„Kelen Jolán” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
39. sor: | 39. sor: | ||
== További információk == |
== További információk == |
||
* Komlós János: K. J.: Töretlen úton (Irod. Újság, 1955. 10. sz.); |
* [[Komlós János]]: K. J.: Töretlen úton (Irod. Újság, 1955. 10. sz.); |
||
* Illés Béla: K. J.: Tiétek a világ! (Élet és Irod., 1960. 34. sz.); |
* [[Illés Béla (író)|Illés Béla]]: K. J.: Tiétek a világ! (Élet és Irod., 1960. 34. sz.); |
||
* Kabos Ernő: K. J.: A néptribun (Társ. Szle, 1965. m. sz.); |
* Kabos Ernő: K. J.: A néptribun (Társ. Szle, 1965. m. sz.); |
||
* Búcsú K. J.-tól (Magy. Nemzet, 1979. dec. 29.); |
* Búcsú K. J.-tól (Magy. Nemzet, 1979. dec. 29.); |
A lap 2016. március 12., 12:31-kori változata
Kelen Jolán | |
Született | Fried Jolán 1891. november 29. Munkács |
Elhunyt | 1979. december 28. (88 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Kelen József |
Foglalkozása | pedagógus |
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kelen Jolán (Kelen Józsefné, született: Fried Jolán, Munkács, 1891. november 29. – Budapest, 1979. december 28.) tanár, Kelen József mérnök neje.
Élete
Munkácson született, izraelita vallású.[1] 1910-ben belépett a Galilei Körbe, amelynek egy ideig titkára is volt, illetve előadásokat is tartott. Budapesten érettségizett, 1910-től kereskedelmi iskolában tanított 1918-ig, mikor letartóztatták mert részt vett a forradalmi szocialisták antimilitarista munkájában, és egyúttal tanári állásától is megfosztották. A Czóbel Ernő által alapított Városi Alkalmazottak Országos Szövetség (VAOSZ) tanító-szakosztályának egyik alapítója volt. A KMP-nek már a megalakulásakor tagja lett. 1918 decemberében Pest megye tanfelügyelőjeként részt vett az iskolai reformbizottság munkájában. A Tanácsköztársaság idején a Közoktatásügyi Népbiztosság Gyermekszociális osztályát vezette, illetve tagja volt a Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanácsnak. A kommün bukása után 1919 őszén emigrált Bécsbe, 1922-ben Moszkvába ment, és főiskolai tanárként dolgozott. Belépett az SZK(b)P-be, később pedig a Tankönyvkiadó felelős szerkesztőjeként tevékenykedett. 1926-tól 1931-ig Berlinben a Szovjetunió kereskedelmi képviseletének tisztviselője volt. 1954-ben jött vissza Magyarországra, az MSZMP Párttörténeti intézetének munkatársaként dolgozott. Több történelmi tárgyú regényt is írt.
Fontosabb munkái
- Töretlen úton. Korvin Ottó élete (Bp., 1955);
- Galilei-per a XX. században (Bp., 1957).
- A föld mégis mozog (Bp., 1957);
- Tiétek a világ! (Bp., 1960);
- A néptribun. Fejezetek Bokányi Dezső életéből (Barabás Gyulával, Bp., 1964).
Jegyzetek
- ↑ HU BFL VII.18.d 13/1070/1921
Források
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerkesztette Vass Henrik – Bassa Endre – Kabos Ernő. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1976. 283. o. ISBN 963 09 0412 8
További információk
- Komlós János: K. J.: Töretlen úton (Irod. Újság, 1955. 10. sz.);
- Illés Béla: K. J.: Tiétek a világ! (Élet és Irod., 1960. 34. sz.);
- Kabos Ernő: K. J.: A néptribun (Társ. Szle, 1965. m. sz.);
- Búcsú K. J.-tól (Magy. Nemzet, 1979. dec. 29.);
- Nekr. (Népszabadság, 1979. dec. 29.).