„Fekete eperfa” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
17. sor: 17. sor:


== Megjelenése ==
== Megjelenése ==

[[Fájl:Шелковица (Morus).JPG|200px|bélyegkép|bal|Az ágak az érési időszakban. A sötét szemek ehetőek, édesek.]]
[[Fájl:Шелковица (Morus).JPG|200px|bélyegkép|bal|Az ágak az érési időszakban. A sötét szemek ehetőek, édesek.]]
Magasságához képest koronája szélesebb, törzse gyakran csavart, vagy ferde. Kérge sötét- vagy narancsbarna, friss hajtásai elszórtan paraszemölcsösek, megvágva tejnedvet eresztenek. A [[levél (botanika)|levél]] kevésbé változékony alakú, szíves vállú, széle szabálytalanul csipkézett, olykor kissé karéjos. A levéllemez felső oldala érdes tapintású, fonáka finoman pelyhes. A [[porzó]]s barkák halványzöld színűek. Gyümölcsei valójában [[termés|áltermések]], vagyis nem a magházból, hanem a kis [[virágzat#Fejecske|fejecskevirágzat]] részeit képező virágtakaró levelekből alakulnak ki. Színe előbb zöldes, később piropsas, éretten sötétbordó, majdnem fekete. Májusban virágzik, időjárástól és faegyedtől függően júniusban és júliusban folyamatosan terem.
Magasságához képest koronája szélesebb, törzse gyakran csavart, vagy ferde. Kérge sötét- vagy narancsbarna, friss hajtásai elszórtan paraszemölcsösek, megvágva tejnedvet eresztenek. A [[levél (botanika)|levél]] kevésbé változékony alakú, szíves vállú, széle szabálytalanul csipkézett, olykor kissé karéjos. A levéllemez felső oldala érdes tapintású, fonáka finoman pelyhes. A [[porzó]]s barkák halványzöld színűek. Gyümölcsei valójában [[termés|áltermések]], vagyis nem a magházból, hanem a kis [[virágzat#Fejecske|fejecskevirágzat]] részeit képező virágtakaró levelekből alakulnak ki. A termések szine előbb zöldes, majd egyre sötétebb pirosas, éretten sötétbordó, majdnem fekete. A fa májusban virágzik, időjárástól és faegyedtől függően júniusban és júliusban folyamatosan terem, a teljesen beérett termések maguktól lehullanak.


== Felhasználása ==
== Felhasználása ==

A lap 2014. július 18., 08:51-kori változata

Fekete eperfa
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Eperfafélék (Moraceae)
Nemzetség: Eperfa (Morus)
Faj: M. nigra
Tudományos név
Morus nigra
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fekete eperfa témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete eperfa témájú médiaállományokat és Fekete eperfa témájú kategóriát.

A fekete eper vagy fekete eperfa (Morus nigra) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és az eperfafélék (Moraceae) családjába tartozó faj.

Megjelenése

Az ágak az érési időszakban. A sötét szemek ehetőek, édesek.

Magasságához képest koronája szélesebb, törzse gyakran csavart, vagy ferde. Kérge sötét- vagy narancsbarna, friss hajtásai elszórtan paraszemölcsösek, megvágva tejnedvet eresztenek. A levél kevésbé változékony alakú, szíves vállú, széle szabálytalanul csipkézett, olykor kissé karéjos. A levéllemez felső oldala érdes tapintású, fonáka finoman pelyhes. A porzós barkák halványzöld színűek. Gyümölcsei valójában áltermések, vagyis nem a magházból, hanem a kis fejecskevirágzat részeit képező virágtakaró levelekből alakulnak ki. A termések szine előbb zöldes, majd egyre sötétebb pirosas, éretten sötétbordó, majdnem fekete. A fa májusban virágzik, időjárástól és faegyedtől függően júniusban és júliusban folyamatosan terem, a teljesen beérett termések maguktól lehullanak.

Felhasználása

Zölden élvezhetetlen, piros állapotában kellemesen savanykás, feketére érve pikánsan édes, a szederhez hasonló. Minél sötétebb, annál közelebb áll a teljes beéréshez. Leszedés után rövid időn belül el kell fogyasztani, mert hamar erjed. Nyersen fogyasztható, de befőtt, lekvár, szósz, gyümölcsleves, turmix, jégkrém és gyümölcsbor is készíthető belőle. Fekete állapotában a kezet és a nyelvet is befogja, textilben szinte eltávolíthatatlan foltot hagy.

Források