„William Makepeace Thackeray” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a commonskat benne van az infoboxban |
|||
32. sor: | 32. sor: | ||
== További információk == |
== További információk == |
||
{{Commonskat|William Makepeace Thackeray}} |
|||
* [http://mek.oszk.hu/01300/01391/html/vilag106.htm oszk] |
* [http://mek.oszk.hu/01300/01391/html/vilag106.htm oszk] |
||
* [http://www.literatura.hu/irok/real/thackeray.htm literatura] |
* [http://www.literatura.hu/irok/real/thackeray.htm literatura] |
A lap 2016. július 18., 10:14-kori változata
William Makepeace Thackeray | |
Élete | |
Született | 1811. július 18. Kalkutta |
Elhunyt | 1863. december 24. (52 évesen) London, Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága |
Sírhely | Kensal Green Cemetery |
Nemzetiség | angol |
Szülei | Anne Becher Richmond Thackeray |
Házastársa | Isabella Gethen Creagh Shawe (1837–) |
Gyermekei |
|
Jellemző műfaj(ok) | |
William Makepeace Thackeray aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz William Makepeace Thackeray témájú médiaállományokat. |
William Makepeace Thackeray (Kalkutta, India, 1811. július 18. – 1863. december 24.) angol író.
A világirodalom egyik legjelentősebb írója. Angol regényíró a 19. századból. A maga korában roppant népszerű művei a kapitalizmus életformájának, erkölcseinek kegyetlen szatírái. Legjelentősebb művének, a Hiúság vásárának hősnője, Rebecca (Becky) Sharp, az egyik legvonzóbb szélhámos valamennyi irodalmi hős közül.
A sznob kifejezés mai értelme tőle származik.
Élete
William Thackeray az indiai Kalkuttában született, ahol apja, Richmond Thackeray vezető tisztséget töltött be a Brit Kelet-indiai Társaságnál. Anyja, Anne Becher (1792–1864), Harriet és John Harman Becher második gyermeke, szintén a Társaságnál volt írnok.
Művei
- Catherine (Catherine) 1839
- A nagy Hoggarty gyémánt (The great Hoggarty Diamond) 1841
- Sznobok könyve (The Book of Snobs) 1846
- Hiúság Vására (Vanity Fair) 1848
- Pendennis története 1850
- Nemes Barry Lyndon úr emlékiratai (The Luck of Barry Lyndon) 1856
- Az özvegy Lovel (Lovel the Widower) 1860
- Henry Esmond története (The History of Henry Esmond) 1862
- A virginiai testvérek (The Virginians)