„Tomizmus” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 109.105.18.180 (vita) szerkesztéséről Legobot szerkesztésére |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor: | 3. sor: | ||
A '''tomizmus''' a [[skolasztikus filozófia|skolasztikus]] [[Aquinói Szent Tamás]] és az általa létrehozott [[teológia]]i és [[filozófia]]i iskola tanítása. |
A '''tomizmus''' a [[skolasztikus filozófia|skolasztikus]] [[Aquinói Szent Tamás]] és az általa létrehozott [[teológia]]i és [[filozófia]]i iskola tanítása. |
||
A tomizmus fejlődése |
A tomizmus fejlődése három szakaszra bontható: |
||
#a régebbi tomizmus |
#a régebbi tomizmus |
A lap 2014. április 20., 10:09-kori változata
A tomizmus a skolasztikus Aquinói Szent Tamás és az általa létrehozott teológiai és filozófiai iskola tanítása.
A tomizmus fejlődése három szakaszra bontható:
- a régebbi tomizmus
- a reformáció előtti tomizmus
- a 19. század közepén kialakult tomizmus, ami neotomizmus néven ismert.
A tomizmus az arisztotelizmust egyesíti a keresztény – katolikus – világnézettel. Az irányzat az intellektus akarat feletti uralmát képviseli, valamint – bizonyos határokon belül – az akaratszabadságot. Isten megismerhetőségét a látható teremtményeiben való megnyilvánulásaihoz, hatásaihoz köti. Az irányzat szerint az igazságot kétféle módon lehet megismerni: hittel vagy tudással. Elképzelhető, hogy a két módon megszerzett ismeretek nem egyeznek meg, és ennek az emberi elme az oka. Ezért a tudással szemben a hitet kell előnyben részesíteni. Az emberek csak a bűnbeesés előtt voltak egyenlők, azóta a szolgaság valamilyen Istentől elrendelt formájában élnek.
A tomizmus az arisztotelészi filozófia eszközeivel a katolikus egyház legátfogóbb, részletekbe menően racionalista rendszerét alkotta meg, amely annak még ma is az eszmei alapját tükrözi.
Forrás
- Rathmann János: Idegen szavak a filozófiában, Budapest, Tankönyvkiadó, 1996