„Távközlési műhold” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: ur:مواصلاتی سیارچہ |
|||
32. sor: | 32. sor: | ||
[[Kategória:Távközlési műholdak| ]] |
[[Kategória:Távközlési műholdak| ]] |
||
[[en:Communications satellite]] |
|||
[[ar:قمر صناعي للإتصالات]] |
|||
[[be-x-old:Спадарожнікавая сувязь]] |
[[be-x-old:Спадарожнікавая сувязь]] |
||
[[bg:Комуникационен сателит]] |
|||
[[ca:Satèl·lit de comunicacions]] |
|||
[[de:Kommunikationssatellit]] |
|||
[[el:Τηλεπικοινωνιακός δορυφόρος]] |
|||
[[eo:Komunika satelito]] |
|||
[[es:Satélite de comunicaciones]] |
|||
[[fa:ماهواره مخابراتی]] |
|||
[[fi:Tietoliikennesatelliitti]] |
|||
[[fr:Satellite de télécommunications]] |
|||
[[he:לוויין תקשורת]] |
|||
[[hi:संचार उपग्रह]] |
|||
[[hr:Komunikacijski satelit]] |
|||
[[id:Satelit komunikasi]] |
|||
[[it:Rete satellitare]] |
|||
[[ja:通信衛星]] |
|||
[[kn:ಸಂಪರ್ಕ ಉಪಗ್ರಹ]] |
|||
[[ko:통신위성]] |
|||
[[lt:Ryšių palydovas]] |
|||
[[lv:Sakaru pavadonis]] |
|||
[[ml:വാർത്താവിനിമയ ഉപഗ്രഹം]] |
|||
[[my:ဂြိုဟ်တုဆက်သွယ်ရေး]] |
|||
[[nl:Communicatiesatelliet]] |
|||
[[nn:Kommunikasjonssatellitt]] |
|||
[[no:Kommunikasjonssatellitt]] |
|||
[[pl:Satelita telekomunikacyjny]] |
|||
[[pt:Satélite de comunicação]] |
|||
[[ru:Спутниковая связь]] |
[[ru:Спутниковая связь]] |
||
[[simple:Communications satellite]] |
|||
[[su:Satelit Komunikasi]] |
|||
[[sv:Kommunikationssatellit]] |
|||
[[ta:தகவல் தொடர்பு செயற்கைக்கோள்]] |
|||
[[te:సమాచార ఉపగ్రహము]] |
|||
[[th:ดาวเทียมสื่อสาร]] |
|||
[[tr:Haberleşme uydusu]] |
|||
[[uk:Супутниковий зв'язок]] |
[[uk:Супутниковий зв'язок]] |
||
[[ur:مواصلاتی سیارچہ]] |
|||
[[vi:Vệ tinh thông tin]] |
|||
[[war:Satelayt pankomunikasyon]] |
|||
[[zh:通訊衛星]] |
A lap 2013. március 8., 17:57-kori változata
A távközlési műholdak olyan műholdak, melyeknek célja a telekommunikáció segítése rádió- és mikrohullámú frekvenciákat használva. A legtöbb távközlési műhold geoszinkron vagy közeli geostacionárius pályán kering. Az utóbbi időben vannak alacsony Föld körüli pályát használó rendszerek is. A felszíni földi állomások parabolaantennákkal küldenek vagy fogadnak adatokat a műholdakról.
A távközlési műholdak az optikai kábelek és a tengeralatti kábelek kiegészítői. Az optikai kábeles kommunikációval ellentétben a műholdas kommunikációban fellép egy legkevesebb 270 milliszekundumos jelkésés, amely megfelel a rádiójel haladási idejének a 35 800 km-re lévő műholdhoz és vissza. A műholdas internetes kapcsolat késése 600-800 milliszekundum, amely a földi internetes kapcsolatnak a 10-szerese. Ez a késés zavaró az olyan interaktív alkalmazások terén, mint a videotelefon, vagy az on-line akciójátékok.
Történet
A távközlési műhold ötletét először Arthur C. Clarke vetette fel Konsztantyin Ciolkovszkij és Herman Potocnik munkáira alapozva. 1945 októberében Clarke egy írást közölt Extra-terrestrial Relays (Földön-kívüli közvetítők) címmel a brit Wireless World magazinban. A cikk leírja a geostacionárius pályára állított és rádiójeleket közvetítő műholdak fejlesztésének alapjait.
Az első távközlési műhold az 1958-as amerikai SCORE volt, amely kísérleti jelleggel Eisenhower amerikai elnök karácsonyi köszöntőjét közvetítette világszerte. A NASA 1960-ban indította az Echo-1 műholdat. Ez az ~50 m átmérőjű aluminizált Mylar ballon passzív reflektorként szolgált a rádiókommunikáció számára.
A Telstar volt az első aktív, direkt közvetítést végző távközlési hold. A műhold kifejlesztése az AT&T, a Bell Telefon Laboratóriumai, a NASA, a brit postahivatal és a francia postahivatal közös egyezményének része volt. A NASA indította Cape Canaveralból 1962. július 10-én. Ez volt az első magánkézből fizetett indítás. A Telstar ellipszispályára állt, 45°-ra az egyenlítőtől, 2 óra 37 perc periódussal.
Az első geoszinkron távközlési műhold a Hughes Syncom–2 holdja volt, amelyet 1963. július 26-án indítottak. Az egyenlítővel szöget bezáró pályára állt, ezért különleges követő berendezésekre volt szükség. Az első geoszinkron távközlési műhold, amelyet egy rögzített antennával is követni lehetett (Észak-Amerika felett), az 1973-ban indított kanadai Anik–1 volt. 2000-ig a Hughes Space Systems, amely most már a Boeing része, az összes eddigi kommunikációs hold 40%-át építette.
Alacsony pályán keringő holdak
Az alacsony pályán keringő holdak keringési ideje kevesebb mint egy nap. Mivel ezeket a holdakat a Földnek csak egy bizonyos pontjáról lehet megfigyelni rövid ideig, nagyszámú ilyen műhold szükséges a folyamatos lefedés biztosítására. Egy egymással együttműködő műholdcsoportot műholdhálózatnak nevezünk. Ilyen műholdhálózat a GPS, az Iridium vagy a Globalstar.
Lehetséges a nem folyamatos lefedés olyan alacsony pályán keringő műholdakkal, amelyek képesek a fogadott információkat elraktározni és a megfelelő helyen továbbsugározni. Így működik a kanadai CASSIOPE műhold.
Lásd még
Külső hivatkozások
- A távközlési műholdak rövid története (angolul)
- The future of communication satellite business (angolul)
- Beyond The Ionosphere: Fifty Years of Satellite Communication (NASA SP-4217, 1997) (angolul)