„Tobozmirigy” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
25. sor: | 25. sor: | ||
== Kapcsolódó szócikkek == |
== Kapcsolódó szócikkek == |
||
[[Bernard Katz]] |
* [[Bernard Katz]] |
||
* [[Harmadik szem (ezoterika)|Harmadik szem]] |
|||
{{nemzetközi katalógusok}} |
|||
[[Kategória:Endokrin rendszer]] |
[[Kategória:Endokrin rendszer]] |
A lap 2017. december 24., 11:59-kori változata
Tobozmirigy | |||
| |||
Tobozmirigy elhelyezkedése az agyban pirossal jelölve. | |||
Latinul | Glandula pinealis | ||
Gray Anatómiája | 276, 1277 | ||
Artériák | Hátsó agyi artéria (arteria cerebri posterior) | ||
MeSH: Pineal+gland |
A tobozmirigy (másnéven: epifízis vagy toboztest; angolul: Pineal gland; latinul: Glandula pinealis) a köztiagy-középagy határán található belső elválasztású mirigy. Tobozhoz hasonlító alakjáról kapta a nevét. A tobozmirigy az epitalamuszban található.
Fő feladata a melatonin hormon termelése, amely nagyban befolyásolja az ember alvás-ébrenlét ciklusát, így a tobozmirigy felelős az ember „biológiai órájáért”. További funkciói tudományosan a mai napig nem egyértelműen tisztázottak.[1]
A hindu, buddhista és ezoterikus irodalom fontos szerepet tulajdonít neki. E szerint ez a mirigy az átlagembernél csökevényes, szunnyadó állapotban van, de a valódi mestereknél tökéletesen cselekvő állapotban működik. Az indiai meterek Siva szemének is nevezték, míg Descartes a lélek székhelyének nevezte.[2] Az iratok alapján a különböző agyrészekkel és a homlok közepén kifejlődő harmadik szemmel is fontos kapcsolata van és az okkult (pszichikai) erők kifejlődéséhez feltétlenül szükséges cselekvőképessé tenni. Hatásossá tételének két útja: a rendszeres meditáció és a pránikus kísérlet. Az utóbbi pránájáma jógihelyzetben, amikor a gyakorló felhúzza a pránát a hátgerinc mentén a tobozmirigybe. [2]
Jegyzetek
Fordítás
Ez a lap részben vagy egészben az angol Pineal gland című lap fordításával készült.