„Edom” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Építés alatt}} |
|||
[[File:Kingdoms_around_Israel_830_map.svg|thumb|240px|Edom területe citromsárgával Kr. e. 830 körül]] |
[[File:Kingdoms_around_Israel_830_map.svg|thumb|240px|Edom területe citromsárgával Kr. e. 830 körül]] |
||
'''Edom''' ([[héber nyelv]]en: אֱדוֹם), később '''Idumea''' ([[görög nyelv]]en: Ἰδουμαία) ókori állam a [[Közel-Kelet]]en. Az edomiták [[Sémi nyelvek|sémi]] nép; a [[Tóra]] és a Biblia említése alapján [[Jákob]] bátyjának, [[Ézsau (Izsák fia)|Ézsau]]nak a leszármazottai voltak.<ref>I. Mózes 25,30-31 és I. Mózes 36,8-19</ref> |
'''Edom''' ([[héber nyelv]]en: אֱדוֹם), később '''Idumea''' ([[görög nyelv]]en: Ἰδουμαία) ókori állam a [[Közel-Kelet]]en. Az edomiták [[Sémi nyelvek|sémi]] nép; a [[Tóra]] és a Biblia említése alapján [[Jákob]] bátyjának, [[Ézsau (Izsák fia)|Ézsau]]nak a leszármazottai voltak.<ref>I. Mózes 25,30-31 és I. Mózes 36,8-19</ref> |
||
{{Hiero|"Edom" neve az egyiptomi hieroglifákon|<hiero>M17-A2-D46-Z7-G17:D36-T14-N25</hiero>|align=right|era=nk}} |
|||
⚫ | Az edomiták |
||
Már az egyiptomi [[XVIII. dinasztia]]beli szövegek megemlítik Edom létét. |
|||
⚫ | Az edomiták a Holt-tengertől délre eső területen telepedtek le és alapítottak államot. Köztük és az izraeliták között gyakori volt az ellenségeskedés. [[Dávid zsidó király|Dávid]] király legyőzte őket <ref>2. Sám 8,13-15</ref>(2Sám 8,13-15) és ezzel Izraeltől függőségbe kerültek, majd később az [[Egységes Izraeli Királyság|Izraeli Királyság]] szétszakadása után ismét függetlenné váltak. [[II. Nabú-kudurri-uszur]] babiloni király meghódította a királyságukat.<ref>Jer 27,6; és Jer. 49. rész</ref> A megmaradt nép ezután egyre inkább észak felé települt <ref>Ez. 35-36. rész</ref> és sokan telepedtek le [[Hebron]] régiójában, míg korábbi területük Dk-i részén a [[nabateusok]] telepedtek le. A [[babiloni fogság]] után államuk Idumea néven ismert. Kr. e. 129 után a [[Hasmoneusok]] elfoglalták Idumeát és erőszakkal a zsidó vallásra kényszerítették őket. Kr. e. 34-ben Costobar edomita nemes [[VII. Kleopátra]] egyiptomi királynő támogatásával megpróbálta visszaszerezni az ország függetlenségét, de e törekvés kudarcba fulladt, és Idumea ezentúl Judea római provincia része lett. [[Nagy Heródes]] félig edomita származású volt. |
||
A lap 2014. június 14., 11:11-kori változata
Edom (héber nyelven: אֱדוֹם), később Idumea (görög nyelven: Ἰδουμαία) ókori állam a Közel-Keleten. Az edomiták sémi nép; a Tóra és a Biblia említése alapján Jákob bátyjának, Ézsaunak a leszármazottai voltak.[1]
"Edom" neve az egyiptomi hieroglifákon | ||||||||
|
Már az egyiptomi XVIII. dinasztiabeli szövegek megemlítik Edom létét. Az edomiták a Holt-tengertől délre eső területen telepedtek le és alapítottak államot. Köztük és az izraeliták között gyakori volt az ellenségeskedés. Dávid király legyőzte őket [2](2Sám 8,13-15) és ezzel Izraeltől függőségbe kerültek, majd később az Izraeli Királyság szétszakadása után ismét függetlenné váltak. II. Nabú-kudurri-uszur babiloni király meghódította a királyságukat.[3] A megmaradt nép ezután egyre inkább észak felé települt [4] és sokan telepedtek le Hebron régiójában, míg korábbi területük Dk-i részén a nabateusok telepedtek le. A babiloni fogság után államuk Idumea néven ismert. Kr. e. 129 után a Hasmoneusok elfoglalták Idumeát és erőszakkal a zsidó vallásra kényszerítették őket. Kr. e. 34-ben Costobar edomita nemes VII. Kleopátra egyiptomi királynő támogatásával megpróbálta visszaszerezni az ország függetlenségét, de e törekvés kudarcba fulladt, és Idumea ezentúl Judea római provincia része lett. Nagy Heródes félig edomita származású volt.
Jegyzetek
Források
- Bánosi György – Veresegyházi Béla: Eltűnt népek, eltűnt birodalmak kislexikona. Budapest: Anno. 1999. 10. o. ISBN 963-9199-29-X
- Gecse Gusztáv, Horváth Henrik: Bibliai kislexikon, 1978.