„Irena Sendler” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
25. sor: | 25. sor: | ||
[[Fájl:2005.02.15. Irena Sendlerowa Foto Mariusz Kubik 01.JPG|thumb|left|200px|Sendler és a megmenekült gyerekek, Varsó 2005]] |
[[Fájl:2005.02.15. Irena Sendlerowa Foto Mariusz Kubik 01.JPG|thumb|left|200px|Sendler és a megmenekült gyerekek, Varsó 2005]] |
||
1965-ben a [[Jad Vasem]] Sendlert a |
1965-ben a [[Jad Vasem]] Sendlert a [[Világ Igaza]]i közé jelölte, melyet 1983-ban jóváhagyott az Izraeli Legfelsőbb Bíróság. Az Izrael Intézet parancsoki keresztjével is megtisztelték. A lengyel kommunista kormány csak ebben az évben engedte meg, hogy külföldre utazhasson [[Izrael]]be a kitüntetés miatt. |
||
2003-ban [[II. János Pál pápa]] személyes levélben köszönte meg Irenának a háborúban nyújtott segítségét. 2003. október 10-én [[Fehér Sas érdemrendet]] kapott, amely Lengyelország legmagasabb civil kitüntetése és Washingtonban, az Amerikai Lengyel Kulturális Centrumtól Jan Karski-díjat bátorságáért és jó szívéért. |
2003-ban [[II. János Pál pápa]] személyes levélben köszönte meg Irenának a háborúban nyújtott segítségét. 2003. október 10-én [[Fehér Sas érdemrendet]] kapott, amely Lengyelország legmagasabb civil kitüntetése és Washingtonban, az Amerikai Lengyel Kulturális Centrumtól Jan Karski-díjat bátorságáért és jó szívéért. |
A lap 2012. november 18., 17:23-kori változata
Irena Sendler (1910. február 15. – 2008. május 12.) Lengyelországban született, leánykori nevén Krzyżanowska, Irena Sendlerowaként is ismert.[1] Lengyel katolikus szociális munkás volt, aki a Lengyel Földalatti Államban és a Żegota ellenállási mozgalomban dolgozott a németek által megszállt Varsóban a második világháború idején. Társaival együtt 2500 zsidó gyereket mentett ki a varsói gettóból, majd hamis papírokkal ellátva, családoknál és árvaházakban helyezte el őket.[2] .
Korai élete
Irena Sendlert gyerekkora óta szoros szálak fűzték a zsidókhoz. Édesapja Dr Stanislaw Krzyzanowski, egy Varsó melletti kisvárosban praktizált, legtöbb páciense szegény zsidó volt. Az apa 1917-ben tífuszban halt meg. [3]
Második világháború
Irena Sendler a német megszállás alatt Varsóban élt (azelőtt Otwockban és Tarczynban lakott, ahol a városi szociális ügyosztályainak dolgozott). Zsidósegítő tevékenységét 1939-ben kezdte el, amikor a németek betörtek Lengyelországba. Segítőivel együtt több mint 3000 hamis iratot készítettek zsidó családok számára még a Żegota, illetve gyermekekkel foglalkozó részleg létrejötte előtti időkben. Zsidóknak segíteni nagyon veszélyes dolognak számított a németek által megszállt Lengyelországban: a család minden tagját kivégezték, ha kiderült, hogy zsidót bújtattak.
1942-ben az újonnan alakult Żegota (Zsidómentő Tanács) Irenát a gyermekekkel foglalkozó részleg vezetőjének nevezte ki, fedőneve Jolantavolt.[4]) A Szociális Ügyosztály alkalmazottjaként különleges engedélyt szerzett a tífuszjárványra hivatkozva, így a varsói gettóban szabadon mozoghatott.[5] Mikor a falakon belül járt, szolidaritásból és az álcázás hitelessége érdekében hordta a sárga Dávid-csillagot.
Együttműködött a városi önkormányzat gyermek részlegével és az RGO-val (Central Welfare Council), ami egy német hatóságok által megtűrt lengyel intézmény volt. Irena szervezte meg a zsidó gyerekek kijuttatását a gettóból: a gyerekeket dobozokban, bőröndökben és ládákban rejtette el őket.[2] A gettón belüli tífuszjárvány kitörése lehetővé tette Irena számára, hogy egészségügyi vizsgálatokra hivatkozva bejuthasson a gettóba, majd az újszülötteket és a kisebb gyerekeket mentőautókban csomagoknak álcázva kicsempészhesse.[6] A varsói gettó szélén található régi bíróságot is sokszor használta a gyerekek kijuttatására.
A gyerekeket lengyel családoknál, a varsói Mária Családja Ferences Nővéreinek árvaházába, vagy katolikus kolostorokban, mint például a Szeplőtelenül Fogantatott Áldott Szűz Mária Nővéreinek zárdájában helyezte el.[7] Turkowiceben és Chotomówban. Néhányan a községi plébániára kerültek közülük. Irena mindegyik pártfogoltjáról feljegyzést készített, hogy megőrizze régi és új adataikat. Ezeket egy almafa alá ásva, egy üvegben tartotta. A Żegota meggyőzte a gyerekeket arról, hogyha a háborúnak vége, akkor felkeresik majd a zsidó rokonaikat.[8]
1943-ban a Gestapo letartóztatta Irenát, kegyetlenül megkínozták és halálra ítélték. A Żegota viszont megvesztegette a kivégzésért felelős németeket, így Irena megmenekült a haláltól. Eszméltelenül, kezeit és lábait eltörve egy erdőben hagyták.[2] Varsóban megfélemlítés céljából azt terjesztették, hogy meghalt. A háború végéig elrejtőzve élt, viszont folytatta a zsidó gyerekek mentését. A háború után kiásta a gyerekek adatait tartalmazó üvegeket és megpróbálta megkeresni a gyerekeket, hogy visszatérhessenek a szüleikhez. Majdnem az összes szülő a treblinkai haláltáborban vesztette életét.
Kitüntetések
„ | A földi létem értelme minden megmentett gyermek, akinek segíteni tudtam.[9] | ” |
A szovjet hatalomátvétel után Lengyelországban, Irena Sendler a kommunista lengyel állam hatóságai üldözték a lengyel emigráns kormánnyal és a Honi Hadsereggel való kapcsolatai miatt. Ez idő alatt elveszítette második gyermekét.
1965-ben a Jad Vasem Sendlert a Világ Igazai közé jelölte, melyet 1983-ban jóváhagyott az Izraeli Legfelsőbb Bíróság. Az Izrael Intézet parancsoki keresztjével is megtisztelték. A lengyel kommunista kormány csak ebben az évben engedte meg, hogy külföldre utazhasson Izraelbe a kitüntetés miatt.
2003-ban II. János Pál pápa személyes levélben köszönte meg Irenának a háborúban nyújtott segítségét. 2003. október 10-én Fehér Sas érdemrendet kapott, amely Lengyelország legmagasabb civil kitüntetése és Washingtonban, az Amerikai Lengyel Kulturális Centrumtól Jan Karski-díjat bátorságáért és jó szívéért.
2007. március 14-én kitüntette őt Lengyelország szenátusa. 97 évesen már nem volt olyan állapotban, hogy átvehesse a díját, helyette egy levelet írt, melyet az egykor általa csecsemőként megmentett Elżbieta Ficowska vitt el. Lech Kaczyński lengyel elnök azt nyilatkozta, hogy őt illetné meg, hogy Nobel-békedíjra jelöljék (a jelöléseket ellenben titokban szokták tartani). 2007. április 11-én ő kapta meg legidősebb korában a Mosoly rendjének kitüntetését.
2009. májusában Irena Sendlert az Audrey Hepburn Humanitárius Posztumusz Díjában részesítették.[10] A színésznőről illetve későbbi UNICEF nagykövetről elnevezett díjat gyermekeket segítő magánszemélyek és szervezetek kaphatják. Az alapítvány felidézi Irena Sendler hősies munkásságát, mellyel 2500 zsidó gyermeket mentett meg a németek által megszállt Lengyelországban, a második világháború idején.
Sendler volt a Żegota Zsidósegítő Tanács Gyermekekért Felelős Részlegéből az utolsó, aki távozott sorainkból.
Nobel-díj jelölése
2007-ben nagy sajtóvisszhangot kapott[11] Sendler jelölése a Nobel békedíjra.[12] 2007-ben újból előtérbe került Irena Sendler második világháború alatti tevékenysége. Sokan úgy vélték, hogy ő fogja a Nobel-békedíjat is kapni, azonban a bizottság végül Al Gorenak ítélte a díjat, s nem Irenának.[13][14]
Dokumentumfilm
Az amerikai filmrendező Mary Skinner történelmi dokumentum filmet kezdett forgatni Irena Sendler 2003-ban Anna Mieszkowskának elmesélt emlékeire alapozva. "Irena Sendler, In the Name of Their Mothers" Az "Irena Sendler, a mindannyiuk anyja nevében" c. film a halála előtt adott hosszú interjúkon alapszik. Szintén közreműködött Irena három segítőtársa és néhány zsidó gyerek, akiket megmentett. A filmet leginkább Lengyelországban helyi operatőrökkel, Andrzej Wolffal és Sławomir Grunberggel forgatták, bemutatva számos helyszínt: Irena Sendler háború alatti szállását, a Żegota székhelyeit, Varsó csatornáit, a Gestapo székhelyét, illetve a Pawiak börtönt. Ez az első nem lengyelek által készített történelmi dokumentumfilm, amely Irena Sendler igaz történetét és a nők merész "összeesküvését" mutatja be. Skinner több mint 70 órányi interjús anyagot vett fel, 4 évet töltött archívumok tanulmányozásával, történészekkel és szemtanúkkal értekezett, hogy minél hitelesebb munkát készíthessen. A filmet valószínűleg 2010-ben mutatják be.
Élet egy üvegben
2006-ban, Kansasban egyetemisták egy színdarabot adtak elő Irena életéről, mely az "Élet egy üvegben" címet kapta. Ebből később film készült Irena Sendler - Bátor szív címmel.
Lásd még
- Zofia Kossak-Szczucka
- Világ Igaza
- Nicholas Winton
- Oskar Schindler
- Henryk Slawik
- Żegota
- Jan Karski
- Aristides Sousa Mendes
- Witold Pilecki
Megjegyzések
- ↑ Irena Sendler
- ↑ a b c Baczynska, Gabriela, JonBoyle. „Sendler, savior of Warsaw Ghetto children, dies”, Washington Post, The Washington Post Company, 2008. május 12. (Hozzáférés: 2008. május 12.)
- ↑ The Economist obituary
- ↑ RaoulWallenberg.net Article "Irena Sendler"
- ↑ Richard Z. Chesnoff, "The Other Schindlers: Steven Spielberg's epic film focuses on only one of many unsung heroes", U.S. News and World Report, 13 March 1994.
- ↑ Polish Holocaust hero dies at age 98, 2008. május 12. (Hozzáférés: 2008. május 13.)
- ↑ L.S.I.C.
- ↑ IrenaSendler.org
- ↑ 'Female Schindler' Irene Sendler, who saved thousands of Jewish children, dies - Telegraph|source=Levél a lengyel parlamentnek
- ↑ http://www.audreyhepburn.com/news/file/112/doc/451110090430_orig.pdf
- ↑ Nobel Prize Is Sought for Polish Heroine The New York Sun
- ↑ The Objects of the Foundation, Part 10 from The Nobel Foundation
- ↑ Nominations & Speculations from International Peace Research Institute, Oslo
- ↑ The Nobel Peace Prize 2007. The Nobel Foundation. (Hozzáférés: 2009. szeptember 10.)
Hivatkozások
- Anna Mieszkowska, Die Mutter der Holocaust-Kinder, DVA 2006, ISBN 3-421-05912-8. [1]
- Irene Tomaszewski & Tecia Werblowski, Zegota: The Council to Aid Jews in Occupied Poland 1942-1945, Price-Patterson, ISBN 1-896881-15-7.