„Székely Géza (újságíró)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Az 1970-es években elhunyt személyek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
a Apró módosítások AWB |
||
| 23. sor: | 23. sor: | ||
== Életútja, munkássága == |
== Életútja, munkássága == |
||
A brassói Állami Főreáliskolában érettségizett. 1920-tól a [[Brassói Lapok (napilap)|Brassói Lapok]] nyomdájában dolgozott. Első cikkét a Brassói Lapok közölte 1922-ben. [[Móricz Miklós]] biztatására lett 1926–29 és 1932–34 között a lap belső munkatársa, a [[sport]], a [[turizmus]] és helyi hírek rovatvezetője. Itt jelent meg írása 1926-ban [[Farcádi Sándor]]ról (''Látogatás a székelyek költőjénél''). |
A brassói Állami Főreáliskolában érettségizett. 1920-tól a [[Brassói Lapok (napilap)|Brassói Lapok]] nyomdájában dolgozott. Első cikkét a Brassói Lapok közölte 1922-ben. [[Móricz Miklós]] biztatására lett 1926–29 és 1932–34 között a lap belső munkatársa, a [[sport]], a [[turizmus]] és helyi hírek rovatvezetője. Itt jelent meg írása 1926-ban [[Farcádi Sándor]]ról (''Látogatás a székelyek költőjénél''). |
||
1929–32 között a [[kolozsvár]]i [[Keleti Újság]] brassói tudósítója, 1933-ban [[Halász Gyula (újságíró)|Halász Gyulával]] együtt, a Brassói Lapoktól kiválva, megalapították a [[Brassói Napló]]t, amelynek helyettes, majd felelős szerkesztője. Közben 1929–31 között Halász Kálmán mellett az ''Erdélyi Turista'' társszerkesztője; 1939-ben ''Brassói Turista'' címmel önállóan indított turisztikai lapot. 1940-től a Keleti Újság és az [[Erdély (folyóirat, 1892–1948)|Erdély]] tudósítója. |
1929–32 között a [[kolozsvár]]i [[Keleti Újság]] brassói tudósítója, 1933-ban [[Halász Gyula (újságíró)|Halász Gyulával]] együtt, a Brassói Lapoktól kiválva, megalapították a [[Brassói Napló]]t, amelynek helyettes, majd felelős szerkesztője. Közben 1929–31 között Halász Kálmán mellett az ''Erdélyi Turista'' társszerkesztője; 1939-ben ''Brassói Turista'' címmel önállóan indított turisztikai lapot. 1940-től a Keleti Újság és az [[Erdély (folyóirat, 1892–1948)|Erdély]] tudósítója. |
||
| 45. sor: | 45. sor: | ||
{{Portál|Sport||Erdély|-}} |
{{Portál|Sport||Erdély|-}} |
||
[[Kategória:Magyar újságírók]] |
[[Kategória:Magyar újságírók]] |
||
[[Kategória:Sportírók]] |
[[Kategória:Sportírók]] |
||
A lap 2017. augusztus 22., 13:37-kori változata
| Székely Géza | |
| Született | 1901. február 21. Brassó |
| Elhunyt | 1974 ? Csíkszereda |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | turisztikai író, sportújságíró |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Székely Géza (írói álneve: Csukás Sz. Géza; Brassó, 1901. február 21. – 1974?) erdélyi magyar turisztikai és sportújságíró.
Életútja, munkássága
A brassói Állami Főreáliskolában érettségizett. 1920-tól a Brassói Lapok nyomdájában dolgozott. Első cikkét a Brassói Lapok közölte 1922-ben. Móricz Miklós biztatására lett 1926–29 és 1932–34 között a lap belső munkatársa, a sport, a turizmus és helyi hírek rovatvezetője. Itt jelent meg írása 1926-ban Farcádi Sándorról (Látogatás a székelyek költőjénél).
1929–32 között a kolozsvári Keleti Újság brassói tudósítója, 1933-ban Halász Gyulával együtt, a Brassói Lapoktól kiválva, megalapították a Brassói Naplót, amelynek helyettes, majd felelős szerkesztője. Közben 1929–31 között Halász Kálmán mellett az Erdélyi Turista társszerkesztője; 1939-ben Brassói Turista címmel önállóan indított turisztikai lapot. 1940-től a Keleti Újság és az Erdély tudósítója.
Mint sporttudósító részt vett az 1928-as amszterdami olimpián és a budapesti 1931-es Nemzetközi Turisztikai Kongresszuson. 1940-től a Csíkszeredai Idegenforgalmi Hivatal kirendeltségét vezette, 1946-tól a Csíkmegyei Népsport Szervezet elnöke, 1950-től a Megyei Testnevelési Bizottság sportfelelőse. Az 1950-es évektől turisztikai cikkeket közölt a Vörös Zászlóban, 1968-tól a csíkszeredai Hargitában, az Előrében és románul az Informaţia Harghitei c. lapban. Írásait az Encián, Turisták Évkönyve, Sportul is közölte.
Kötetei
- Nagykőhavas – Piatra Mare leírása (Brassó, 1936);
- Csíkvármegye (Csíkszereda, 1942).
- Szerkesztésében jelent meg a brassói Turista Egylet jubileumi emlékkönyve (Tíz év a turistaság szolgálatában. 1927–1937. Brassó, 1937).
Források
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.
További információk
- Halász Gyula: A századik év küszöbén. Bukarest, 1967.
- Kacsó Sándor: Fogy a virág, gyűl az iszap. Bukarest, 1974.
.svg){kind=small}