„Ciprus (növénynemzetség)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
+ egyért2-sablon |
a a meghaló és feltámadó napistenek egyikéről |
||
52. sor: | 52. sor: | ||
A '''ciprus''' ''(Cupressus)'' a [[ciprusfélék]] családjának névadó nemzetsége legalább 23 fajjal. A cikkünkben felsorolt fajok némelyikét egyes szerzők más fajok változatainak tekintik; így például egyes források<ref>[http://diszfa.hu/?product=cupressus-glabra-v-arizonica-glauca-fastigiata-oszlopos-kek-arizoniai-ciprus PLANTHEON Díszfaiskola]</ref> szerint az [[arizónai ciprus]] ''(Cupressus arizonica)'' a [[kanyonciprus]]nak még csak nem is alfaja, hanem egyszerű változata ''(Cupressus glabra var. arizonica)''. |
A '''ciprus''' ''(Cupressus)'' a [[ciprusfélék]] családjának névadó nemzetsége legalább 23 fajjal. A cikkünkben felsorolt fajok némelyikét egyes szerzők más fajok változatainak tekintik; így például egyes források<ref>[http://diszfa.hu/?product=cupressus-glabra-v-arizonica-glauca-fastigiata-oszlopos-kek-arizoniai-ciprus PLANTHEON Díszfaiskola]</ref> szerint az [[arizónai ciprus]] ''(Cupressus arizonica)'' a [[kanyonciprus]]nak még csak nem is alfaja, hanem egyszerű változata ''(Cupressus glabra var. arizonica)''. |
||
A nemzetség nevét [[Küparisszosz]] antik istenről ([[Héraklész]] leszármazottjától, [[Apollón]] egyik férfiszerelméről<ref>[http://sarti-info.hu/gorogorszag/gorog_istenek/apollon-a-nap-es-a-kolteszet-istene-a-legszebb-ferfi-istenseg.php Apollo, a Nap és a Költészet istene]</ref>) kapta. Régebben ebbe a nemzetségbe sorolták a [[hamisciprus]]okat (álciprusokat) is; ezeket most a ''Chamecyparis'' nemzetségbe különítik el (MNL). |
A nemzetség nevét [[Küparisszosz]] antik istenről ([[Héraklész]] leszármazottjától, [[Apollón]] egyik férfiszerelméről,<ref>[http://sarti-info.hu/gorogorszag/gorog_istenek/apollon-a-nap-es-a-kolteszet-istene-a-legszebb-ferfi-istenseg.php Apollo, a Nap és a Költészet istene]</ref>) a meghaló és feltámadó napistenek egyikéről<ref>{{MNL|5|432}}</ref> kapta. Régebben ebbe a nemzetségbe sorolták a [[hamisciprus]]okat (álciprusokat) is; ezeket most a ''Chamecyparis'' nemzetségbe különítik el (MNL). |
||
== Származása, elterjedése == |
== Származása, elterjedése == |
A lap 2015. szeptember 19., 10:05-kori változata
A ciprus (Cupressus) a ciprusfélék családjának névadó nemzetsége legalább 23 fajjal. A cikkünkben felsorolt fajok némelyikét egyes szerzők más fajok változatainak tekintik; így például egyes források[1] szerint az arizónai ciprus (Cupressus arizonica) a kanyonciprusnak még csak nem is alfaja, hanem egyszerű változata (Cupressus glabra var. arizonica).
A nemzetség nevét Küparisszosz antik istenről (Héraklész leszármazottjától, Apollón egyik férfiszerelméről,[2]) a meghaló és feltámadó napistenek egyikéről[3] kapta. Régebben ebbe a nemzetségbe sorolták a hamisciprusokat (álciprusokat) is; ezeket most a Chamecyparis nemzetségbe különítik el (MNL).
Származása, elterjedése
Fajai az északi féltekén élnek, Észak-Amerika nyugati részétől (Mexikótól Oregonig) Ázsián (főleg a Himalája nyugati részein és Kínán) át a Mediterráneum keleti részéig (Urania).
Megjelenése, felépítése
Az ismertebb fajok hajtásai térben rendszertelenül elágazóak; pikkelyleveleik vége gyakran tompa. Tobozaik nagyobbak, mint az álciprusokéi (Johnson, 2004). Kevés tobozpikkelypárjukon sok magkezdemény fejlődik (Urania). A pikkelylevelek keresztben átellenesen állnak. Gömbölyű tobozaik elfásodnak, a tobozpikkelyek pajzsszerűen kiszélesednek (MNL).
Életmódja, termőhelye
Örökzöld fák; ritkábban cserjék. Tobozaik két év alatt érnek be (Johnson, 2004).
Felhasználása
Könnyű és tartós fája többféle ipari célra kiváló (MNL). Több faját szerte a világban díszfának ültetik, számtalan kertészeti változattal.
Egyes fajok pikkelyleveles hajtásaiból illóolajat desztillálnak.[4]
Jegyzetek
- ↑ PLANTHEON Díszfaiskola
- ↑ Apollo, a Nap és a Költészet istene
- ↑ Magyar nagylexikon V. (C–Csem). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1997. 432. o. ISBN 963-85773-0-4
- ↑ Ciprusolaj
Források
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System
- Johnson, 2004: Owen Johnson, David More: Európa fái, p. 48. Kossuth Kiadó. ISBN 978-963-09-6602-3
- Urania: Urania – Növényvilág: Magasabbrendű növények I. Fordította: Dr. Horánszky András. Szakmailag ellenőrizte: Dr. Simon Tibor. Budapest: Gondolat Kiadó. 1974. 167. o. ISBN 963 280 139 3
- MNL: Magyar nagylexikon V. (C–Csem). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1997. 432. o. ISBN 963-85773-0-4