„Ágopcsa Marianna” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
3. sor: | 3. sor: | ||
== Életútja == |
== Életútja == |
||
A kolozsvári 3. számú középiskola elvégzése után a [[Babeș–Bolyai Tudományegyetem|Babeș–Bolyai Egyetem]] történelem–filozófiai karán [[művészettörténet]]i szakképesítést szerzett. 1967-től a [[szászsebes]]i Történeti Múzeumban, 1968-tól a [[kolozsvár]]i Művészeti Múzeumban dolgozott. 1970-től [[A Hét (hetilap, Bukarest)|A Hét]] képzőművészeti szerkesztője, 1978-tól a [[Szatmári Hírlap]], illetve 1989 után a [[Szatmári Friss Újság]] művelődési rovatát vezette. |
A kolozsvári 3. számú középiskola elvégzése után a [[Babeș–Bolyai Tudományegyetem|Babeș–Bolyai Egyetem]] történelem–filozófiai karán [[művészettörténet]]i szakképesítést szerzett. 1967-től a [[szászsebes]]i Történeti Múzeumban, 1968-tól a [[kolozsvár]]i Művészeti Múzeumban dolgozott. 1970-től [[A Hét (hetilap, Bukarest)|A Hét]] képzőművészeti szerkesztője, 1978-tól a [[Szatmári Hírlap]], illetve 1989 után a [[Szatmári Friss Újság]] művelődési rovatát vezette. Szamárnémetiben él, az [[1990-es évek]]ben az [[Romániai Magyar Demokrata Szövetség|RMDSZ]] megyei választmányában működött. |
||
Az [[Utunk]] és [[A Hét (hetilap, Bukarest)|A Hét]] hasábjain a végtelen művészi fogalmáról, a [[geometria]] művészeti lehetőségeiről, [[Id. Lucas Cranach|Cranach]], [[Caravaggio]], [[Piet Mondrian|Mondrian]], [[Mednyánszky László (festő)|Mednyánszky László]], [[Nagy István (festő)|Nagy István]] művészetéről értekezett. A művészetbeli tér és idő kérdései foglalkoztatják.<ref>A román [[cenzúra]] az RMIL-ben megjelenő szócikket alaposan megnyirbálta 1980-ban.</ref> |
Az [[Utunk]] és [[A Hét (hetilap, Bukarest)|A Hét]] hasábjain a végtelen művészi fogalmáról, a [[geometria]] művészeti lehetőségeiről, [[Id. Lucas Cranach|Cranach]], [[Caravaggio]], [[Piet Mondrian|Mondrian]], [[Mednyánszky László (festő)|Mednyánszky László]], [[Nagy István (festő)|Nagy István]] művészetéről értekezett. A művészetbeli tér és idő kérdései foglalkoztatják.<ref>A román [[cenzúra]] az RMIL-ben megjelenő szócikket alaposan megnyirbálta 1980-ban.</ref> |
A lap 2012. március 8., 15:10-kori változata
Ágopcsa Marianna (Kolozsvár, 1944. június 5. -) erdélyi magyar művészettörténész, műkritikus. Férje Muhi Sándor grafikus.
Életútja
A kolozsvári 3. számú középiskola elvégzése után a Babeș–Bolyai Egyetem történelem–filozófiai karán művészettörténeti szakképesítést szerzett. 1967-től a szászsebesi Történeti Múzeumban, 1968-tól a kolozsvári Művészeti Múzeumban dolgozott. 1970-től A Hét képzőművészeti szerkesztője, 1978-tól a Szatmári Hírlap, illetve 1989 után a Szatmári Friss Újság művelődési rovatát vezette. Szamárnémetiben él, az 1990-es években az RMDSZ megyei választmányában működött.
Az Utunk és A Hét hasábjain a végtelen művészi fogalmáról, a geometria művészeti lehetőségeiről, Cranach, Caravaggio, Mondrian, Mednyánszky László, Nagy István művészetéről értekezett. A művészetbeli tér és idő kérdései foglalkoztatják.[1]
Társasági tagság
- Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE)
Jegyzetek és források
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.