajánlott Pour le mérite porosz érdemrendet visszautasította.
Magyarul Lechner László ismertette Spencer rendszerét a Magyar Philologiai Szemlében.
Főbb művei
- Social statics (1851, 2. kiad. 1874)
- Principles of psychology (1855, 2. kiad. 1872)
- Essays (2 kötet, 1858-63)
- Education (1861, magyarra fordították Losonczy L. és Öreg János, Nagy-Kőrös 1875)
- A system of philosophy. I. First principles (1862); II., III. Principles of biology (1863-67); IV., V. The principles of psychology; VI-VIII. Principles of sociology; IX. X. Principlex of morality (1897)
- Data of ethics (1879)
- The classification of the sciences (1864)
- The study of sociology (14. kiadás 1889)
- Ceremonial institutions (1879., magyarul is megjelent Szertartásos intézmények c. alatt először a Budapesti Szemlében, azután külön)
- Political institutions (1882)
- Ecclesiastical institutions (1885)
- Descriptive sociology (6 kötet, 1873, munkatársai itt: Callier, Scheppig, duncan)
- The right of childrens (1879)
Magyarul
- Értelmi, erkölcsi s testi nevelés; ford. Öreg János, ifj. Losonczy László; fordítói, Nagykőrös 1875
- Spencer Herbert synthetikus filozófiájának kivonata; összeáll. Collins F. Howard, előszó Spencer Herbert, ford. Jászi Oszkár et al., bev. Pekár Károly; Politzer, Bp., 1903 (Társadalomtudományi könyvtár)
- Értelmi, erkölcsi és testi nevelés; ford. Öreg János, Losonczy László; 3. átnézett kiad.; Hornyánszky, Bp., 1906
- Hogyan lett a vallás? Spencer Herbert nyomán; Europa, Bp., 1907 (Ébresztő. Tudományos népszerű füzetek)
- Alapvető elvek; ford. Jónás János; Grill, Bp., 1909 (Társadalomtudományi könyvtár)
- A haladás; ford. Szabó László; Révai, Bp., 1919 (Világkönyvtár)
- A katonai és iparos társadalmak szociológiája; ford., bev. Nagy Dénes; Új Magyarország, Bp., 1919 (Természet és társadalom)
Jegyzetek
Forrás
- Bokor József (szerk.). Spencer, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
|
Ez a társadalomkutatóról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |