„Erdei madársóska” változatai közötti eltérés

Erdei madársóska
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids I;
Rend:	Madársóska-virágúak (Oxalidales);
Család:	Madársóskafélék (Oxalidaceae);
Nemzetség:	Madársóska (Oxalis);
Faj:	O. acetosella;
Tudományos név
	Oxalis acetosella; L., 1753
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Erdei madársóska témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei madársóska témájú médiaállományokat és Erdei madársóska témájú kategóriát.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2013. március 11., 13:01-kori változata

Az erdei madársóska (Oxalis acetosella) a madársóska-virágúak (Oxalidales) rendjében a névadó madársóska (Oxalis) nemzetség egyik, a Kárpát-medencében is elterjedt faja. Magyarul (és franciául) népiesen allelujafűnek is hívják. További népi nevei: apró fecskehere, háromlevelűfű, heresóska, kakukk kenyere, kakukklóhere, lóheresóska, madársásdi, nyúlkenyér, nyúlsóska, sósdi.

Származása, elterjedése

Hazánkban az egyetlen őshonos madársóskaféle.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Megjelenése, felépítése

Szár föld alatti, kúszó; a föld fölé emelkedő levélzet 8–15 cm magas. Csak tőlevelei vannak, ezek három, szív alakú, széles, ékvállú levélkéből összetettek. Fehér, illetve halvány rózsaszínű, pirosan erezett virágai magánosan nőnek a tőálló kocsányon, a porzók tövükön gyűrűszerűen összenőttek. Termése tok.

Életmódja, élőhelye

Mészkerülő; tipikusan az erdei fenyvesek és lucfenyvesek, a gyertyán- és bükkelegyes erdők aljnövényzetében nő.

Levelei este, „alvó állásban” a levélszárnyakhoz hasonlóan összecsukódnak. A közvetlen fény is hasonló, „nappali alvást” eredményez, ugyanis kifejezett árnyéknövény, ami teljes asszimilációs teljesítményét a napvilág egytizedénél éri el.

Április–októberben (főként májusban) virágzik. Toktermése kirepítí a magokat, amikor felhasad.

Felhasználása

Leveleinek oxálsavtartalma miatt régebben cserzőanyagnak használták, valamint tintát is készítettek belőle.

Források

D. Nagy Éva: Vadvirágok 2. Búvár Zsebkönyvek, Móra, 1976., p. 6.
Terra Alapítvány: Hazánk növényvilága
Tavaszi virágok

@@ 49. sor: / 49. sor: @@
 [[en:Oxalis acetosella]]
-[[ar:أقصليس صغير]]
-[[az:Adi turşəng]]
-[[ba:Ҡымыҙлыҡ үләне]]
-[[bat-smg:Zoikė kuopūsts]]
-[[cs:Šťavel kyselý]]
-[[da:Skovsyre]]
-[[de:Waldsauerklee]]
-[[es:Oxalis acetosella]]
-[[et:Harilik jänesekapsas]]
-[[fi:Käenkaali]]
-[[fr:Oxalis acetosella]]
-[[gl:Aleluia]]
-[[gv:Bee cooag]]
-[[hr:Zečja soca]]
-[[hsb:Lěsny nahlenc]]
-[[io:Sovaja oxalo]]
-[[is:Súrsmæra]]
-[[it:Oxalis acetosella]]
-[[ja:コミヤマカタバミ]]
-[[lmo:Oxalis acetosella]]
-[[lt:Paprastasis kiškiakopūstis]]
-[[nl:Witte klaverzuring]]
-[[nn:Gaukesyre]]
-[[no:Gjøkesyre]]
-[[pl:Szczawik zajęczy]]
-[[ru:Кислица обыкновенная]]
-[[sv:Harsyra]]
-[[uk:Квасениця звичайна]]
-[[vec:Pancùco]]
-[[vi:Chua me núi]]