„Szabó Dávid (nyelvújító)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a 1828-ban elhunyt személyek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
a →Élete: bőv. |
||
| 27. sor: | 27. sor: | ||
==Élete== |
==Élete== |
||
Tanult [[Sárospatak]]on, ahol az akadémiai tanfolyamot [[1770]]. [[január 20.|január 20-án]] kezdte és 1783-ban végezte el. 1784-1786 között a [[Magyar Hírmondó]] |
Tanult [[Sárospatak]]on, ahol az akadémiai tanfolyamot [[1770]]. [[január 20.|január 20-án]] kezdte és 1783-ban végezte el. 1784-1786 között két ízben is szerkesztette a [[Magyar Hírmondó]]t. Ezután egy ideig [[Pozsony]]ban lakott. Meglátogatta a külföldi akadémiákat [[Németország]]ban és [[Belgium]]ban, ahonnan 1790-ben hazájába visszatérve, [[1791]]. [[január 26.|január 26-án]] [[Sárospatak]]ra a matematika és a fizika tanárának választották meg. Hogy szaktudományára alaposan felkészülhessen, még abban az évben az egyházkerülettől száz arany útiköltséget nyerve [[Göttingen]]be ment. Egyévi ott-tartózkodás után tanári székét [[1792]]. [[május 1.|május 1-jén]] foglalta el, s tantárgyait [[magyar nyelv|magyarul]] adta elő. Az egyházkerületi gyűlés azon óhajtásának adott kifejezést, hogy a tanár ne neologizáljon. [[1802]]. [[július 16.|július 16-án]] a kollégium rektorának választották meg. Ő vezette be Sárospatakon az összhangzatos éneklést a főiskolai énekkarban. [[1805]]. [[július 16.|július 16-án]] hivataláról leköszönt, és ettől fogva magányba vonulva élt Sárospatakon. |
||
Szenvedélyes szógyártó volt. A [[nyelvújítás]] történetét szorosan véve az ő fellépésétől számíthatjuk. [[II. József magyar király|II. József]]nek a [[német nyelv]] használatát előnyben részesítő rendeletei őt is felháborították. Ezért, amikor 1785 tavaszán másodszor is a Magyar Hírmondó élére került, tudósításai szövegében csakúgy ontotta az új szavakat és kifejezéseket. Szógyártmányaival sokat ártott a ''Magyar Hírmondó''nak, végül kénytelen volt visszavonulni. Elképesztő szószörnyetegei mellett kitűnő új szókat is alkotott. Ötvennél több fontos szava gyökerezett meg nyelvünkben. |
|||
Regényfordításába, az 1787-ben megjelent ''Szigvárt''ba is az újonnan csinált szók egész tömegét szőtte. Johann Martin Miller német író (1750–1814) [[Az ifjú Werther szenvedései|Werther]]-utánzatát (''Siegwart, eine Klostergeschichte,'' 1776) fordította magyarra, ez az első magyar nyelvű [[szentimentalizmus|szentimentális]] regény. Hatását gyöngítette a szeszélyesen képzett, sokszor érthetetlen szavak tömege. A regényt Barczafalvi Szabó Dáviddal körülbelül egyidőben [[Kazinczy Ferenc]] is magyar nyelvre tette át, de ez a magyarítása nem jelent meg, kézirata is megsemmisült. |
|||
==Munkái== |
==Munkái== |
||
A lap 2012. július 24., 20:53-kori változata
| Barczafalvi Szabó Dávid | |
| Született | Barczafalvi Szabó Dávid 1752 Bodrogkeresztúr,  |
| Elhunyt | 1828. március 20. Sárospatak, |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | tanár, író, nyelvújító, műfordító, lapszerkesztő |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Barczafalvi Szabó Dávid (Bodrogkeresztúr, 1752 körül – Sárospatak, 1828. március 20.) magyar tanár, író, nyelvújító, műfordító, lapszerkesztő.
Élete
Tanult Sárospatakon, ahol az akadémiai tanfolyamot 1770. január 20-án kezdte és 1783-ban végezte el. 1784-1786 között két ízben is szerkesztette a Magyar Hírmondót. Ezután egy ideig Pozsonyban lakott. Meglátogatta a külföldi akadémiákat Németországban és Belgiumban, ahonnan 1790-ben hazájába visszatérve, 1791. január 26-án Sárospatakra a matematika és a fizika tanárának választották meg. Hogy szaktudományára alaposan felkészülhessen, még abban az évben az egyházkerülettől száz arany útiköltséget nyerve Göttingenbe ment. Egyévi ott-tartózkodás után tanári székét 1792. május 1-jén foglalta el, s tantárgyait magyarul adta elő. Az egyházkerületi gyűlés azon óhajtásának adott kifejezést, hogy a tanár ne neologizáljon. 1802. július 16-án a kollégium rektorának választották meg. Ő vezette be Sárospatakon az összhangzatos éneklést a főiskolai énekkarban. 1805. július 16-án hivataláról leköszönt, és ettől fogva magányba vonulva élt Sárospatakon.
Szenvedélyes szógyártó volt. A nyelvújítás történetét szorosan véve az ő fellépésétől számíthatjuk. II. Józsefnek a német nyelv használatát előnyben részesítő rendeletei őt is felháborították. Ezért, amikor 1785 tavaszán másodszor is a Magyar Hírmondó élére került, tudósításai szövegében csakúgy ontotta az új szavakat és kifejezéseket. Szógyártmányaival sokat ártott a Magyar Hírmondónak, végül kénytelen volt visszavonulni. Elképesztő szószörnyetegei mellett kitűnő új szókat is alkotott. Ötvennél több fontos szava gyökerezett meg nyelvünkben.
Regényfordításába, az 1787-ben megjelent Szigvártba is az újonnan csinált szók egész tömegét szőtte. Johann Martin Miller német író (1750–1814) Werther-utánzatát (Siegwart, eine Klostergeschichte, 1776) fordította magyarra, ez az első magyar nyelvű szentimentális regény. Hatását gyöngítette a szeszélyesen képzett, sokszor érthetetlen szavak tömege. A regényt Barczafalvi Szabó Dáviddal körülbelül egyidőben Kazinczy Ferenc is magyar nyelvre tette át, de ez a magyarítása nem jelent meg, kézirata is megsemmisült.
Munkái
- Szigvart klastromi története. Németből fordította Pozsony, 1787. Két darab. (Mindkét darab végén új szavak tárával. Kazinczy Ferenc a Szigvartnak sokat csúfolt nyelvét a túlzó purizmus paródiájának sejteti.)
- Dissertatio inauguralis multiplicibus scientiarum naturalium in omni vita utilitatibus. Ugyanott, 1792. (Tanári székfoglaló.)
- A tudományok magyarúl. Ugyanott, 1792.
A Szegedi Híradó (1877, 291. sz.) egy levelét közli Dugonicshoz 1789-ből. A magyar tudós akadémiához 39 népdalt küldött be népdalgyűjteménye számára.
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Magyar életrajzi lexikon
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
Külső hivatkozások
- A legerőszakosabb nyelvújító halála (National Geographic Magyarország, 2008. március 20.
- STOP.hu