„Benkő Kálmán” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Élete |
a infobox egységesítése ld.: Wikipédia-vita:Sablonműhely#Színész infobox AWB |
||
4. sor: | 4. sor: | ||
| képaláírás = |
| képaláírás = |
||
| születési név = |
| születési név = |
||
| |
| születési dátum = [[1824]]. [[december 11.]] |
||
| születési hely = [[Csíkdelne]], {{zászló|Osztrák-Magyar Monarchia}} |
|||
| halál |
| halál dátuma = [[1890]]. [[október 25.]] {{életkor-holt|1824|12|11|1890|10|25}} |
||
| halál helye = [[Budapest]], {{zászló|Osztrák-Magyar Monarchia}} |
|||
| művésznév = |
| művésznév = |
||
| aktív évek = [[1843 a filmművészetben|1843]] – [[1886 a filmművészetben|1886]] |
| aktív évek = [[1843 a filmművészetben|1843]] – [[1886 a filmművészetben|1886]] |
A lap 2014. június 29., 11:39-kori változata
Benkő Kálmán | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1824. december 11. Csíkdelne, |
Elhunyt | 1890. október 25. (65 évesen) Budapest, |
Gyermekei | Benkő Jolán |
Pályafutása | |
Aktív évek | 1843 – 1886 |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Benkő Kálmán (Csíkdelne, 1824. december 11. – Budapest, 1890. október 25.) magyar színész, író.
Élete
Nemes szülőktől származott; iskoláit Csíksomlyón, Kolozsvártt és Egerben járta; utóbbi helyen Csiky Sándor két fiát tanította. 1843-ban színésszé lett Gyöngyösön és mint vándorszínész bejárta Magyarország és Erdély nagy részét. 1848-ban Esztergomban színészkedett, hol első darabját, Jelasich bevonulása Magyarországba (melyet Könyves Lajossal együtt irt), adták elő éppen, midőn az osztrák csapat bevonult a városba, mire ő a Dunán át menekült Komáromba, hol honvéd lett és mint főhadnagy kapitulált. Komáromból egyenesen a nemzeti színház kötelékébe lépett mint kardalnok, 1853-ban elhagyta a nemzeti színházat és Debrecenbe ment a városhoz napdíjas írnoknak. 1857-ben újra visszaszerződtették a pesti nemzeti színházhoz, melynél mint színész és könyvtárnok 29 évig működött; ezután nyugdíjazták, mire budapesti zuglói magányába vonult vissza.
Színpadi szerepek
- Abonyi Lajos: A betyár kendője....Pisze
Munkái
- Magyar szinvilág 1565–1872. Pest, 1873. (2. kötete kéziratban maradt.)
- Fata és Ficsor (3 kötetes humoros regény) - szintén kéziratban maradt.
Körülbelül 53 színművet írt és fordított:
- Ábránd és szerelem (1852)
- Mikulás (1852)
- Kis árva (1858)
- Bem apó,
- Betyár,
- Bolond Istók Debreczenben,
- Bolond Miska (bohózat 3 felvonásban),
- Bujdosó herczegek,
- Cochinchinai herczegnő,
- Csepűrágó,
- Egy férfi ki az ablakon beugrik,
- Egy szép leány,
- Ezer forint,
- Ezer egy éjszaka,
- Guerilla kapitány,
- Inkóros,
- Kettő egyszerre,
- Kupecz (népszínmű 3 felvonásban, először adták a Nemzeti Színházban 1860. március 6-án),
- Melinda,
- Nesze semmi fogd meg jól,
- Országgyűlési adatok,
- Ördög sziklája,
- Puszták fia, (népszínmű 3 felvonásban),
- Queraus! (bohózat 3 felvonásban),
- Rontó Pál (vígjáték 4 felvonásban),
- Száz arany és egy szép leány,
- Tévedések színjátéka,
- Tündér korona,
- Ubryk Borbála,
- Üldözött,
- Vén husár vagy párbaj sötétben, (vígjáték 3 felvonásban),
- Vén székely (történelmi dráma),
- Vörös csákósok.
- Írt még sok magánjelenetet és couplét a magyar daltársulat számára.
Ő alakította meg Budapesten az első magyar asztaltársaságot,a mely 1877 óta sok német ajkú polgárt megmagyarosított és több száz szegény gyermeket meleg ruhával ellátott.
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar életrajzi lexikon