„Astacopsis gouldi” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Új oldal, tartalma: „{{Taxobox | name = Astacopsis gouldi | image = | image_caption = | status = EN | regnum = Állatok ''(Animalia)'' | phylum = Ízeltlábúak ''(Arthropoda)'' |…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 31. sor: | 31. sor: | ||
Az Astacopsis gouldi [[Tasmania]] [[endemikus élőlény|endemikus rákfaja]]. Ez az állat kizárólag Tasmania északra folyó, azaz a [[Bass-szoros]]ba ömlő [[folyó]]ban található meg. Csak a tiszta vizű, tengerszint fölötti 400 méteres magasságokban található meg. |
Az Astacopsis gouldi [[Tasmania]] [[endemikus élőlény|endemikus rákfaja]]. Ez az állat kizárólag Tasmania északra folyó, azaz a [[Bass-szoros]]ba ömlő [[folyó]]ban található meg. Csak a tiszta vizű, tengerszint fölötti 400 méteres magasságokban található meg. |
||
A [[Természetvédelmi Világszövetség]] ''(IUCN)'' szerint [[veszélyeztetett faj]]nak számít, mivel súlyosan érinti az élőhelyeinek az elvesztése, a vízszennyezés és a túlhalászása, továbbá az is, hogy folyókból, patakokból kiveszik a beléjük dőlt fákat és ágakat - az még nem ismert, hogy a rák e faanyagokkal, vagy a belőlük táplálkozó [[baktériumok]]kal, [[alga|algákkal]] és gerinctelenekkel táplálkozik-e. 1995-ben, [[Ausztrália (ország)|Ausztrália]] [[sebezhető faj]]nak nyilvánította és betiltotta a befogását. A begyűjtéséhez engedély szükséges; aki nem tartja be a tilalmat 10 ezer [[ausztrál dollár]]os büntetésben részesül. |
A [[Természetvédelmi Világszövetség]] ''(IUCN)'' szerint [[veszélyeztetett faj]]nak számít, mivel súlyosan érinti az élőhelyeinek az elvesztése, a vízszennyezés és a túlhalászása, továbbá az is, hogy folyókból, patakokból kiveszik a beléjük dőlt fákat és ágakat - az még nem ismert, hogy a rák e faanyagokkal, vagy a belőlük táplálkozó [[baktériumok]]kal, [[alga|algákkal]] és gerinctelenekkel táplálkozik-e.<ref>{{IUCN2010 |assessors=T. Walsh & N. Doran |year=2010 |id=2190 |title=Astacopsis gouldi |downloaded=October 5, 2010 |version=3.1}}</ref> 1995-ben, [[Ausztrália (ország)|Ausztrália]] [[sebezhető faj]]nak nyilvánította és betiltotta a befogását. A begyűjtéséhez engedély szükséges; aki nem tartja be a tilalmat 10 ezer [[ausztrál dollár]]os büntetésben részesül. |
||
== Megjelenése == |
== Megjelenése == |
||
Ez a rákfaj a [[Föld|világ]] legnagyobb édesvízi ízeltlábúja. Korábban a legnagyobb példányok 80 centiméterek és 5 kilogrammosak voltak, azonban manapság a 2 kilogrammos példányok is ritkák. |
Ez a rákfaj a [[Föld|világ]] legnagyobb édesvízi ízeltlábúja. Korábban a legnagyobb példányok 80 centiméterek és 5 kilogrammosak voltak, azonban manapság a 2 kilogrammos példányok is ritkák.<ref>{{cite web |url=http://www.environment.gov.au/biodiversity/threatened/publications/lobster.html |title=Tasmanian Giant Freshwater Lobster (''Astacopsis gouldi'') |publisher=[[Department of the Environment, Water, Heritage and the Arts]] |date=February 9, 2007 |accessdate=March 16, 2010}}</ref> |
||
== Életmódja == |
== Életmódja == |
||
Az árnyékos és lassú folyású folyók és patakok lakója. A vízhőmérséklete 18 [[Celsius-skála|Celsius-fokos]] |
Az árnyékos és lassú folyású folyók és patakok lakója. A magas [[oxigén]]szintű szakaszokat kedveli. A vízhőmérséklete 18 [[Celsius-skála|Celsius-fokos]] kell, hogy legyen.<ref name="Lobsters4" /> Azokat a helyeket választja élőhelyül ahol természetes mélyedések és vízbe dőlt fák vannak. Tápláléka elbomló faanyag és kisebb gerinctelen állat, néha döghús is. A [[hímnem (biológia)|hím]] területvédő; a területén néhány [[nőnem (biológia)|nőstényből]] háremet tart.<ref name="Lobsters4" /><ref name="UMichMoZ" /><ref name="Gov-Au" /><ref name="TAS">{{cite web|url=http://www.ifs.tas.gov.au/fact_sheets/a_gouldi.html|title=(Factsheet)|publisher=Inland Fisheries Service|accessdate=September 2004}}</ref> |
||
Legfőbb természetes ellenségei a [[kacsacsőrű emlős]] ''(Ornithorhynchus anatinus)'', a [[sárgahasú úszópatkány]] ''(Hydromys chrysogaster)'' és a [[Gadopsis marmoratus]] nevű sügéralkatú. A fiatalokra az idősebb példányok is vadászhatnak. |
Legfőbb természetes ellenségei a [[kacsacsőrű emlős]] ''(Ornithorhynchus anatinus)'', a [[sárgahasú úszópatkány]] ''(Hydromys chrysogaster)'' és a [[Gadopsis marmoratus]] nevű sügéralkatú. A fiatalokra az idősebb példányok is vadászhatnak. |
||
Hosszú életű ízeltlábú, amely 40 évig |
Hosszú életű ízeltlábú, amely 40 évig is élhet.<ref name="Lobsters4">{{cite web|url=http://www.lobsters.tascom.net/page4.htm|title=The Giant Tasmanian Freshwater Lobster|accessdate=September 2004}}</ref> |
||
== Szaporodása == |
== Szaporodása == |
||
Az ivarérettséget a nőstény 9, míg a hím 14 évesen éri el. A nőstény csak kétévente szaporodik egyszer. A párzási időszak ősszel van. A peték az anyjuk úszólábai közé tapadnak, egészen a következő nyárig, amikor kikelnek belőlük a 6 milliméteres [[lárva|lárvák]]. Egyrészt ez a hosszú gondoskodás jól jön, mivel a kifejlett példánynak alig van ellensége, másrészt, ha az anyaállatot begyűjti az ember, nemcsak azt a példányt, hanem egy nemzedéket pusztít el. |
Az ivarérettséget a nőstény 9, míg a hím 14 évesen éri el. A nőstény csak kétévente szaporodik egyszer.<ref name="UMichMoZ">{{cite web|url=http://animaldiversity.ummz.umich.edu/site/accounts/information/Astacopsis_gouldi.html|title=ADW: Astacopsis gouldi: Information|work=Animal Diversity Web|publisher=[[University of Michigan]] Museum of Zoology|accessdate=11 October 2011}}</ref> A párzási időszak ősszel van. A peték az anyjuk úszólábai közé tapadnak, egészen a következő nyárig, amikor kikelnek belőlük a 6 milliméteres [[lárva|lárvák]]. Egyrészt ez a hosszú gondoskodás jól jön, mivel a kifejlett példánynak alig van ellensége,<ref name="UMichMoZ" /> másrészt, ha az anyaállatot begyűjti az ember, nemcsak azt a példányt, hanem egy nemzedéket pusztít el.<ref name="Gov-Au">{{cite web|url=http://www.deh.gov.au/biodiversity/threatened/information/factsheets/lobster.html|title=Threatened species and ecological communities publications - Biodiversity|publisher=Australian Government – Department of the Environment and Heritage|accessdate=11 October 2011}}</ref> |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap 2015. december 10., 13:03-kori változata
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Veszélyeztetett      
| ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Astacopsis gouldi (Clark, 1936) | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Astacopsis gouldi témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Astacopsis gouldi témájú kategóriát. |
Az Astacopsis gouldi a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának a tízlábú rákok (Decapoda) rendjébe, ezen belül a Parastacidae családjába tartozó faj.
Neve
A tudományos fajnevét, azaz a gouldi-t, John Gould angol természettudósról kapta.
Előfordulása
Az Astacopsis gouldi Tasmania endemikus rákfaja. Ez az állat kizárólag Tasmania északra folyó, azaz a Bass-szorosba ömlő folyóban található meg. Csak a tiszta vizű, tengerszint fölötti 400 méteres magasságokban található meg.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint veszélyeztetett fajnak számít, mivel súlyosan érinti az élőhelyeinek az elvesztése, a vízszennyezés és a túlhalászása, továbbá az is, hogy folyókból, patakokból kiveszik a beléjük dőlt fákat és ágakat - az még nem ismert, hogy a rák e faanyagokkal, vagy a belőlük táplálkozó baktériumokkal, algákkal és gerinctelenekkel táplálkozik-e.[1] 1995-ben, Ausztrália sebezhető fajnak nyilvánította és betiltotta a befogását. A begyűjtéséhez engedély szükséges; aki nem tartja be a tilalmat 10 ezer ausztrál dolláros büntetésben részesül.
Megjelenése
Ez a rákfaj a világ legnagyobb édesvízi ízeltlábúja. Korábban a legnagyobb példányok 80 centiméterek és 5 kilogrammosak voltak, azonban manapság a 2 kilogrammos példányok is ritkák.[2]
Életmódja
Az árnyékos és lassú folyású folyók és patakok lakója. A magas oxigénszintű szakaszokat kedveli. A vízhőmérséklete 18 Celsius-fokos kell, hogy legyen.[3] Azokat a helyeket választja élőhelyül ahol természetes mélyedések és vízbe dőlt fák vannak. Tápláléka elbomló faanyag és kisebb gerinctelen állat, néha döghús is. A hím területvédő; a területén néhány nőstényből háremet tart.[3][4][5][6]
Legfőbb természetes ellenségei a kacsacsőrű emlős (Ornithorhynchus anatinus), a sárgahasú úszópatkány (Hydromys chrysogaster) és a Gadopsis marmoratus nevű sügéralkatú. A fiatalokra az idősebb példányok is vadászhatnak.
Hosszú életű ízeltlábú, amely 40 évig is élhet.[3]
Szaporodása
Az ivarérettséget a nőstény 9, míg a hím 14 évesen éri el. A nőstény csak kétévente szaporodik egyszer.[4] A párzási időszak ősszel van. A peték az anyjuk úszólábai közé tapadnak, egészen a következő nyárig, amikor kikelnek belőlük a 6 milliméteres lárvák. Egyrészt ez a hosszú gondoskodás jól jön, mivel a kifejlett példánynak alig van ellensége,[4] másrészt, ha az anyaállatot begyűjti az ember, nemcsak azt a példányt, hanem egy nemzedéket pusztít el.[5]
Jegyzetek
- ↑ Sablon:IUCN2010
- ↑ Tasmanian Giant Freshwater Lobster (Astacopsis gouldi). Department of the Environment, Water, Heritage and the Arts, 2007. február 9. (Hozzáférés: 2010. március 16.)
- ↑ a b c The Giant Tasmanian Freshwater Lobster. (Hozzáférés: 2004. szeptember 1.)
- ↑ a b c ADW: Astacopsis gouldi: Information. Animal Diversity Web. University of Michigan Museum of Zoology. (Hozzáférés: 2011. október 11.)
- ↑ a b Threatened species and ecological communities publications - Biodiversity. Australian Government – Department of the Environment and Heritage. (Hozzáférés: 2011. október 11.)
- ↑ (Factsheet). Inland Fisheries Service. (Hozzáférés: 2004. szeptember 1.)
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Tasmanian giant freshwater crayfish című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.