„Csapó Vilmos” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aprók, tagolás
a Theresianum
3. sor: 3. sor:
==Életpályája==
==Életpályája==


Tanulmányait a [[bécs]]i [[Theresiánum]]ban végezte, majd [[1815]]-ben lépett a császári hadsereg 2. dragonyosezredébe. [[1830]]-ban főhadnagyi rangjának megtartásával kilépett a hadseregből és [[Tolna vármegye]]i birtokán gazdálkodott. [[1848]]. [[augusztus 24]]-től a Tolna vármegyei nemzetőrségnél szolgált őrnagyi rangban. A megye nemzetőrségének mozgóvá tett 2. zászlóalja élén részt vett a [[délvidék]]i harcokban. Szeptember közepétől a [[Jellasics József|Jellasics]] támadása miatt elrendelt népfelkelés Tolna vármegyei parancsnoka. [[Október 7]]-én az [[ozorai ütközet]]ben – [[Perczel Mór]] és [[Görgei Artúr]] csapatai mellett – az ő egysége játszotta a legfontosabb szerepet. [[Október 16]]-án az [[Országos Honvédelmi Bizottmány]] ezredessé léptette elő és megbízta a Tolna megyei nemzetőrség parancsnokságával. [[1849]]. [[június 21]]-étől ő lett a dél-dunántúli nemzetőrség és népfelkelés parancsnoka. A [[világosi fegyverletétel]] után elfogták és [[Arad]]on golyó általi halálbünetésre ítélték. Az ítéletet később tíz év [[várfogság]]ra változtatták. [[1850]]. [[június 12]]-én [[kegyelem|kegyelmet]] kapott. Ezután haláláig birtokán gazdálkodott [[Tolna vármegye|Tolna vármegyében]].
Tanulmányait a [[bécs]]i [[Theresianum]]ban végezte, majd [[1815]]-ben lépett a császári hadsereg 2. dragonyosezredébe. [[1830]]-ban főhadnagyi rangjának megtartásával kilépett a hadseregből és [[Tolna vármegye]]i birtokán gazdálkodott. [[1848]]. [[augusztus 24]]-től a Tolna vármegyei nemzetőrségnél szolgált őrnagyi rangban. A megye nemzetőrségének mozgóvá tett 2. zászlóalja élén részt vett a [[délvidék]]i harcokban. Szeptember közepétől a [[Jellasics József|Jellasics]] támadása miatt elrendelt népfelkelés Tolna vármegyei parancsnoka. [[Október 7]]-én az [[ozorai ütközet]]ben – [[Perczel Mór]] és [[Görgei Artúr]] csapatai mellett – az ő egysége játszotta a legfontosabb szerepet. [[Október 16]]-án az [[Országos Honvédelmi Bizottmány]] ezredessé léptette elő és megbízta a Tolna megyei nemzetőrség parancsnokságával. [[1849]]. [[június 21]]-étől ő lett a dél-dunántúli nemzetőrség és népfelkelés parancsnoka. A [[világosi fegyverletétel]] után elfogták és [[Arad]]on golyó általi halálbünetésre ítélték. Az ítéletet később tíz év [[várfogság]]ra változtatták. [[1850]]. [[június 12]]-én [[kegyelem|kegyelmet]] kapott. Ezután haláláig birtokán gazdálkodott [[Tolna vármegye|Tolna vármegyében]].


==Felhasznált források==
==Felhasznált források==

A lap 2007. augusztus 16., 19:22-kori változata

Csapó Vilmos, tagyosi (Dunaszentgyörgy, 1798. december 4. – Dunaszentgyörgy, 1879. szeptember 3.) honvédezredes.

Életpályája

Tanulmányait a bécsi Theresianumban végezte, majd 1815-ben lépett a császári hadsereg 2. dragonyosezredébe. 1830-ban főhadnagyi rangjának megtartásával kilépett a hadseregből és Tolna vármegyei birtokán gazdálkodott. 1848. augusztus 24-től a Tolna vármegyei nemzetőrségnél szolgált őrnagyi rangban. A megye nemzetőrségének mozgóvá tett 2. zászlóalja élén részt vett a délvidéki harcokban. Szeptember közepétől a Jellasics támadása miatt elrendelt népfelkelés Tolna vármegyei parancsnoka. Október 7-én az ozorai ütközetbenPerczel Mór és Görgei Artúr csapatai mellett – az ő egysége játszotta a legfontosabb szerepet. Október 16-án az Országos Honvédelmi Bizottmány ezredessé léptette elő és megbízta a Tolna megyei nemzetőrség parancsnokságával. 1849. június 21-étől ő lett a dél-dunántúli nemzetőrség és népfelkelés parancsnoka. A világosi fegyverletétel után elfogták és Aradon golyó általi halálbünetésre ítélték. Az ítéletet később tíz év várfogságra változtatták. 1850. június 12-én kegyelmet kapott. Ezután haláláig birtokán gazdálkodott Tolna vármegyében.

Felhasznált források