„Iszapkő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Agyagos kőzetek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta2) |
||
| 24. sor: | 24. sor: | ||
== Források == |
== Források == |
||
* [http://www.lib.utexas.edu/geo/folkready/folkprefrev.html Petrology and Sedimentary Rocks] |
* [https://web.archive.org/web/20060214063526/http://www.lib.utexas.edu/geo/folkready/folkprefrev.html Petrology and Sedimentary Rocks] |
||
{{portál|földrajz}} |
{{portál|földrajz}} |
||
A lap jelenlegi, 2018. július 26., 06:58-kori változata
Az iszapkő vagy aleurolit törmelékes keletkezésű, extrabazinális típusú üledékes kőzet, melynek szemcseméret-tartománya az agyag és homok frakcióba esik. Egyes nevezéktanok az üledékes kőzetek közül csak a meszes cementációjú változatokat tekintik aleurolitnak.
Keletkezése[szerkesztés]
Az aleurolit aleuritnak nevezett kőzetlisztből áll. Ez legtöbbször folyóvízben keletkezik és iszap formájában rakódik le, de szárazföldi képződése is ismert. Magyar terminológia szerint a homok-frakció 2 mm és 0,02 mm közötti, az agyag 0,02 mm alatti szemcseméretű. (Egyes országok meghatározása némiképp változhat.) Az aleurit az agyag- és homok-frakciót keverve tartalmazza.
Keletkezése erózióhoz köthető. A vízben felhalmozott törmelék kerekített szemcsékből áll, a szél által hordott pedig szögletes. A lerakódó aleurit nyomás és/vagy cementáló anyag hatására összeáll. Attól kezdve beszélünk aleurit helyett aleurolitról, amikor a szél vagy a víz már nem képes önállóan tovább hordozni a szemcséket.
Megjelenése[szerkesztés]
Rendkívül sokféle megjelenése lehetséges, ami az összetételétől és a cementáció fokától függ. Előfordulása az egészen laza szerkezettől a kemény, burkolásra is alkalmas változatig terjed. Összetételében a homokok és az agyagok minden lehetséges változata megjelenhet.
Szerkezete a keletkezés körülményeitől függő. Lehet felismerhető szerkezet nélküli, rétegzett (a rétegződés minden lehetséges változatával), ezenkívül palás is, amennyiben nagy nyomáson, kisfokú metamorfizálódás hatására rétegessé válik.
Színváltozatai[szerkesztés]
A kőzet színe függ a keletkezési körülményektől, az eredeti kőzetanyagtól, amelynek mállásával keletkezett, valamint a kiülepedés utáni környezeti változásoktól.
- Szárazföldi keletkezésűek lehetnek fehérek, vagy a sárgától a vörösön át a barnáig folytonos spektrumban. A fehér színt általában a kvarchomok-tartalom adja. A vörös árnyalatait a laterites mállás során keletkező vörös-vasoxid hozza létre.
- A vízi keletkezésűek általában több agyagásványt tartalmaznak, színük sötétebb, a halványszürkétől feketéig terjedő.
Utólagos (vagy ülepedés közbeni) behatásként például bitumenes fekete színt kaphat, a rézvegyületektől zöldes.
Megnevezései[szerkesztés]
A magyar elnevezése összetételtől függő: lehet agyagos homokkő vagy homokos agyagkő. Az angol nyelvű irodalom nem a claystone vagy sandstone szavakból képzi, hanem önállóan siltstone (= iszapkő) névvel látja el.
