„Szabó Dávid (nyelvújító)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a link |
Nemzetközi katalógusok + életkor-holt. Zászlók - ki. |
||
5. sor: | 5. sor: | ||
| képaláírás = |
| képaláírás = |
||
| születési név = Barczafalvi Szabó Dávid |
| születési név = Barczafalvi Szabó Dávid |
||
| születés helye = [[Bodrogkeresztúr]] |
| születés helye = [[Bodrogkeresztúr]] |
||
| születés dátuma = 1752 |
| születés dátuma = [[1752]]. |
||
| halál helye = [[Sárospatak]] |
| halál helye = [[Sárospatak]] |
||
| halál dátuma = [[1828]]. [[március 20.]] |
| halál dátuma = [[1828]]. [[március 20.]] {{életkor-holt|1752|0|0|1828|3|20}} |
||
| nemzetiség = magyar |
| nemzetiség = [[Magyarok|magyar]] |
||
| házastárs = |
| házastárs = |
||
| szakma = tanár, író, nyelvújító, műfordító, lapszerkesztő |
| szakma = tanár, író, nyelvújító, műfordító, lapszerkesztő |
||
46. sor: | 46. sor: | ||
*[[Pintér Jenő]] ''A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés'' Budapest, 1930–1941; 4. kötet: A XVIII. század közérdekű irodalma / Nyelvújító törekvések (és) Német elbeszélő munkák fordításai c. alfejezetek. (CD-ROM: Arcanum Kiadó) |
*[[Pintér Jenő]] ''A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés'' Budapest, 1930–1941; 4. kötet: A XVIII. század közérdekű irodalma / Nyelvújító törekvések (és) Német elbeszélő munkák fordításai c. alfejezetek. (CD-ROM: Arcanum Kiadó) |
||
==További információk== |
|||
==Külső hivatkozások== |
|||
* [http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=11312 A legerőszakosabb nyelvújító halála] (National Geographic Magyarország, 2008. március 20. |
* [http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=11312 A legerőszakosabb nyelvújító halála] (National Geographic Magyarország, 2008. március 20. |
||
* [http://www.stop.hu/articles/article.php?id=294050 STOP.hu] |
* [http://www.stop.hu/articles/article.php?id=294050 STOP.hu] |
||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
|||
{{Portál|Irodalom}} |
|||
{{DEFAULTSORT:Barczafalviszabo David}} |
{{DEFAULTSORT:Barczafalviszabo David}} |
||
[[Kategória:Magyar pedagógusok]] |
[[Kategória:Magyar pedagógusok]] |
A lap 2014. február 22., 13:19-kori változata
Barczafalvi Szabó Dávid | |
Született | Barczafalvi Szabó Dávid 1752. Bodrogkeresztúr |
Elhunyt | 1828. március 20. (76 évesen) Sárospatak |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | tanár, író, nyelvújító, műfordító, lapszerkesztő |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Barczafalvi Szabó Dávid (Bodrogkeresztúr, 1752 körül – Sárospatak, 1828. március 20.) magyar tanár, író, nyelvújító, műfordító, lapszerkesztő.
Élete
Tanult Sárospatakon, ahol az akadémiai tanfolyamot 1770. január 20-án kezdte és 1783-ban végezte el. 1784-1786 között két ízben is szerkesztette a Magyar Hírmondót. Ezután egy ideig Pozsonyban lakott. Meglátogatta a külföldi akadémiákat Németországban és Belgiumban, ahonnan 1790-ben hazájába visszatérve, 1791. január 26-án Sárospatakra a matematika és a fizika tanárának választották meg. Hogy szaktudományára alaposan felkészülhessen, még abban az évben az egyházkerülettől száz arany útiköltséget nyerve Göttingenbe ment. Egyévi ott-tartózkodás után tanári székét 1792. május 1-jén foglalta el, s tantárgyait magyarul adta elő. Az egyházkerületi gyűlés azon óhajtásának adott kifejezést, hogy a tanár ne neologizáljon. 1802. július 16-án a kollégium rektorának választották meg. Ő vezette be Sárospatakon az összhangzatos éneklést a főiskolai énekkarban. 1805. július 16-án hivataláról leköszönt, és ettől fogva magányba vonulva élt Sárospatakon.
Szenvedélyes szógyártó volt. A nyelvújítás történetét szorosan véve az ő fellépésétől számíthatjuk. II. Józsefnek a német nyelv használatát előnyben részesítő rendeletei őt is felháborították. Ezért, amikor 1785 tavaszán másodszor is a Magyar Hírmondó élére került, tudósításai szövegében csakúgy ontotta az új szavakat és kifejezéseket. Szógyártmányaival sokat ártott a Magyar Hírmondónak, végül kénytelen volt visszavonulni. Elképesztő szószörnyetegei mellett kitűnő új szókat is alkotott. Ötvennél több fontos szava gyökerezett meg nyelvünkben.
Regényfordításába, az 1787-ben megjelent Szigvártba is az újonnan csinált szók egész tömegét szőtte. Johann Martin Miller német író (1750–1814) Werther-utánzatát (Siegwart, eine Klostergeschichte, 1776) fordította magyarra, ez az első magyar nyelvű szentimentális regény. Hatását gyöngítette a szeszélyesen képzett, sokszor érthetetlen szavak tömege. A regényt Barczafalvi Szabó Dáviddal körülbelül egyidőben Kazinczy Ferenc is magyar nyelvre tette át, de ez a magyarítása nem jelent meg, kézirata is megsemmisült.
Munkái
- Szigvart klastromi története. Németből fordította Pozsony, 1787. Két darab. (Mindkét darab végén új szavak tárával. Kazinczy Ferenc a Szigvartnak sokat csúfolt nyelvét a túlzó purizmus paródiájának sejteti.)
- Dissertatio inauguralis multiplicibus scientiarum naturalium in omni vita utilitatibus. Ugyanott, 1792. (Tanári székfoglaló.)
- A tudományok magyarúl. Ugyanott, 1792.
A Szegedi Híradó (1877, 291. sz.) egy levelét közli Dugonicshoz 1789-ből. A magyar tudós akadémiához 39 népdalt küldött be népdalgyűjteménye számára.
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Magyar életrajzi lexikon
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Pintér Jenő A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 4. kötet: A XVIII. század közérdekű irodalma / Nyelvújító törekvések (és) Német elbeszélő munkák fordításai c. alfejezetek. (CD-ROM: Arcanum Kiadó)
További információk
- A legerőszakosabb nyelvújító halála (National Geographic Magyarország, 2008. március 20.
- STOP.hu