„Beregardó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DhanakBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: Ukrajna települései kategória eltávolítása
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a Robot dolgozik: Helyesírás, elütések, nagykötőjel, gondolatjel
6. sor: 6. sor:


==Története==
==Története==
[[1332]]-ben ''Ordow'' néven említik először. A 14. - 15. században megye- és nemesi gyűléseket tartottak itt. [[1566]]-ban a [[tatárok]] felgyújtották és kirabolták a falut. [[reformátusok|Református]] temploma 14. - 15. századi eredetű, [[1779]]-ben újították fel, de mai alakját csak [[1938]]-ban nyerte el. [[1975]] és [[1978]] között helyreállították, de a hívek csak [[1989]]-ben kapták vissza.
[[1332]]-ben ''Ordow'' néven említik először. A 14. 15. században megye- és nemesi gyűléseket tartottak itt. [[1566]]-ban a [[tatárok]] felgyújtották és kirabolták a falut. [[reformátusok|Református]] temploma 14. 15. századi eredetű, [[1779]]-ben újították fel, de mai alakját csak [[1938]]-ban nyerte el. [[1975]] és [[1978]] között helyreállították, de a hívek csak [[1989]]-ben kapták vissza.
[[1910]]-ben 812, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Bereg vármegye]] [[Tiszaháti járás]]ához tartozott.
[[1910]]-ben 812, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Bereg vármegye]] [[Tiszaháti járás]]ához tartozott.



A lap 2007. április 4., 23:24-kori változata

Beregardó (1899-ig Beregszász-Végardó, ukránul Чепивкa (Csepivka), szlovákul Ardov, oroszul Чепoвкa (Csepovka)), korábban Берегово-Ардово (Berehovo-Ardovo): falu a mai Ukrajnában Kárpátalján a Beregszászi járásban.

Fekvése

Beregardó látképe 2005 szeptemberében
Beregardó látképe 2005 szeptemberében

Beregszásztól 2 km-re északra fekszik, közigazgatásilag Beregszászhoz tartozik.

Története

1332-ben Ordow néven említik először. A 14. – 15. században megye- és nemesi gyűléseket tartottak itt. 1566-ban a tatárok felgyújtották és kirabolták a falut. Református temploma 14. – 15. századi eredetű, 1779-ben újították fel, de mai alakját csak 1938-ban nyerte el. 1975 és 1978 között helyreállították, de a hívek csak 1989-ben kapták vissza. 1910-ben 812, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott.

Híres emberek