„Edom” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor: 4. sor:
{{Hiero|"Edom" neve az egyiptomi hieroglifákon|<hiero>M17-A2-D46-Z7-G17:D36-T14-N25</hiero>|align=right|era=nk}}
{{Hiero|"Edom" neve az egyiptomi hieroglifákon|<hiero>M17-A2-D46-Z7-G17:D36-T14-N25</hiero>|align=right|era=nk}}


Már az egyiptomi [[XVIII. dinasztia]]beli szövegek (Kr. e. 1550-1300) megemlítik Edom létét a mai Szíria területén. (Bár az e közötti Edom és a biblia Edom közötti kapcsolat nem állapítható meg teljes bizonyosággal.)
Már az egyiptomi [[XVIII. dinasztia]]beli szövegek (Kr. e. 1550-1300) megemlítik Edom létét a mai Szíria területén. (Bár az e közötti Edom és a biblia Edom közötti kapcsolat nem állapítható meg teljes bizonyossággal.)
Az edomiták a Holt-tengertől délre eső területen telepedtek le és alapítottak államot. Köztük és az izraeliták között gyakori volt az ellenségeskedés. [[Dávid zsidó király|Dávid]] király legyőzte őket <ref>2. Sám 8,13-15</ref>(2Sám 8,13-15) és ezzel Izraeltől függőségbe kerültek, majd később az [[Egységes Izraeli Királyság|Izraeli Királyság]] szétszakadása után ismét függetlenné váltak. [[II. Nabú-kudurri-uszur]] babiloni király meghódította a királyságukat.<ref>Jer 27,6; és Jer. 49. rész</ref> A megmaradt nép ezután egyre inkább észak felé települt <ref>Ez. 35-36. rész</ref> és sokan telepedtek le [[Hebron]] régiójában, míg korábbi területük Dk-i részén a [[nabateusok]] telepedtek le. A [[babiloni fogság]] után államuk Idumea néven ismert. Kr. e. 129 után a [[Hasmoneusok]] elfoglalták Idumeát és erőszakkal a zsidó vallásra kényszerítették őket. Kr. e. 34-ben Costobar edomita nemes [[VII. Kleopátra]] egyiptomi királynő támogatásával megpróbálta visszaszerezni az ország függetlenségét, de e törekvés kudarcba fulladt, és Idumea ezentúl Judea római provincia része lett. [[Nagy Heródes]] félig edomita származású volt.
Az edomiták a Holt-tengertől délre eső területen telepedtek le és alapítottak államot. Köztük és az izraeliták között gyakori volt az ellenségeskedés. [[Dávid zsidó király|Dávid]] király legyőzte őket <ref>2. Sám 8,13-15</ref>(2Sám 8,13-15) és ezzel Izraeltől függőségbe kerültek, majd később az [[Egységes Izraeli Királyság|Izraeli Királyság]] szétszakadása után ismét függetlenné váltak. [[II. Nabú-kudurri-uszur]] babiloni király meghódította a királyságukat.<ref>Jer 27,6; és Jer. 49. rész</ref> A megmaradt nép ezután egyre inkább észak felé települt <ref>Ez. 35-36. rész</ref> és sokan telepedtek le [[Hebron]] régiójában, míg korábbi területük Dk-i részén a [[nabateusok]] telepedtek le. A [[babiloni fogság]] után államuk Idumea néven ismert. Kr. e. 129 után a [[Hasmoneusok]] elfoglalták Idumeát és erőszakkal a zsidó vallásra kényszerítették őket. Kr. e. 34-ben Costobar edomita nemes [[VII. Kleopátra]] egyiptomi királynő támogatásával megpróbálta visszaszerezni az ország függetlenségét, de e törekvés kudarcba fulladt, és Idumea ezentúl Judea római provincia része lett. [[Nagy Heródes]] félig edomita származású volt.



A lap 2014. június 14., 11:17-kori változata

Edom területe citromsárgával Kr. e. 830 körül

Edom (héber nyelven: אֱדוֹם), később Idumea (görög nyelven: Ἰδουμαία) ókori állam a Közel-Keleten. Az edomiták sémi nép; a Tóra és a Biblia említése alapján Jákob bátyjának, Ézsaunak a leszármazottai voltak.[1]

"Edom" neve az egyiptomi hieroglifákon
M17A2D46Z7G17
D36
T14N25

Már az egyiptomi XVIII. dinasztiabeli szövegek (Kr. e. 1550-1300) megemlítik Edom létét a mai Szíria területén. (Bár az e közötti Edom és a biblia Edom közötti kapcsolat nem állapítható meg teljes bizonyossággal.) Az edomiták a Holt-tengertől délre eső területen telepedtek le és alapítottak államot. Köztük és az izraeliták között gyakori volt az ellenségeskedés. Dávid király legyőzte őket [2](2Sám 8,13-15) és ezzel Izraeltől függőségbe kerültek, majd később az Izraeli Királyság szétszakadása után ismét függetlenné váltak. II. Nabú-kudurri-uszur babiloni király meghódította a királyságukat.[3] A megmaradt nép ezután egyre inkább észak felé települt [4] és sokan telepedtek le Hebron régiójában, míg korábbi területük Dk-i részén a nabateusok telepedtek le. A babiloni fogság után államuk Idumea néven ismert. Kr. e. 129 után a Hasmoneusok elfoglalták Idumeát és erőszakkal a zsidó vallásra kényszerítették őket. Kr. e. 34-ben Costobar edomita nemes VII. Kleopátra egyiptomi királynő támogatásával megpróbálta visszaszerezni az ország függetlenségét, de e törekvés kudarcba fulladt, és Idumea ezentúl Judea római provincia része lett. Nagy Heródes félig edomita származású volt.



Jegyzetek

  1. I. Mózes 25,30-31 és I. Mózes 36,8-19
  2. 2. Sám 8,13-15
  3. Jer 27,6; és Jer. 49. rész
  4. Ez. 35-36. rész

Források

  • Bánosi György – Veresegyházi Béla: Eltűnt népek, eltűnt birodalmak kislexikona. Budapest: Anno. 1999. 10. o. ISBN 963-9199-29-X  
  • Gecse Gusztáv, Horváth Henrik: Bibliai kislexikon, 1978.
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap