„Prokopiosz (történetíró)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 22. sor: | 22. sor: | ||
* De bellis (8 kötet: 2 perzsa, 2 vandál, 3 ostrogót, 1 áttekintő vázlat) |
* De bellis (8 kötet: 2 perzsa, 2 vandál, 3 ostrogót, 1 áttekintő vázlat) |
||
* Historia arcana (Anecdota – Titkos történet, Justinianus kritikája, [[558]]-[[559]]-es évek eseményei) |
* Historia arcana (Anecdota – Titkos történet, Justinianus kritikája, [[558]]-[[559]]-es évek eseményei) |
||
== Személye a ''Régi tudós világ históriájá''ban == |
|||
[[Budai Ézsaiás]] teológus és történetíró a ''Régi tudós világ históriája'' című [[1802]]-es, [[Debrecen]]ben megjelent nagy tudós-lexikonában a következőket írja Prokópioszról:<ref>[https://books.google.hu/books?id=5EgQAAAAIAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false Google Books, 111–112. o.]</ref> |
|||
:{| align="center" width=100% |
|||
|- |
|||
|bgcolor = "#FF9"| |
|||
''PROCOPIUS Caesareából'', ''Palaestiná''bann. Élt a’ VI-dik századbann. Eleinte Constantziápolybann Prokátoroskodott, és ékesennszóllást tanított. Azutánn, mint Secretarius, vólt, Belizarius mellett; meghólt 562. tájánn. Írt Históriát 8. könyvekbenn, mellyeket két ''Tetrás''ra osztott. Az elsőnek Περσχα, a’ másodiknak Γοθιχα nevet adott. Amannak azért; mivel annak két első könyveibenn a’ Persákkal való hadakozások íratna le, 408-tól fogva 559-ig, (ugyan annak két utolsó könyveibenn, Afrikábann a’ Vandalusokkal, és Maurusokkal folytatott hadakozások adatnak elő, 395-től fogva 545-ig)ː az utolsó Tetrásnak pedig azért, mivel a Gothusokkal való hadakozást foglalja magábann, és 487-tenn kezdődvén, vivődik 552-ig. Procopius másik munkájának ez a’ titulusaː Κτισματα, vagy, ''De aedificiis conditis vel restauratis auspicio Justiniani Imperatoris Libr. 6.'' Harmadik munkájaː ’Αυεχδοτα, az az titkos Históriája Justinianusnak; melybenn valami jót másutt Justinianusról és Belizariusról mondott, mind azt visszahúzza, és őket igen rút színekkel festi le; mint szinte Theodorának bujaságát is. Stilusa könnyen folyó, és idejéhez képest meglehetős. |
|||
|} |
|||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
||
A lap 2017. május 27., 13:05-kori változata
| Prokopiosz | |
| Született | Caesarea Maritima[3] |
| Elhunyt | Konstantinápoly |
| Állampolgársága | bizánci |
| Foglalkozása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Prokopiosz témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kaiszareiai Prokopiosz (latinosan: Prokopios; 500? – 565?) bizánci történetíró, aki legfőképpen I. Justinianus császár alatti háborúk leírásáról ismert.
Élete
Caesarea-ban született, törvényt tanult, majd Konstantinápolyban (ma: Isztambul) gyakorolt. Procopius a Palesztina provincia akkori adminisztrációs központjában Caesarea Maritima városában született 500 környékén. Valószínűleg a város védőszentjéről, a mártírhalált halt 4. századi Prokopiosról kaphatta nevét.
Családjának módjában állt taníttatni, így minden bizonnyal a gázai görög iskolában tanulhatott, de tanulmányait Bejrútban is folytathatta. Anyanyelve a görög volt, de jártas volt a latin, perzsa és gót nyelvekben is.
526 vagy 527-ben Flavius Belisariushoz, Daras város helyőrségének kapitányához és hadvezérhez került tanácsosként, akit elkísért felívelő katonai pályája során (530 ibér háború a Szászánida Birodalom ellen, 532 konstantinápolyi Nika-lázadás leverése, 533 észak-afrikai vandál háború, 535-540 itáliai osztrogótok elleni háború).
540-ben Ravenna bevétele után visszatért Konstantinápolyba, ahol 542-ben átélte a pestist. Később magas rangokat (ilustris, talán patríciusit is) és hivatalokat kapott, melyekről azonban nem maradtak fenn pontos információk. Visszatérte után történetírói munkájának szentelte idejét, mely a justinianusi háborúkat dolgozta fel 550-ig bezáróan.
Művei
Prokopiusz görögül írt. Legismertebb munkája A háborúk könyve. Az első két kötet a perzsa háborút írja le 550-ig; a következő kettő az afrikai csatáról szól; a másik három kötet az itáliai harcról ír; és a legutolsó kötet leír minden fontosabb eseményt 554-ig.
Bár Prokopiusz főleg katonai ügyekben érzi otthon magát, más témákban is találhatók munkái. Munkái még a Titkos történet, egy kritikus magyarázat Jusztiniánusz, Belisar hadvezér, Theodora és a bizánci bíróság életéről; és a Jusztiniánusz építményei (553-555), ami egy könyv Jusztiniánusz építési programjáról.
- De aedificiis (Peri ktismaton – épületekről, Justinianus magasztalása, 6 kötet maradt fenn)
- De bellis (8 kötet: 2 perzsa, 2 vandál, 3 ostrogót, 1 áttekintő vázlat)
- Historia arcana (Anecdota – Titkos történet, Justinianus kritikája, 558-559-es évek eseményei)
Személye a Régi tudós világ históriájában
Budai Ézsaiás teológus és történetíró a Régi tudós világ históriája című 1802-es, Debrecenben megjelent nagy tudós-lexikonában a következőket írja Prokópioszról:[4]
PROCOPIUS Caesareából, Palaestinábann. Élt a’ VI-dik századbann. Eleinte Constantziápolybann Prokátoroskodott, és ékesennszóllást tanított. Azutánn, mint Secretarius, vólt, Belizarius mellett; meghólt 562. tájánn. Írt Históriát 8. könyvekbenn, mellyeket két Tetrásra osztott. Az elsőnek Περσχα, a’ másodiknak Γοθιχα nevet adott. Amannak azért; mivel annak két első könyveibenn a’ Persákkal való hadakozások íratna le, 408-tól fogva 559-ig, (ugyan annak két utolsó könyveibenn, Afrikábann a’ Vandalusokkal, és Maurusokkal folytatott hadakozások adatnak elő, 395-től fogva 545-ig)ː az utolsó Tetrásnak pedig azért, mivel a Gothusokkal való hadakozást foglalja magábann, és 487-tenn kezdődvén, vivődik 552-ig. Procopius másik munkájának ez a’ titulusaː Κτισματα, vagy, De aedificiis conditis vel restauratis auspicio Justiniani Imperatoris Libr. 6. Harmadik munkájaː ’Αυεχδοτα, az az titkos Históriája Justinianusnak; melybenn valami jót másutt Justinianusról és Belizariusról mondott, mind azt visszahúzza, és őket igen rút színekkel festi le; mint szinte Theodorának bujaságát is. Stilusa könnyen folyó, és idejéhez képest meglehetős.
Jegyzetek
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. október 28.)
- ↑ a b Большая российская энциклопедия. Электронная версия (orosz nyelven). The Great Russian Encyclopedia, 2016. április 1. (Hozzáférés: 2023. október 28.)
- ↑ https://www.britannica.com/biography/Procopius-Byzantine-historian, http://www.theodora.com/encyclopedia/p2/procopius.html
- ↑ Google Books, 111–112. o.
Művei magyar fordításban
- részletek INː (szerk.) Simon Róbert – Székely Magda – Dimitriosz Hadziszː A bizánci irodalom kistükre, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1974, ISBN 963-07-0345-9, 51–73 p
- Prokopios: Titkos történet. Ford. Kapitánffy István. Budapest, Helikon Kiadó, 1984. ISBN 963-207-675-3, 217 p