„Sablon:Vitrin/5” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Aros (vitalap | szerkesztései) |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
====[[ |
====[[Óriásvidra]] (A kiemelt státuszt megkapta: 2013. 06. 27.)==== |
||
[[Fájl: |
[[Fájl:Giantotter.jpg|250px|jobbra]] |
||
Az '''óriásvidra''' ''(Pteronura brasiliensis)''<ref name=msw3/> az [[emlősök]] ''(Mammalia)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] a [[ragadozók]] ''(Carnivora)'' [[rend (rendszertan)|rendjébe]], ezen belül a [[menyétfélék]] ''(Mustelidae)'' [[család (rendszertan)|családjába]] tartozó '''''Pteronura''''' [[nem (rendszertan)|nem]] egyetlen [[faj]]a. |
|||
A '''Cartoon Network''' ([[nemzetközi fonetikai ábécé|kiejtése]]: {{IPA|/kɑːrˈtun ˈnetwɜːrk/}}, rövidítve: ''CN'', magyar fordításban: ''Rajzfilmhálózat'') a [[Turner Broadcasting System]] ([[Time Warner]]) amerikai kábeltelevíziós társaság egész nap [[animációs film]]eket bemutató adója. Első változatát, az [[Cartoon Network Egyesült Államok|amerikai egyesült államokbeli]]t, 1992. október 1-jén kezdték sugározni, majd műsorát szinte azonnal átvették [[Európa|Európában]] is. Azóta már a világ legtöbb országában elérhető, van ahol már az ország hivatalos nyelvén, van ahol még csak [[angol nyelv]]en. A Cartoon Network ma is terjeszkedik. |
|||
Az állat [[Dél-Amerika]] egyik legnagyobb [[ragadozó életmód|ragadozó emlőse]]. Az óriás menyétféle legalább 170 centiméter hosszú. A legtöbb menyétfélétől eltérően az óriásvidra családokban él. Egy-egy családban 3–8 példány is lehet. A család élete az alfapár körül forog. Az alfa[[nőnem (biológia)|nőstény]] elli az utódokat, amelyekre aztán az egész család vigyáz. Az óriásvidra-családon belül az összetartás és együttműködés nagyon erős, illetve létfontosságú. Bár általában békés élőlény, rátámad más családbeli vidrára, ha az belép a területére. Az óriásvidra csak nappal tevékeny. Az egyik leghangoskodóbb vidrafaj; képes vészjelzéseket, erőszakos vagy megnyugtató hangokat hallatni. |
|||
Az adó, korai éveiben, még csak klasszikus, főként [[Hanna-Barbera]] és [[Metro-Goldwyn-Mayer|MGM]] rajzfilmeket sugárzott, de 1994-től a ''[[Space Ghost Coast to Coast]]'' című sorozatával már elkezdte saját rajzfilmgyártását, és megalakult a [[Cartoon Network Studios]]. Ezt követően elindította a [[Cartoon Cartoons]]-t a későbbi eredeti sorozataival, mint a ''[[Boci és Pipi]]'', ''[[Dexter laboratóriuma]]'', ''[[Pindúr pandúrok]]'', ''[[Johnny Bravo]]'', ''[[Ed, Edd és Eddy]]'', ''[[Bátor, a gyáva kutya]].'' |
|||
Dél-Amerika északi és középső részein fordul elő. A legtöbb példány az [[Amazonas]] [[folyó]]ban vagy ennek környékén, valamint a [[Pantanal]]ban, a világ legnagyobb [[mocsár|mocsaras]] területén él. |
|||
| ⚫ | |||
Amióta az európaiak beköltöztek erre a [[kontinens]]re, az óriásvidra elterjedési területe és állománya egyre csökken, manapság nincs egységes, összefüggő elterjedése. Az [[orvvadászat]], valamint az 1950-es és 1960-as években a bársonyos bundája iránti érdeklődés következtében számuk erősen megcsappant. 1999-ben a [[Természetvédelmi Világszövetség]] ''(IUCN)'' [[veszélyeztetett faj]]nak nyilvánította ezt a vidrát.<ref name=iucn/> Manapság az óriásvidrák példányszáma ötezer alatt van. Az óriásvidra utolsó „erődítménye” az egykori előfordulási területe északkeleti része, a [[Guyanai-hegyvidék]] környéke. Azonban az egyedszám itt is csekély. [[Peru]]ban élvezi a legnagyobb védelmet. A neotropikus ökozóna élővilágának talán a legveszélyeztetettebb emlőse. Habár hivatalosan ma már nem vadásszák, élőhelyének elvesztése, valamint a megmaradt területek szennyezések általi romlása igen veszélyezteti az óriásvidrát. Ez a vidrafaj a fogságban is ritka, 2003-ban csak 60 példány élt így.<ref name=Cali>{{cite journal |last=Londono |first=G. Corredor |coauthors=Munoz, N. Tigreros |year=2006 |title=Reproduction, behaviour and biology of the Giant river otter (''Pteronura brasiliensis'') at Cali Zoo |journal=International Zoo Yearbook |volume=40 |pages=360–371 |url= |doi=10.1111/j.1748-1090.2006.00360.x }}</ref> |
|||
Igen jól alkalmazkodott az élőhelyéhez. Bundája nagyon sűrű, [[farok|farka]] evező alakú, [[ujj]]ai közt pedig úszóhártyák láthatók. Ez az emlős főleg az édes vizű folyókat és patakokat, valamint az ezek által elárasztott területeket kedveli. Néha [[tó|tavakba]] is beúszik. Ahol megtelepszik, nagy partszakaszokon kipusztítja a növényzetet, valószínűleg napozási és védelmi célokból. Táplálékának legnagyobb részét a [[halak]] alkotják: főleg a [[pontylazacalakúak|pontylazacok]] és a [[harcsaalakúak|harcsák]], de ezek mellett [[rákok]]at is fogyaszt. Az [[ember]]en kívül alig van természetes ellensége. Talán a [[jaguár]] ''(Panthera onca)'', a [[puma]] ''(Puma concolor)'', vagy egy nagyobb [[zöld anakonda]] ''(Eunectes murinus)'' vadászhat az óriásvidrára. A rokon [[hosszúfarkú vidra]] ''(Lontra longicaudis)'' és a [[kajmánformák|kajmánfajok]] ''(Caimaninae)'' a legfőbb vetélytársai, mivel ugyanazt a táplálékot keresik. |
|||
| ⚫ | |||
EZT ITT A DIVBEN NE CSERÉLJÉTEK LE!!! --></br><small>{{szerkeszt|Sablon:Vitrin/5|frissít}}</small></div><noinclude>[[Kategória:Vitrin]]</noinclude> |
EZT ITT A DIVBEN NE CSERÉLJÉTEK LE!!! --></br><small>{{szerkeszt|Sablon:Vitrin/5|frissít}}</small></div><noinclude>[[Kategória:Vitrin]]</noinclude> |
||
A lap 2013. augusztus 8., 11:06-kori változata
Óriásvidra (A kiemelt státuszt megkapta: 2013. 06. 27.)
Az óriásvidra (Pteronura brasiliensis)[1] az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó Pteronura nem egyetlen faja.
Az állat Dél-Amerika egyik legnagyobb ragadozó emlőse. Az óriás menyétféle legalább 170 centiméter hosszú. A legtöbb menyétfélétől eltérően az óriásvidra családokban él. Egy-egy családban 3–8 példány is lehet. A család élete az alfapár körül forog. Az alfanőstény elli az utódokat, amelyekre aztán az egész család vigyáz. Az óriásvidra-családon belül az összetartás és együttműködés nagyon erős, illetve létfontosságú. Bár általában békés élőlény, rátámad más családbeli vidrára, ha az belép a területére. Az óriásvidra csak nappal tevékeny. Az egyik leghangoskodóbb vidrafaj; képes vészjelzéseket, erőszakos vagy megnyugtató hangokat hallatni.
Dél-Amerika északi és középső részein fordul elő. A legtöbb példány az Amazonas folyóban vagy ennek környékén, valamint a Pantanalban, a világ legnagyobb mocsaras területén él.
Amióta az európaiak beköltöztek erre a kontinensre, az óriásvidra elterjedési területe és állománya egyre csökken, manapság nincs egységes, összefüggő elterjedése. Az orvvadászat, valamint az 1950-es és 1960-as években a bársonyos bundája iránti érdeklődés következtében számuk erősen megcsappant. 1999-ben a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) veszélyeztetett fajnak nyilvánította ezt a vidrát.[2] Manapság az óriásvidrák példányszáma ötezer alatt van. Az óriásvidra utolsó „erődítménye” az egykori előfordulási területe északkeleti része, a Guyanai-hegyvidék környéke. Azonban az egyedszám itt is csekély. Peruban élvezi a legnagyobb védelmet. A neotropikus ökozóna élővilágának talán a legveszélyeztetettebb emlőse. Habár hivatalosan ma már nem vadásszák, élőhelyének elvesztése, valamint a megmaradt területek szennyezések általi romlása igen veszélyezteti az óriásvidrát. Ez a vidrafaj a fogságban is ritka, 2003-ban csak 60 példány élt így.[3]
Igen jól alkalmazkodott az élőhelyéhez. Bundája nagyon sűrű, farka evező alakú, ujjai közt pedig úszóhártyák láthatók. Ez az emlős főleg az édes vizű folyókat és patakokat, valamint az ezek által elárasztott területeket kedveli. Néha tavakba is beúszik. Ahol megtelepszik, nagy partszakaszokon kipusztítja a növényzetet, valószínűleg napozási és védelmi célokból. Táplálékának legnagyobb részét a halak alkotják: főleg a pontylazacok és a harcsák, de ezek mellett rákokat is fogyaszt. Az emberen kívül alig van természetes ellensége. Talán a jaguár (Panthera onca), a puma (Puma concolor), vagy egy nagyobb zöld anakonda (Eunectes murinus) vadászhat az óriásvidrára. A rokon hosszúfarkú vidra (Lontra longicaudis) és a kajmánfajok (Caimaninae) a legfőbb vetélytársai, mivel ugyanazt a táplálékot keresik.
- ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke; nincs megadva szöveg a(z)msw3nevű lábjegyzeteknek - ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke; nincs megadva szöveg a(z)iucnnevű lábjegyzeteknek - ↑ Londono, G. Corredor, Munoz, N. Tigreros (2006). „Reproduction, behaviour and biology of the Giant river otter (Pteronura brasiliensis) at Cali Zoo”. International Zoo Yearbook 40, 360–371. o. DOI:10.1111/j.1748-1090.2006.00360.x.