„Jancsi és Juliska (opera)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[File:Hansel and Gretel by Engelbert Humperdinck (theatre adaptation).jpg|thumb|jobbra|Los Angeles-i előadás plakátja a 20. század 30-as éveiből]] |
[[File:Hansel and Gretel by Engelbert Humperdinck (theatre adaptation).jpg|thumb|jobbra|Los Angeles-i előadás plakátja a 20. század 30-as éveiből]] |
||
A '''Jancsi és Juliska''' ([[német nyelv|németül]]: ''Hänsel und Gretel'') [[Engelbert Humperdinck (zeneszerző)|Engelbert Humperdinck]] meseoperája három felvonásban. Szövegét ''Adelheid Wette'' (1858–1915), a komponista húga írta az eredeti [[Grimm]] mese alapján. Játékideje 100–105 perc. |
A '''Jancsi és Juliska''' ([[német nyelv|németül]]: ''Hänsel und Gretel'') [[Engelbert Humperdinck (zeneszerző)|Engelbert Humperdinck]] meseoperája három felvonásban. Szövegét ''[[:de:Adelheid Wette]]'' (1858–1915), a komponista húga írta az eredeti [[Grimm]] mese alapján. Játékideje 100–105 perc. |
||
Ősbemutatójára – számtalan akadály után – [[Richard Strauss]] vezényletével [[1893]]. [[december 23.|december 23]]-án került sor [[weimar]]i Udvari Színházban, Jancsi szerepében Strauss későbbi feleségével, ''Pauline de Ahnával''. Magyarországi bemutatója [[1895]]. [[február 2.|február 2-án]] volt az [[Magyar Állami Operaház|Operaházban]]. |
Ősbemutatójára – számtalan akadály után – [[Richard Strauss]] vezényletével [[1893]]. [[december 23.|december 23]]-án került sor [[weimar]]i Udvari Színházban, Jancsi szerepében Strauss későbbi feleségével, ''Pauline de Ahnával''. Magyarországi bemutatója [[1895]]. [[február 2.|február 2-án]] volt az [[Magyar Állami Operaház|Operaházban]]. |
A lap 2013. július 10., 17:04-kori változata
A Jancsi és Juliska (németül: Hänsel und Gretel) Engelbert Humperdinck meseoperája három felvonásban. Szövegét de:Adelheid Wette (1858–1915), a komponista húga írta az eredeti Grimm mese alapján. Játékideje 100–105 perc.
Ősbemutatójára – számtalan akadály után – Richard Strauss vezényletével 1893. december 23-án került sor weimari Udvari Színházban, Jancsi szerepében Strauss későbbi feleségével, Pauline de Ahnával. Magyarországi bemutatója 1895. február 2-án volt az Operaházban.
Szereplők
Szereplő | Hangfekvés |
---|---|
Péter | bariton |
Gertrud | mezzoszoprán |
Jancsi | mezzoszoprán |
Juliska | szoprán |
Boszorkány | mezzoszoprán |
Cselekménye
1. kép
- Részlet a meseopera 2. kép 2. jelenetéből.
Jancsi és Juliska szegényes otthonukban vannak és boldogan készülnek a tejberizs vacsorára.
Anyjuk előzőleg házimunkát bízott rájuk, ezért bemegy a házba, hogy ellenőrizze őket. Tréfásan megfenyegeti a gyerekeket, akik inkább játszanak a hasznos munka helyett. Eközben valahogy kiborul a tej, és így oda van a vacsora. Az anya kiküldi a gyerekeket az erdőbe, hogy szedjenek epret.
Az apa hazaér, nagyon jókedvű, mert jól sikerült a vásár, sok seprűt eladott. A jó kedve azonban hamarosan elszáll, mert még órák múltán sem ér haza a két gyerek az erdőből.
2. kép
A két gyerek teleszedte a kosarat eperrel, de ahelyett, hogy hazafelé indulnának egyre beljebb tévednek az erdőben. Mivel eltévednek, segélykiáltásba kezdenek, de csak a visszhang felel nekik, amitől nagyon megijednek. Egy fa tövében húzzák meg magukat. A két gyerek itt alszik el, miközben védangyalok őrzik álmukat.
3. kép
Hajnalban a két gyerek észreveszi a boszorkány mézeskalács-kunyhóját. Az éhes gyerekek rögtön neki is állnak lakmározni, letördelnek a mézeskalács falakból egy-egy darabot. Ekkor a boszorkány kiront a kunyhóból. Jancsit egy ketrecbe zárja, mert még hizlalni szeretné, Juliskát viszont egyből a kemencébe szeretné dobni.
Juliska kilesi a boszorkány varázsszavait, s ennek segítségével kiszabadítja testvérét, majd lépre csalja a gonosz boszorkányt is: azt tetteti, hogy nem tudja hogyan kell a kemencébe bújni. A boszorkány megmutatja a módját. Erre aztán a két gyerek együttes erővel belöki a tűzbe, majd a kemence ajtaját is bezárják.
Juliska az ellesett varázsigék segítségével életre kelti a boszorkány valamennyi áldozatát, akikről lepattan a mézeskalács burok és visszaváltoznak élő gyerekekké.
A boszorkányból egy hatalmas mézeskalács lesz. Jancsi és Juliska ezután boldogan ölelik át szüleiket, akik rájuk találnak az erdő mélyén. A többi kisgyerek is hazatalál szüleikhez.
Diszkográfia
- Anna Moffo (Jancsi), Helen Donath (Juliska), Christa Ludwig (A boszorkány), Dietrich Fischer-Dieskau (Peter); Tölzi Fiúkórus, Müncheni Rádiózenekar, vez. Kurt Eichhornn (1971) RCA (Sony) 74321 25281 2
Forrás
- Balassa Imre, Gál György Sándor: Operák könyve, Zeneműkiadó, 1975 ISBN 963-330-050-9
Külső hivatkozások
[1] Az opera eredeti német librettója