„Buza Péter” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
22. sor: 22. sor:
==Pályája==
==Pályája==


1967-ben végzett az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]] magyar-[[Könyvtáros|könyvtár]] szakán, előbb a [[Műszaki Élet]] című folyóirat munkatársa lett, majd az állami sajtóigazgatásban dolgozott. Később az [[Interpress Magazin]], majd [[1984]]-től a [[Magyar Nemzet]] rovatvezetője, [[1996]]-tól szerkesztője lett. Számos lap szerkesztőjeként is dolgozott. [[1989]]-től a [[Budapesti Városvédő Egyesület]] elnökségi tagja, 1990-94 között a Városvédő és Polgári Szervezetek Szövetségének elnöke<ref>{{CitLib|szerző=[[Hermann Péter]] (szerk) |cím=Biográf Ki kicsoda 2002 |alcím= |hely=Budapest |kiadó=Enciklopédia Kiadó |év=2001}}</ref>.
1967-ben végzett az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]] magyar-[[Könyvtáros|könyvtár]] szakán, előbb a [[Műszaki Élet]] című folyóirat munkatársa lett, majd az állami sajtóigazgatásban dolgozott. Később az [[Interpress Magazin]], majd [[1984]]-től a [[Magyar Nemzet]] rovatvezetője, [[1996]]-tól szerkesztője lett. Több lap szerkesztőjeként is dolgozott. [[1989]]-től a [[Budapesti Városvédő Egyesület]] elnökségi tagja, 1990-94 között a Városvédő és Polgári Szervezetek Szövetségének elnöke<ref>{{CitLib|szerző=[[Hermann Péter]] (szerk) |cím=Biográf Ki kicsoda 2002 |alcím= |hely=Budapest |kiadó=Enciklopédia Kiadó |év=2001}}</ref>.
===Budapest===
===Budapest===
1979-től publikált a [[Budapest (folyóirat)|Budapest folyóirat]]ban<ref>Első írása a folyóirat XVII. évfolyamának 1979 februári (2.) számában jelent meg, az általa indított ''Elfelejtett épületek'' sorozatban mutatta be a Hermina út 35-öt</ref>, majd a lap 1988-as megszüntetését követően 2004-ben az ő kezdeményezésére indították újra a havilapot. A [[Népszabadság]] tíz éven át megjelenő (1992-2002) Budapest-mellékletének [[Tóth Ákos]], [[Krajczár Gyula]] és [[Berkó Pál]] után utolsó szerkesztője volt<ref>{{CitPer|szerző=[[N. Kósa Judit]] |cím=Előszó |alcím= |periodika=[[Budapesti Negyed]] |év=2005 |oldal=1 |évfolyam=13 |szám=3-4. }}</ref>.
1979-től publikált a [[Budapest (folyóirat)|Budapest folyóirat]]ban<ref>Első írása a folyóirat XVII. évfolyamának 1979 februári (2.) számában jelent meg, az általa indított ''Elfelejtett épületek'' sorozatban mutatta be a Hermina út 35-öt</ref>, majd a lap 1988-as megszüntetését követően 2004-ben az ő kezdeményezésére indították újra a havilapot. A [[Népszabadság]] tíz éven át megjelenő (1992-2002) Budapest-mellékletének [[Tóth Ákos]], [[Krajczár Gyula]] és [[Berkó Pál]] után utolsó szerkesztője volt<ref>{{CitPer|szerző=[[N. Kósa Judit]] |cím=Előszó |alcím= |periodika=[[Budapesti Negyed]] |év=2005 |oldal=1 |évfolyam=13 |szám=3-4. }}</ref>.
[[1990]]-ben [[Zenthe Ferenc]]cel, [[Győrffy Miklós]]sal egyik alapítója volt a [[Herminamező Polgári Köre|Herminamező Polgári Körének]], melynek ügyvezető elnöki tisztét is betöltötte<ref>{{CitLib|szerző=[[Lett Miklós]] |cím=Herminamező Polgári Köre |alcím= |hely=Budapest |kiadó=Budapesti Honismereti Társaság |év=2006 |url=http://www.bpht.hu/historiak/68.pdf }}</ref>. Az egyesület számos kezdeményezésében részt vett, számos kiadványát szerezte vagy gondozta. 1995-ben a kör szervezésében, Buza vezetésével kutatták fel a [[Városliget]]ben [[Horváth Jakab]] sírját, akire korábban csak egy - a liget egy másik pontján található - kő emlékezett ''FUIT'' (volt) felirattal<ref>{{CitWeb |url=https://www.kozterkep.hu/p/66/A_FUIT_sir_rejtelye.html |szerző=[[Neszták Béla]] |cím=A FUIT sír rejtélye |weblap=Köztérkép |nyelvkód=|hely= |kiadó= |dátum=2009-03-25 vagy év= |oldal= |elér=2017-7-18}}</ref>. A 2002-ben alapított [[Nagy Budapest Törzsasztal]] tagja, a kör szellemi tőkéjére épített Budapest könyvek közül többet is gondozott.
[[1990]]-ben [[Zenthe Ferenc]]cel, [[Győrffy Miklós]]sal egyik alapítója volt a [[Herminamező Polgári Köre|Herminamező Polgári Körének]], melynek ügyvezető elnöki tisztét is betöltötte<ref>{{CitLib|szerző=[[Lett Miklós]] |cím=Herminamező Polgári Köre |alcím= |hely=Budapest |kiadó=Budapesti Honismereti Társaság |év=2006 |url=http://www.bpht.hu/historiak/68.pdf }}</ref>. Az egyesület számos kezdeményezésében részt vett, több kiadványát is szerezte vagy gondozta. 1995-ben a kör szervezésében, Buza vezetésével kutatták fel a [[Városliget]]ben [[Horváth Jakab]] sírját, akire korábban csak egy - a liget egy másik pontján található - kő emlékezett ''FUIT'' (volt) felirattal<ref>{{CitWeb |url=https://www.kozterkep.hu/p/66/A_FUIT_sir_rejtelye.html |szerző=[[Neszták Béla]] |cím=A FUIT sír rejtélye |weblap=Köztérkép |nyelvkód=|hely= |kiadó= |dátum=2009-03-25 vagy év= |oldal= |elér=2017-7-18}}</ref>. A 2002-ben alapított [[Nagy Budapest Törzsasztal]] tagja, a kör szellemi tőkéjére épített Budapest könyvek közül többet is gondozott.


==Könyvei==
==Könyvei==

A lap 2017. július 18., 14:47-kori változata

Buza Péter
Született1942. május 22. (81 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaújságíró,
könyvtáros,
helytörténész,
író,
városvédő
SablonWikidataSegítség

Buza Péter (néhol helytelenül hosszú ú-val Búzaként) (Kispest[1] 1942. május 22.[2]-) könyvtáros, újságíró, Budapest-történész, számos könyv szerzője, a a Nagy Budapest Törzsasztal tagja.

Pályája

1967-ben végzett az ELTE magyar-könyvtár szakán, előbb a Műszaki Élet című folyóirat munkatársa lett, majd az állami sajtóigazgatásban dolgozott. Később az Interpress Magazin, majd 1984-től a Magyar Nemzet rovatvezetője, 1996-tól szerkesztője lett. Több lap szerkesztőjeként is dolgozott. 1989-től a Budapesti Városvédő Egyesület elnökségi tagja, 1990-94 között a Városvédő és Polgári Szervezetek Szövetségének elnöke[3].

Budapest

1979-től publikált a Budapest folyóiratban[4], majd a lap 1988-as megszüntetését követően 2004-ben az ő kezdeményezésére indították újra a havilapot. A Népszabadság tíz éven át megjelenő (1992-2002) Budapest-mellékletének Tóth Ákos, Krajczár Gyula és Berkó Pál után utolsó szerkesztője volt[5]. 1990-ben Zenthe Ferenccel, Győrffy Miklóssal egyik alapítója volt a Herminamező Polgári Körének, melynek ügyvezető elnöki tisztét is betöltötte[6]. Az egyesület számos kezdeményezésében részt vett, több kiadványát is szerezte vagy gondozta. 1995-ben a kör szervezésében, Buza vezetésével kutatták fel a Városligetben Horváth Jakab sírját, akire korábban csak egy - a liget egy másik pontján található - kő emlékezett FUIT (volt) felirattal[7]. A 2002-ben alapított Nagy Budapest Törzsasztal tagja, a kör szellemi tőkéjére épített Budapest könyvek közül többet is gondozott.

Könyvei


Források, jegyzetek

  1. Csordás Lajos: A város múltját keresőknek ír. Népszabadság, (1999. április 1.) 38. o.
  2. A Széphalom Könyvműhely szerzőinek adatbázisa. Széphalom Könyvműhely (1994) (Hozzáférés: 2017. július 15.)
  3. Hermann Péter (szerk): Biográf Ki kicsoda 2002. Budapest: Enciklopédia Kiadó. 2001.  
  4. Első írása a folyóirat XVII. évfolyamának 1979 februári (2.) számában jelent meg, az általa indított Elfelejtett épületek sorozatban mutatta be a Hermina út 35-öt
  5. N. Kósa Judit: Előszó. Budapesti Negyed, XIII. évf. 3–4. sz. (2005) 1. o.
  6. Lett Miklós: Herminamező Polgári Köre. Budapest: Budapesti Honismereti Társaság. 2006.  
  7. Neszták Béla: A FUIT sír rejtélye. Köztérkép (2009) (Hozzáférés: 2017. július 18.)