„Benkő Kálmán” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
4. sor: 4. sor:
| képaláírás =
| képaláírás =
| születési név =
| születési név =
| születésnap = [[1824]]. [[december 11.]] <br/>[[Csíkdelne]], {{zászló|Osztrák-Magyar Monarchia}}
| születési dátum = [[1824]]. [[december 11.]]
| születési hely = [[Csíkdelne]], {{zászló|Osztrák-Magyar Monarchia}}
| halál ideje = [[1890]]. [[október 25.]] {{életkor-holt|1824|12|11|1890|10|25}} <br/>[[Budapest]], {{zászló|Osztrák-Magyar Monarchia}}
| halál dátuma = [[1890]]. [[október 25.]] {{életkor-holt|1824|12|11|1890|10|25}}
| halál helye = [[Budapest]], {{zászló|Osztrák-Magyar Monarchia}}
| művésznév =
| művésznév =
| aktív évek = [[1843 a filmművészetben|1843]] – [[1886 a filmművészetben|1886]]
| aktív évek = [[1843 a filmművészetben|1843]] – [[1886 a filmművészetben|1886]]

A lap 2014. június 29., 11:39-kori változata

Benkő Kálmán
Életrajzi adatok
Született1824. december 11.
Csíkdelne, Osztrák-Magyar Monarchia
Elhunyt1890. október 25. (65 évesen)
Budapest, Osztrák-Magyar Monarchia
GyermekeiBenkő Jolán
Pályafutása
Aktív évek18431886
SablonWikidataSegítség

Benkő Kálmán (Csíkdelne, 1824. december 11.Budapest, 1890. október 25.) magyar színész, író.

Élete

Nemes szülőktől származott; iskoláit Csíksomlyón, Kolozsvártt és Egerben járta; utóbbi helyen Csiky Sándor két fiát tanította. 1843-ban színésszé lett Gyöngyösön és mint vándorszínész bejárta Magyarország és Erdély nagy részét. 1848-ban Esztergomban színészkedett, hol első darabját, Jelasich bevonulása Magyarországba (melyet Könyves Lajossal együtt irt), adták elő éppen, midőn az osztrák csapat bevonult a városba, mire ő a Dunán át menekült Komáromba, hol honvéd lett és mint főhadnagy kapitulált. Komáromból egyenesen a nemzeti színház kötelékébe lépett mint kardalnok, 1853-ban elhagyta a nemzeti színházat és Debrecenbe ment a városhoz napdíjas írnoknak. 1857-ben újra visszaszerződtették a pesti nemzeti színházhoz, melynél mint színész és könyvtárnok 29 évig működött; ezután nyugdíjazták, mire budapesti zuglói magányába vonult vissza.

Színpadi szerepek

Munkái

  • Magyar szinvilág 1565–1872. Pest, 1873. (2. kötete kéziratban maradt.)
  • Fata és Ficsor (3 kötetes humoros regény) - szintén kéziratban maradt.

Körülbelül 53 színművet írt és fordított:

  • Ábránd és szerelem (1852)
  • Mikulás (1852)
  • Kis árva (1858)
  • Bem apó,
  • Betyár,
  • Bolond Istók Debreczenben,
  • Bolond Miska (bohózat 3 felvonásban),
  • Bujdosó herczegek,
  • Cochinchinai herczegnő,
  • Csepűrágó,
  • Egy férfi ki az ablakon beugrik,
  • Egy szép leány,
  • Ezer forint,
  • Ezer egy éjszaka,
  • Guerilla kapitány,
  • Inkóros,
  • Kettő egyszerre,
  • Kupecz (népszínmű 3 felvonásban, először adták a Nemzeti Színházban 1860. március 6-án),
  • Melinda,
  • Nesze semmi fogd meg jól,
  • Országgyűlési adatok,
  • Ördög sziklája,
  • Puszták fia, (népszínmű 3 felvonásban),
  • Queraus! (bohózat 3 felvonásban),
  • Rontó Pál (vígjáték 4 felvonásban),
  • Száz arany és egy szép leány,
  • Tévedések színjátéka,
  • Tündér korona,
  • Ubryk Borbála,
  • Üldözött,
  • Vén husár vagy párbaj sötétben, (vígjáték 3 felvonásban),
  • Vén székely (történelmi dráma),
  • Vörös csákósok.
  • Írt még sok magánjelenetet és couplét a magyar daltársulat számára.

Ő alakította meg Budapesten az első magyar asztaltársaságot,a mely 1877 óta sok német ajkú polgárt megmagyarosított és több száz szegény gyermeket meleg ruhával ellátott.

Források